Ugrás a tartalomhoz

Nagyméretarányú térképezés 11., A sajátos célú földmérési munkák végrehajtásának általános folyamata és feladatai

Dr. Vincze László (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

11.5 A sajátos célú földmérési munkák végrehajtásának általános feladatai

11.5 A sajátos célú földmérési munkák végrehajtásának általános feladatai

A tantárgyban igen sokféle munkafajta és feladattípusról lesz szó. Ezekben igen sok a közös vonás, de közel annyi a sajátos jellemző is, ami eltérés a többitől. Éppen ezért beszélünk más-más feladatról.

Nem tárgyalhatunk minden munkatípusnál mindent teljes részletességgel, mert akkor nemcsak terjedelmesebb lenne a tananyag, de össze is mosódnának a sajátosságok a közös vonások túlsúlya miatt, vagyis nem lenne célravezető ez a megoldás. Ehelyett az általános, a közösen, vagy a legtöbb munkára jellemző ismereteket előbb együttesen mutatjuk be (11.6 alpont), majd az egyes munkafajtáknál ezekre csak hivatkozva, a sajátosságokra hívjuk fel a figyelmet.

Ezek alapján összeállítható a konkrét munkafolyamat és feladatsor az egyes munkák végrehajtására irányuló kérdések megválaszolásához. (A tanulás során ajánlható, hogy válasszon ki egy–egy munkafajtát és gondolkodjon el az itt megadott vázlat alapján a válaszon, illetve eszerint nézze át, hogy mire mit kell válaszolni adott kérdésnél.)

Munkafajta megnevezése

A feladat felmerülése, a megrendelés felvétele és feltételei

(helye, hrsz, mihez, per i/n? írásban; vita i/n melyik határvonalon? Mennyiség (fr-ek. töréspontok, épületek, részletek száma), munkadíj, ki értesíti ki a szomszédos érdekelteket? (írásban rögzítendő).

Szükséges hozzá: nyilatkozat, előmunkálati engedély, házhelykijelölési /egyéb határozat, használatbavételi engedély, stb.

Előfordulása, változatai.

Főbb elvei, alapja.

Munkafázisai:

  • Adatgyűjtés: hol. mit, hogyan, milyen formában kell gyűjteni?

  • Munka előkészítése (adatelemzés, összhang vizsgálata, azonosság irodai feltételezése)

  • Tervezés – szükség szerint előzetes terepi szemle, vagy bemérések és feldolgozása után):

    • kitűzési méretek számítása

    • értesítés helyszíni munkáról.

  • Terepi munkák:

    • bemutatkozás, informálódás

    • azonosítás, ellenőrző mérések

    • azonos pontok kiválasztása

    • kitűzési méretek esetleges korrekcióinak számítása (végméret ráosztás)

    • kitűzés végrehajtása

    • ellenőrző területszámítás terepi méretekből

    • terepi eltérések felülvizsgálata

    • érdekeltek esetleges tájékoztatása, figyelemfelhívása

    • a helyszíni munka megtörténtének igazoltatása a jelenlevő érdekeltekkel (Nyilatkozat aláíratása).

  • Irodai feldolgozás

    • a terepi megoldás felülvizsgálata

    • végleges vázrajz és területegyenleg elkészítése (esetleg záradékkal)

    • koordináta jegyék, területszámítási jegyzőkönyv,

    • mérési jegyzet, kitűzési vázlat kinyomtatása (jelmagyarázattal)

    • digitális állományok elkészítése

    • Belső vizsgálat és minőségtanúsítás.

  • Munkarészek összeállítása, benyújtás felülvizsgálatra, megrendelőnek átadás.

Készítendő műszaki munkarészek

  • (Változási) vázrajz, területegyenleggel, 6+1 analóg példányban

  • Esetleges külön készített területkimutatás, de kölcsönös hivatkozással

  • Területszámítási jegyzőkönyv (digitális és nyomtatott) 1+1 pld.

  • Koordináta jegyzék (digitális és nyomtatott) 1+1 pld.

  • Mérési jegyzet-Kitűzési vázlat (digitális és nyomtatott) 1+1 pld.

  • Digitális változási vázrajz (vált. előtti és utáni résszel)

  • Digitális állomány (csak az érintett földrészlet) változás utáni tartalma

  • Telekalakítási helyszínrajz (338/2006 Korm. sz. rend. -telekalakításkor)

  • Tervezési és kitűzési vázlat (telekalakításkor)

  • Műszaki leírás (telekalakításkor mindig, egyébként 5 földr. felett)

  • Vizsgálati jegyzőkönyv (ha a vált. e +vált. utáni földr. 5 feletti)

  • Esetleges alappontsűrítési munkarészek.

A földmérési munkák tehát munkafajtánként ugyan különböznek, de sok közös vonásuk is van. A munkaszakaszok jelen tárgyalásakor azokat az elemeket emeljük ki, amelyek a földmérési alaptérkép tartalmában bekövetkezett változások műszaki nyilvántartási feldolgozásához is szükségesek és amelyek általánosnak mondhatóak. A specialitásokat az egyes munkafajtáknál említjük meg.

A telekalakításokkal az 15. és 16. modulban, a kisajátítással a 17. modulban külön is foglalkozunk. További változási vázrajzkészítési munkákkal ismerkedhetünk meg a 18. modulban.

Amint említettük, az ipartelepek szabatos felmérési munkái és a magassági felmérések részletkérdései a Mérnökgeodézia c. tantárgyban szerepelnek.

A jobb követhetőség érdekében a sajátos célú geodéziai munkák végrehajtásának általános folyamata az alábbi összefoglaló táblázatban tekinthető át:

11.2: A sajátos célú földmérési munkák készítésének általános folyamata. táblázat -

Kisebb volumenű munkák

(pl. megosztás) esetén

Nagyobb volumenű munkák

(pl. házhelyosztás) esetében

Előkészítés

Megrendelés

Megkeresés, árajánlat-kérés

(esetleg pályáztatás)

Előzetes adatgyűjtés

Árajánlat (szóbeli /írásbeli)

Műszaki terv készítés

Megbízás

Szerződéskötés

Végrehajtás

Geodéziai munka bejelentése és visszaigazolása

Részletes adatgyűjtés

Azonosítás, adatok elemzése: irodai (méretek összhangja, terület-ellenőrzés)

Helyszíni bejárás (terepi azonosítás, megjelölés)

Alappontsűrítés (feltételesen)

Részletek felmérése (amennyiben a tervezés igényli):

- vízszintes/magassági értelemben

- geodéziai/fotogrammetriai módszerrel

Tervezés (feltételesen)

Kitűzési adatok számítása

Kitűzés a terepen: azonosítás és végrehajtás, megjelölés /állandósítás

Rajzi feldolgozás (térképezés/változási vázrajz előállítása)

Területszámítás és területelszámolás (változások kimutatása)

Belső vizsgálat, minőség tanúsítása

Műszaki leírás

Földhivatali felülvizsgálat

Hibajavítás (feltételesen)

Előzetes nyilvántartásba vétel (földrészlethatár és területváltozásnál)

Átadás a Megrendelőnek


11.5.1 Adatgyűjtés és az adatok összhangjának vizsgálata

Amennyiben alappontokat tervezünk felhasználni a munkához, illetve ha alappontsűrítést végzünk, az illetékes megyei és/vagy körzeti földhivataltól be kell szerezni a munkaterületre és a környékére eső alappontok adatait (nagyobb volumenű munkáknál pontvázlatot és a helyszínrajzi pontleírásokat, magasságmérésnél a magassági alappontok törzskönyvi adatait.). A felsőrendű és a IV. rendű (ún. országos) alappontokat a Földmérési és Távérzékelési Intézet (a továbbiakban: FÖMI) is nyilvántartja és kiszolgáltatja.

Az adatszolgáltatást erre a célra rendszeresített ún. adatkérő lapon (lásd a következő oldalon levő minta) kell megtenni.

A nyilvántartási térkép hiteles másolatát (digitális kivágatát) a körzeti földhivataltól kell kérni. Másolás előtt a térképet ki kell egészíteni a még be nem dolgozott jogerős változásokkal. Az analóg térképmásolat ma már többnyire iratmásolóval készül A/4 vagy A/3 méretben. Korábban gondoskodni kellett arról, hogy a másolaton az őrkeresztek is szerepeljenek, de ma már erre nincs igazán szükség.

A részletpontok koordinátáit is be kell szerezni, bár digitális kivágatnál erre legtöbb esetben nincs szükség, mert a digitális rajzállomány vagy a DAT adatállomány hiteles másolataként kapott digitális kivágat azt tartalmazza. Egyes esetekben azonban szükséges lehet a koordinátákat külön is kigyűjteni (pl. ha korábbi állapot vizsgálatára vagy visszaállítására volna szükség).

Mindenképpen a térképhez tartozónak kell tekinteni az előállításkor készített mérési vázlat/tömbrajz adatait, valamint a korábbi változási munkarészek adatait, méreteit is.

Térképi határvonalak azonosításához, a pontok ellenőrzéséhez be kell szerezni a korábbi felmérések (kitűzések) mérési adatait tartalmazó munkarészek másolatait, esetleg kivonatolt adatait is.

A körzeti földhivataltól legtöbbször meg kell kérni az ingatlan-nyilvántartás írásbeli adatait is. Ehhez meg kell adni a munkával érintett földrészletek helyrajzi számait. A földhivatal másolatot/kivonatot készít a tulajdoni lapokról, vagy ezekről kijegyzéseket készíthetünk. Gondoljunk arra, hogy ne csak a közvetlenül érintett, hanem bizonyos számú (minimum 2-2) szomszédos földrészletről is gyűjtsünk adatokat egyrészt az irodai, másrészt a terepi ellenőrzésekhez, azonosításokhoz.

Ugyancsak a körzeti földhivataltól kell kigyűjteni a munkaterületre eső földrészletek területi adatait, és - amennyiben alátört helyrajzi számmal rendelkező földrészleteket érintő telekalakítási feladatunk van - az érintett helyrajzi számok legmagasabb alátöréseit.

Újfelméréssel készített földmérési alaptérkép állami átvétele közben vagy után - akkor is, ha az ingatlan-nyilvántartást még nem szerkesztették át - a földmérési munkát az új alaptérkép felhasználásával kell végezni, de tekintettel kell lenni a korábbi (pillanatnyilag még érvényes) térképi állapotra is (azaz kettős munkarészt kell készíteni: pl. folyamatban levő új térképkészítés esetén, bizonyos stádiumtól).

Az adatgyűjtés során tehát a nyilvántartással egyezően vezetett térképen kívül a rendelkezésre álló legpontosabb térkép másolatát a hozzá tartozó számszerű adatokkal, méretekkel és területekkel, valamint az alrészletek adataival stb. együtt kell beszerezni.

Külterületen, vagy a település más részén levő mező- vagy erdőgazdálkodással hasznosított más területén a földminősítési (korábban: talajosztályozási) térképpel egyező művelési ágra és alosztályra vonatkozó adatokat (határvonal, minőségi osztály és a hektárra vonatkozó kataszteri tiszta jövedelem értéke AK/fillérben) is ki kell gyűjteni.

Az adatgyűjtéshez hozzátartozik a begyűjtött adatok közötti összhang vizsgálata, elemzése! Ennek során a rendelkezésre álló méretek és a digitális állományból kinyerhető adatok összevetése kell, hogy megtörténjen. A távolságok megengedhető eltérések értékei a 11.5.3.1 alpontban találhatók.

A vizsgálat során a területeket is ellenőrízni kell.

Az ingatlan-nyilvántartásban nyilvántartott terület és az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban tárolt határvonalak által meghatározott alakzat műszaki területe összhangban van, ha az ellenőrző területszámítás

  • az EOTR ingatlan-nyilvántartási térkép digitális átalakításával előállított ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis esetében a nyilvántartott terület és az ellenőrzésképpen számított terület közötti eltérés nem lépi túl a 11.3 sz. táblázatban megadott értékek másfélszeresét,

  • a nem EOV vetületi rendszerű ingatlan-nyilvántartási térkép digitális átalakításával előállított ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis esetében a nyilvántartott és ellenőrzésképpen számított területi adatok közötti eltérés nem haladja meg az 11.4 sz. táblázatban feltüntetett értékek másfélszeresét, valamint

  • az alrészletek területszámítása esetén a megengedett eltérés nem haladja meg a táblázatokban feltüntetett értékek kétszeresét.

Az eredetileg EOV koordinátákból számított nyilvántartott területnek az ellenőrző numerikus területszámításból nyert területtel m2-re kell egyeznie.

Az EOV előtti vetületi rendszerbeli koordinátákból számított nyilvántartott terület és az EOV koordinátákból számított terület megengedett eltérését az érintett területre számítható EOV vetületi méretarányszorzó alkalmazásával kell megállapítani.

11.3: A területszámítás megengedett hibahatárai EOTR ingatlan-nyilvántartási térkép digitális átalakításával készült adatbázis esetén (4. melléklet a 46/2010. (IV. 27.) FVM rendelethez). táblázat -

Terület

A digitalizált térkép méretaránya

Terület

A digitalizált térkép méretaránya

1:500 1:1000

1:2000

1:4000

1:500 1:1000

1:2000

1:4000

m2

ha

Megengedett eltérés ±m2

200

5

10

19

7,5

140

230

410

400

7

26

8,0

146

240

426

600

9

17

33

8,5

152

248

441

800

10

19

37

9,0

158

257

455

1 000

11

22

43

9,5

164

266

470

1 200

12

24

46

10,0

161

275

483

1 400

13

25

51

11,0

182

292

510

1 600

14

28

54

12,0

194

308

537

1 800

15

30

57

13,0

205

323

562

2 000

17

31

61

14,0

216

339

586

2 500

19

35

68

15,0

227

354

610

3 000

20

39

75

16,0

238

370

634

3 500

22

42

80

17,0

249

384

657

4 000

23

44

86

18,0

259

399

679

4 500

25

47

91

19,0

270

414

701

5 000

26

50

97

20,0

279

427

723

5 500

29

53

101

25,0

330

495

825

6 000

30

55

107

30,0

378

560

921

6 500

31

57

111

35,0

426

621

1 012

7 000

32

59

113

40,0

447

681

1 099

7 500

33

62

119

45,0

528

739

1 183

8 000

35

64

123

50,0

563

796

1 264

8 500

36

66

128

55,0

853

1 342

9 000

37

68

131

60,0

907

1 419

9 500

39

70

133

65,0

961

1 493

10 000

40

73

139

70,0

1 014

1 566

12 500

45

83

156

75,0

1 067

1 648

15 000

51

90

172

80,0

1 119

1 708

17 500

55

99

186

85,0

1 169

1 778

20 000

59

107

200

90,0

1 220

1 846

22 500

65

114

213

95,0

1 270

1 914

25 000

68

121

226

100,0

1 320

1 980

27 500

73

128

237

120,0

1 515

2 239

30 000

77

134

249

140,0

1 705

2 486

32 500

81

141

260

160,0

1 891

2 726

35 000

85

156

270

180,0

2 074

2 959

37 500

89

153

280

200,0

2 254

3 187

40 000

92

158

290

250,0

3 737

42 500

96

164

300

300,0

4 266

45 000

100

169

310

350,0

4 779

47 500

104

173

320

400,0

5 280

50 000

107

180

330

450,0

5 771

55 000

113

191

346

500,0

6 251

60 000

120

201

363

600,0

7 193

65 000

126

211

379

700,0

8 113

70 000

133

221

395

800,0

9 003


11.4: A területszámítás megengedett hibahatárai EOTR előtti vetületi rendszerű ingatlan-nyilvántartási térkép digitális átalakításával készült térképi adatbázis esetén (5. melléklet a 46/2010. (IV. 27.) FVM rendelethez). táblázat -

A digitalizált térkép méretaránya

1:1000

1:2000

1:2880

1:4000

Megengedett eltérés a terület %-ában és m2-ben

Terület

%

±m2

%

±m2

%

±m2

%

±m2

1000 m2

2,00

20

2,75

28

3,30

33

4,40

40

1200

24

33

40

48

1400

28

39

46

55

1500

30

41

50

59

1600

32

44

53

63

1800

36

50

59

71

2000

40

55

3,20

64

3,85

77

2200

44

61

70

85

2400

48

66

77

92

2600

52

72

83

100

2800

56

77

89

108

3000

60

83

96

116

3250

65

89

104

125

3500

70

96

112

135

3750

75

103

120

144

4000

80

110

128

154

4500

90

124

144

173

0,50 ha

1,90

95

2,65

132

3,10

155

3,75

188

0,55

104

146

170

3,60

198

0,60

114

2,55

153

3,00

180

216

0,65

124

166

195

3,50

228

0,70

133

178

210

245

0,75

1,80

135

2,40

180

2,85

214

262

0,80

144

192

228

3,40

272

0,85

149

204

242

289

0,90

154

216

256

306

0,95

159

228

271

323

1,00

1,65

165

2,30

230

2,75

275

3,30

330

1,50

206

345

412

2,75

412

2,00

247

1,75

350

2,10

420

550

2,50

288

1,65

412

525

2,30

575

3,00

1,10

330

495

630

2,20

660

4,00

415

660

840

2,10

840

5,00

1,00

500

1,45

725

1,65

980

2,00

1 000

10,00

0,75

750

1,10

1 100

1,30

1 300

1,55

1 550

15,00

0,65

975

1,00

1 500

1,10

1 650

1,30

1 950

30,00

0,45

1 350

0,65

1 950

0,80

2 400

0,90

2 700

60,00

0,35

2 100

0,45

2 700

0,55

3 300

0,65

3 900

100,00

-

-

0,35

3 500

0,45

4 500

0,55

5 500

200,00

-

-

0,20

4 000

0,35

7 000

0,45

9 000

400,00

-

-

-

-

0,20

8 000

18 000


Amennyiben a területellenőrzéskor hibahatárt meghaladó ellentmondást találunk (ami az önellenőrzés után is fennáll), a földhivatalhoz kell fordulni, az esetleges eredeti felmérési, területszámítási hiba kijavítását kérve.

11.5.2 Alappontsűrítés

11.5.2.1 Vízszintes értelmű és 3D-s alappontsűrítés

Amennyiben szükséges, a vízszintes értelmű alappontsűrítést a Vetületi és az Alappontsűrítési Szabályzatok (A.1 és A.5.) előírásai szerint kell végezni, különös figyelemmel a GPS alkalmazásával végzendő (térbeli) pontmeghatározásokra vonatkozó 47/2010 FVM sz. rendelet [16] előírásaira is.

Az alappontsűrítést hazánkban EOV-ben kell elkészíteni. A feldolgozást az új hálózatra támaszkodva kell végezni, de ha a földmérési alaptérkép eredetileg nem ebben készült, a részletpontokat a földmérési alaptérkép tartalmához célszerű (vissza)transzformálni.

11.5.2.2 Magassági értelmű alappontsűrítés

A magassági felmérést a Balti alapszintre vonatkoztatott országos magassági alapponthálózat (EOMA) pontjai (és az ezek között meghatározott további) magassági alappontok felhasználásával kell végezni.

A magassági alappontokat IV. rendű vonalszintezéssel sűrítjük. A magassági alappontok meghatározására végzett mérés megengedett záróhibája (Δ) két ismert alappont között a

képlettel számolt érték.

Az ipartelepek magassági alapponthálózatát a Mérnökgeodéziai (M.1) Szabályzat [18] előírásai szerint kell kitűzni és meghatározni, figyelemmel a 47/2010 FVM. sz. rendelet előírásaira is.

11.5.2.3 Alappontsűrítés fotogrammetriai eljárással

Vízrendezéshez, talajvédelmi táblásításhoz, vagy jelentős vonalas létesítmények tervezési feladataihoz a tervezési alaptérképet és a létesítményekről a megvalósulási térképet fotogrammetriai eljárással célszerű készíteni a vonatkozó szabályozások előírásainak a betartásával.

Fotogrammetriai eljáráshoz az illesztőpontokat 1:1000 méretarányban felmérendő területeken IV. rendű, egyéb esetekben V. rendű alappontként határozzuk meg az A.3 vagy az A.4, illetve az A.5 jelű [19] Szabályzatok, illetve a 47/2010 FVM sz. rendelet előírásai szerint.

A felmérési alapponthálózat (F pontok) sűrítését fotogrammetriai eljárás alkalmazása esetén térbeli légiháromszögeléssel végezzük. Az F pontokat a feladat követelményeitől függő sűrűségben határozzuk meg. Az F pontok kitűzésekor a fotogrammetriai meghatározás szempontjain kívül azt is figyelembe kell venni, hogy ezek a pontok a kitűzés és a kiegészítő mérések céljainak is megfeleljenek, és az állandósított pontok fennmaradása is biztosított legyen.

Az F pontokat összeméréssel, vagy ha a pontokat irányméréssel ellenőrizzük, a tájékozásból számítható lineáris eltérésekre ellenőrizhetjük a vonatkozó hibahatárok felhasználásával.

A digitális fotogrammetriai pontsűrítés a korábbiaknál jobb eredményekre is képes, ezért a hibahatárok szigoríthatók, ha a megvalósulási térképet nagyobb pontossággal kell elkészíteni.

11.5.2.4 Alappontok koordináta-számításai és vetületi átszámítások

Az alappontok koordinátáinak kiszámítására, illetve esetleges vetületi átszámítások végrehajtására és dokumentálására a megfelelő (A.1 –A.5 szabályzat és a 47/2010 FVM sz.) rendelet előírásai vonatkoznak (amint azt az Geodéziai hálózatok c. tantárgyban elsajátíthatták).

11.5.3 Részletmérés

A részletmérés:

  • részben a tervezésekhez szükséges helyszíni állapot ellenőrzése,

  • részben a változások rögzítése és feldolgozása

érdekeit szolgálja.

11.5.3.1 Térképi pontok irodai és terepi azonosítása

Mielőtt akár tervezésbe, akár részletes felmérésbe kezdenénk, el kell végezni a változással érintett terület nyilvántartási térképén (másolatán) feltüntetett határvonalának az ellenőrzését. Meg kell állapítani, hogy a változással érintett határvonalat képező régi földrészlet-határok a térképen és a terepen megfelelnek-e egymásnak [15].

Az állami alapadatok felhasználásával készülő sajátos célú földmérési munka megkezdése előtt tehát a munkát végző az érintett terület vonatkozásában ellenőrizni köteles az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adatainak egymással, valamint a helyszíni állapottal való összhangját, az attribútum adatokra is kiterjedően.

A földrészletek határvonalának azonosítását és ellenőrzését - függetlenül a változási vázrajz fajtájától - minden esetben el kell végezni. Hosszan elnyúló földrészletek (utak, csatornák, vízfolyások, vasutak, egyéb vonalas létesítmények), valamint külterületen a 10 hektár területet meghaladó földrészletek esetében, ha a változással érintett terület nem haladja meg az összterület 25%-át, akkor a földrészletek adatainak és határvonalainak azonosítását csak a változással érintett területre kell elvégezni.

A földrészletek határvonalainak azonosításához és ellenőrzéséhez fel kell használni a hatályos ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázist, valamint a földhivatalban rendelkezésre álló mérési, kitűzési adatokat is.

Ha az ellentmondás mértéke az ellenőrzött határvonal helyzetében a 11.5-11.7 sz. táblázatok szerinti megengedett legnagyobb eltérést meghaladja, akkor az észlelt hibát - az ellenőrzést dokumentáló munkarészek csatolásával - a földhivatalnak írásban be kell jelenteni. A földhivatalnak az eltéréseket köteles megszüntetni.

A földrészletek határvonalának helyszíni ellenőrzése során a rendelkezésre álló korábbi mérési adatokat és az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adataiból számítható méreteket a helyszíni ellenőrző mérések eredményeivel össze kell hasonlítani. Az ellenőrző méreteket - a mérési jegyzeten vagy a mérési vázlaton - a többi adattól eltérő módon kell dokumentálni.

Amennyiben valamely földrészlethatár az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban tervezett (szaggatott) vonallal ábrázolt (vagy erre utaló attribútummal megjelölt) a határvonal helyzetét a tervezési méretek és a területi adatok alapján kell ellenőrizni. Ha a földrészletet részben folytonos, részben tervezett vonalak határolják, a folytonos vonal helyzetét általában térképi adatok, a tervezett vonal helyzetét pedig a tervezési méretek, vagy ha más adat nem áll rendelkezésre, a nyilvántartott területi adatok felhasználásával kell ellenőrizni. Amennyiben a természetbeni használat iránya eltér az adatbázisban ábrázolt iránytól, akkor azt a munkát végző a természetbeni állapotot tartalmazó vázrajz és a vele összhangban levő mérési adatok átadásával egyidejűleg a földmérő köteles jelezni a földhivatalnak.

A térképi és természetbeni állapotot azonosnak kell tekinteni, és a terepmunkához a természetbeni állapotot, az irodai feldolgozáshoz a térképi állapotot és a nyilvántartott területi adatokat kell kiinduló adatként elfogadni, ha a természetben állandó módon megjelölt pontok esetén

11.5: Megengedett eltérések a határvonalak jogi (térképi) és természetbeni állapotának összehasonlítására egy-egy földrészlet határvonalában [15] alapján. táblázat -

Szabatosan felmért

területen

m-ben

Szabatosan megjelölt

birtokhatár esetében

±0.10

fel nem lelhető jelölés

esetén

±0.20

Korábbi munkarészből

származó adat (méret)

±0.30


A földrészletről korábbi munkarészekben fellelhető számszerű mérési vagy kitűzési adatok az ún. felvételi előrajzokon, mérési vázlaton stb.) állhatnak rendelkezésre,

Amennyiben a földmérési alaptérkép terepi kiegészítő mérések nélküli digitális átalakításával készült a térképi adatbázis, a 11.6. sz. táblázat szerint alakulnak a megengedett eltérések értékei.

Több földrészlet töréspontjainak folyamatos összemérése a földrészletek szélességének megállapításánál mérési vonalnak minősül. Amennyiben a mérési vonalra vonatkozó, a természetben mért és a grafikus térképi alapú adatbázisból meghatározott végméret közötti különbség (záróhiba) nem haladja meg a 1. melléklet táblázataiban szereplő (méterben kifejezett) megengedett eltérés értékét, a mérési vonalon belül a részletpontok helyzetét a záróhiba arányos elosztásával kell meghatározni. Az így meghatározott részletpontok esetében a táblázat alapján kell a térképi és természetbeni állapot azonosságát megállapítani.

11.6: Megengedett eltérések a földrészletek töréspontjainak összemérésénél [15] alapján. táblázat -

Eredeti méretarány

Egy földrészlet határvonalában

Folyamatos mérésnél a mérési vonal hossza

/ megengedett eltérések méterben

50 m

100 m

200 m

300 m

A.) EOTR földmérési alaptérkép alapú adatbázis esetén

M=1:1000

±0.35

±0.40

±0.45

±0.50

±0.55

M=1:2000

±0.65

±0.80

±0.80

±0.90

±0.95

M=1:4000

±1.30

±1.55

±1.65

±1,75

±1.90

B.) Régi vetületi rendszerű alaptérkép alapú adatbázis esetén

M=1:1000

±0.45

±0.50

±0.55

±0.60

±0.65

M=1:2000

±0.90

±1.00

±1.10

±1.15

±1.20

M=1:2880

±1.30

±1.45

±1.55

±1.65

±1.75

M=1:4000

±1.75

±2.00

±2.20

±2.30

±2.45

C.) Szabatosan megjelölt és meghatározott részletpontok koordinátákból

(méré-si eredményekből) számított és a terepen mért távolság közötti megengedett eltérés

Szabatosan felmért belterület

±0.20

±0.25

±0.35

±0.45

Egyéb módszerrel felmért belterület

±0.30

±0.40

±0.55

±0.65

Külterület

±0.40

±0.55

±0.80

±0.95


A természetben állandó módon meg nem jelölt pontok esetén, ha az eltérés ellentétele a vizsgált hely környezetében kimutatható, akkor a térképi és a természetbeni állapot nem tekinthető azonosnak.

A digitális alaptérképek készítéséről szóló jogszabály előírásai szerinti újfelméréssel vagy terepi mérésekkel (tömbkontúros felméréssel) kiegészített digitális átalakítással készült alaptérképi adatbázisok esetén – a terepi méretekre – a 11.5 sz. táblázataiban megadott tűréshatárokat kell alkalmazni.

11.7: Megengedett eltérések a határvonalak jogi (térképi) és természetbeni állapotának összehasonlítására[15] alapján, újfelméréssel létrehozott DAT alaptérképi adatbázis esetén, összhangban az 5.5-5.6 sz. táblázatokkal. táblázat -

A részletpontok meghatározott helyzete és az ellenőrző mérésből számított helyzet közötti eltérés cm-ben

T11 belterületi újf.

T21 külterületi újf

R1 =elsőrendű részletpont

9

15

R2 =másodrendű részletpont

15

21

R3 =harmadrendű részletpont

18

30

R4 =negyedrendű részletpont

24

57

Méretek középhibája cm-ben

Belterület: T1

Külterület: T2

R1

R2

R3

R4

R1

R2

R3

R4

R1

12

18

21

27

21

27

33

39

R2

21

24

27

30

36

42

R3

24

30

39

45

R4

33

51


Megjegyzés: a részletpontok rendűség szerinti besorolása az 1. modulban (1.9.2 alpontban) található.

Terepi kiegészítő mérésekkel végzett digitális átalakítással készült térképi adatbázisok esetén a tömbbelsőkben lévő pontokra a digitálisan átalakított állami földmérési alaptérkép analóg eredetijének készítésénél alkalmazott mérési, térképezési pontossági előírásokat kell figyelembe venni.

Ha a korábbi határvonal földrészletek megosztásából keletkezett, akkor az azonosítást célszerű a földrészlet régi (külső) határvonalaira is kiterjeszteni.

A helyszíni állapot ellenőrzésének első feladata a szemrevételezés, a térképi tartalom megállapítása és „nagyvonalú” azonosítása. A térképi részletek egy viszonylag nagy hányada már az egyszerű szemrevételezéssel azonosítható (régi épületek, kerítések, stb.), más részük azonban csak ellenőrző mérésekkel tekinthető egyértelműen azonosnak. Az azonosság mértékét a vonatkozó térkép előállítására érvényes szabályozás tartalmazza pontosan, azonban a 46/2010 FVM. sz. rendelet átfogóan összefoglalja ezeket a követelményeket. Ezek találhatóak meg (kissé átalakítva) a 11.5-11.7 sz. táblázatokban, melyeket ellenőrző mérések esetén alkalmazhatunk.

11.5.3.2 Vízszintes értelmű részletmérésről általában

A részletmérést ortogonális és poláris módszerekkel végezhetjük - újabban adatrögzítéssel -, esetleg GPS berendezéssel, vagy fotogrammetriai eljárásokkal a földmérési alaptérkép készítéséhez az előző félévekben megismert módokon.

A változási vázrajzok elkészítéséhez szükséges részletmérés során a változással érintett területen az állami alapadatok tartalmában bekövetkezett változásokat be kell mérni.

A részletpontok csoportosítását és a tűrési osztályok meghatározását a 11.7 sz. táblázat szerint kell végezni. A részletpontok kódolásánál a [15] 6. mellékletében megadott pontkódokat kell alkalmazni.

A műholdas helymeghatározáson alapuló mérések esetében a globális műholdas helymeghatározó rendszerek alkalmazásával végzett pontmeghatározásokról szóló jogszabály [16] előírásait kell alkalmazni.

Terepi adatrögzítővel rendelkező mérőeszközök (mérőállomások) alkalmazása esetén a rögzített mérési adatokat adathordozón kell leadni. Adatrögzítővel nem rendelkező hagyományos mérőeszközök alkalmazásával végzett mérések esetében a mérési eredményeket mérési jegyzőkönyvben vagy mérési jegyzeten kell feltüntetni.

A méréseket úgy kell dokumentálni, hogy a dokumentáció alapján a mérési adatokból a pontmeghatározás nyomon követhető és újból számítható legyen.

A mérési jegyzet a helyszínen készített alakhelyes vázlat, amelyen fel kell tüntetni minden helyszínen mért méretet és gyűjtött adatot.

A határvonalak helyzetének ellenőrzésére mérések és a részletmérés eredményéről Mérési és számítási vázlatot kell készíteni.

A mérési és számítási vázlat manuálisan vagy számítógéppel készített méretarányos vázlat, amely a [15] 12. és 16. melléklet mintájára tartalmaz minden méretet és adatot, amelyek a változási vázrajz rajzi részének szerkesztéséhez szükségesek. A mérési és számítási vázlat a változás típusától függően tartalmazza:

  • a település és a fekvés nevét,

  • a munka számát (azonosítóját),

  • az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adataival egyezően változás előtti állapotot és a hozzá tartozó mérési adatokat,

  • az új állapotnak megfelelő vonalakat,

  • az adott munka során rögzített mérési eredményeket,

  • a változás előtti és a változás utáni helyrajzi számokat,

  • a művelési ágak, alrészletek és minőségi osztályok jelölését,

  • a mérési vonalakat eredmény-vonallal, az ordináta vonalakat vékony szaggatott vonallal,

  • a pontok egyedi azonosítóit /számait,

  • a megszűnt vonalakat kettős áthúzással érvénytelenítve,

  • a térkép-terepazonosság megállapításához végzett ellenőrző mérések és egyéb helyszíni mérések adatait az előzőektől eltérő módon feltüntetve,

  • a házszámokat és utcaneveket,

  • szükséges esetben az északi irány megjelölését,

  • a készítő személy nevét (nyomtatott betűvel) és aláírását,

  • a minőségtanúsítást végző nevét (nyomtatott betűvel), aláírását,

  • a készítés dátumát és

  • a készítő vállalkozó vagy vállalkozás bélyegzőlenyomatát.

A mérési és számítási vázlaton feltüntethető a tulajdonosok neve, lakcíme. A földrészlet határpontok megjelölésének (állandósításának) módját jelkulcsi jellel kell jelölni (karó, kő stb.).

A mérési és számítási vázlatot a földhivatalnak leadandó munkarészekhez analóg formában csatolni kell.

Ha a mérési és számítási vázlat több lapból áll, a vázlatlapok elhelyezkedéséről, kapcsolatáról áttekintő vázlatot kell készíteni.

A mérések eredményét a terepen a mérési jegyzeten kell rajzilag rögzíteni. A méreteket ezen szerepeltethetjük vagy mérési jegyzőkönyvben (esetleg digitális adatfájlban). A mérési jegyzetet A/4-es nagyságú rajzpapíron vagy füzetben szokás készíteni. Ha a rajz egy lapon nem fér el, a területről készülő lapokat úgy kell számozni, hogy a terület ábrázolása (a lapok kapcsolata) egyértelmű legyen.

A változás előtti állapotot a nyilvántartási térképpel egyező tartalommal, vékony vonallal, fekete színnel, az új állapotnak megfelelő vonalakat, az új helyrajzi számokat, művelési ágak és alrészletek jelölését ettől eltérő (pl. piros) színnel vagy betűtípussal (esetleg aláhúzással) célszerű feltüntetni. A megszűnt régi vonalakat kettős áthúzással kell érvényteleníteni. A mérési vonalakat eredményvonallal, az ordináta vonalakat vékony szaggatott vonallal kell ábrázolni.

A nagyobb, összefüggő területek felmérésekor a mérési jegyzetekről mérési vázlatot vagy tömbrajzot kell szerkeszteni.

A részletpontok a bemérését – dupla meghatározással, ismételt méréssel vagy összeméréssel – ellenőriznünk kell (a vonatkozó hibahatárok alkalmazásával) abban az esetben is, ha a tervezett létesítmény (vagy pl. házhelyterületen belül a tömbök sarokpontjainak) általunk már korábban kitűzött főpontjait egy előző szakaszban már ellenőriztük.

11.5.3.3 A magassági értelmű részletmérésről

A részletpontok magassági meghatározását végezhetjük:

- vonalszintezéssel,

- tahimetrikus felvétel alapján,

- területszintezéssel (rácsháló sarokpontjaiban történő mérésekkel)

- hossz- és keresztszelvény felvétellel,

- trigonometriai magasságméréssel,

- sztereofotogrammetriai módszerrel.

A meghatározás során a megbízásban szereplő elvárásokat, de legalább a területre vonatkozó felmérési szabályzatban a magasságmérésre megadott hibahatárokat be kell tartani. A DAT előtti felmérésekre vonatkozóan általában az F.7 szabályzat hibahatárait kell alkalmazni. Eszerint:

Vonalszintezéskor

I. rendű részletpont meghatározásához:

egyéb-részletponthoz képlet szerint számítandó, ahol a megengedett hibahatár mm-ben, ahol L km-ben értendő;

tahimetria alkalmazása esetén a kótált pontoknak ismételt meghatározáskor kapott értéknek

1:1000 méretarány esetén: 5 cm

			1:2000 					10 cm

1:4000 15 cm eltérésen belül kell lenniük.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a munka célja, jellege és volumene az alkalmazandó hibahatárokat lényegesen befolyásolhatja! (azaz esetleg a szokásosnál szigorúbb hibahatárokat kell alkalmazni).

Területszintezést ma már viszonylag ritkán alkalmaznak. Ilyenkor célszerű a rácspontokat (legalább a terület szélein) pl. fakaróval vagy hilti szeggel megjelölni és a szintezőlécet a közbülső rácspontra történt beintés után megirányozni. A mérési eredményt feljegyezethetjük a rácspontok vázlatára, vagy külön jegyzőkönyvbe. {Nagy figyelmet kell fordítani arra az esetre, ha a mérések nem egy álláspontból, hanem több vízszintes (műszersík) felhasználásával kerültek leolvasásra. Ilyenkor egyes álláspontokból néhány pontnak mindkét síkhoz képes feljegyezni a magasságát.} A mérésről egy magasságmérési oleátát (rajzfóliát) kell készíteni, amely már a tengerszint (illetve más vonatkozási szint) feletti magasságokat tartalmazza (azaz egy rendszerben ábrázolja az egész felmért területet. Esetenként ez digitális térképi adatállomány formájában készül, amely alkalmas szintvonalrajz és/vagy digitális felület (domborzat-)modell előállítására is.

Manapság gyakrabban alkalmaznak a rácspontok magasságainak meghatározására mérőállomásokat, ezáltal jól automatizálható tahimetrikus terepfelvételt. Ebben az esetben azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy a pontokra helyezett mérőprizma hegyes rúdja minden esetben a mérendő terepfelszínen legyen (azaz ne kerüljön fűcsomóra és ne fúródjon bele a talajba, mert ez lényegesen meghamisíthatja a mérés eredményét). Fontos mindenek előtt tehát tisztázni, hogy milyen célra és milyen pontossággal szükséges végezni a méréseket. (A talajba fúródás ellen esetleg egy talpat lehet erősíteni a prizmabot aljára, illetve oda kell figyelni, hova teszi a segédmunkás a prizmabotot.) Az sem feltétlen fontos, hogy a terepfelvétel rácspontok mérésével történjék. Topográfiai ismereteinkre támaszkodva elegendő lehet a jellemző pontok (magassági töréspontok és más pontok) bemérése is.

Hossz- és keresztszelvény felméréseket vonalas létesítményekkel kapcsolatban szokás végezni (pl. tervezést megelőző, bizonyos sávszélességben történő felméréskor, vagy a létesítmények megvalósult állapotának rögzítésére). Itt is célszerű előbb (festéssel vagy fakaróval, hilti szeggel) megjelölni a nyomvonal hossztengelyét és a keresztszelvények metszés- és végpontjait, s csak azután elkezdeni a mérést. Bár ennél a módszernél is klasszikusan szintezést kellene alkalmazni, de (részben gyorsasága, rugalmassága és adatrögzítése és feldolgozási támogatottsága révén) ugyancsak elterjedt a mérőállomással való meghatározás. Ilyenkor gyakran csak a keresztszelvények tengelypontjait jelölik ki és a hossztengelyre közel merőlegesen, a jellemző (vagy jellemző magasságú) pontokban végzett méréseket felhasználva irodában „transzformálják rá” a bemért adatokat a keresztszelvény metszetére. Ez a megoldás gyorsít ugyan, de nagyvonalúsága miatt megfontolandó! (Előfordul ugyanis, hogy nem éppen a szükséges helyen végezzük el a mérést, esetleg interpolálással még tovább torzíthatjuk az eredményt. Tehát csak alapos végiggondolás után alkalmazható.)

Trigonometriai magasságmérést részletpontok mérésére viszonylag elvétve alkalmazunk.

Részletpontok magasság-meghatározásra önálló GPS berendezést nem szokás alkalmazni, de ha a vízszintes értelmű meghatározáshoz ezt a módszert (és eszközt) használják, egyúttal a magasság is meghatározásra kerülhet.

Domborzatváltozási vázrajz készítése esetén általában a területszintezés vagy a mérőállomással történő tahimetrikus terepfelvétel, esetleg fotogrammetriai kiértékelés jöhet szóba. Utóbbi alkalmazása azonban csak meglévő felvételek utólagos feldolgozása formájában vagy nagyobb összefüggő területek felméréséhez végzett új felvételek alapján lehet gazdaságos.

A feldolgozás térfotogrammetriai (vagy pl. ortofotogrammetriai módszer mellett) lehetséges, ma már számítógéppel támogatott vagy teljesen digitális formában, a Fotogrammetria c. tantárgyban megtanultak szerint.

11.5.3.4 Pontszámozás, pontkódolás

A változással érintett, és esetleg digitális formában meglévő térképi pontok pontszámait megváltoztatni nem lehet. A változás során megszűnő pontok is megtartják pontszámaikat.

A vázrajzokban az új pontokat ideiglenes pontszámmal kell ellátni. Az F.2 szabályzat alapján ezt a következőképpen kellett végrehajtani, ami ma is követhető:

birtokhatár pont: 1001-től

alrészlet határpont: 2001-től

minőségi osztály határpont: 3001-től

egyéb állami alapadatok (épületek): 4001-től

alapadatok: 5001-től.

A digitális ingatlan-nyilvántartási térkép kialakult pontszámozásától függően a földhivatal a fentiektől eltérő pontszám intervallumokat is előírhat, de az előírásnak településenként egységesnek célszerű lennie annak ellenére, hogy a digitális adatbázisban a pontszámok helyett egyedi azonosítóknak van nagyobb szerepe.

Digitális adatok tekintetében a változással érintett meglévő és változás után is megmaradó pontok megtartják (az alappontok: 3, a részletpontok: 4 jegyű) eredeti pontkódjaikat.

A változás során kialakuló új határpontokat a 46/2010 FVM sz. rendelet [15] 6. sz. melléklete szerint kell kódolni.

Amennyiben nem a földmérési alaptérképbe illesztéshez végezzük a munkát, egyéb pontkódolás is alkalmazható.

11.5.4 A részletpontok koordináta számítása

A felmért terület bemért pontjainak koordináta-számítását a legtöbb esetben ma már általánosan elterjedt és számítógépes programokkal jól támogatott módon végezhetjük akár közvetlen, akár közvetett meghatározásból (szabad mérési vonalról, külpontból, vagy szabadálláspontról). Fontos a számításoknál az egyértelmű pontszámok használata és a többszörösen meghatározott pontok koordinátáinak összehasonlítása, valamint a végleges koordináta keletkezésének a dokumentálása is. A számításokhoz a korábban elsajátított ismereteket kell felhasználni és jogtiszta szoftvereket szabad csak alkalmazni.

Gyakran kerülhet sor különféle transzformációk alkalmazására (pl. ha kettőnél több közös pont felhasználásával szeretnénk méréseinket a térképi rendszerbe beilleszteni, vagy a térképi adatokat a terepen ellenőrizni) a térképi pontok terepi kitűzése érdekében, illetve a térképi tartalom digitalizálása során. Az igény még fokozódik, ha pl. az analóg térképszelvények csatlakozásainál kell (digitalizáláskor) az illesztéseket elvégezni.

A megtanult módszerek használatához két fontos szabály:

  1. analóg térképről történő digitalizáláskor affin vagy polinomiális (magasabb rendű) transzformációval,

  2. terepi adatok ellenőrzése/kitűzése esetében Helmert –féle transzformációval

kaphatunk korrekt eredményt.

Az első esetben ugyanis az analóg térképszelvény általános torzulásainak kiküszöbölésével jutunk viszonylag megbízható koordinátákhoz, utóbbi esetben viszont nincs helye a szögtorzulásokhoz vezető, „főirányonként” eltérő nagyságú javításnak!

11.5.5 Tervezési és kitűzési számítások

Egyes sajátos célú munkák jelentős része a tervezési számítások elvégzése.

A telekalakításoknál pl. a megfelelő alakzat és területnagyság kialakítása (hogy a sokrétű szabályozás-rendszer előírásainak és a megrendelőnek egyaránt megfeleljen a megoldás); de a legkülönfélébb kitűzési munkák végrehajtása is körültekintő tervezést igényel: mely adatokra támaszkodva, milyen módszerrel (esetleg változatok szerint) hajthatjuk végre, melyek lesznek az egyes módszereknél a kitűzési adatok, méretek és milyen (elérhető) felszereléssel ideális a terepi kijelölés és megjelölés feladata.

A tervezési és kitűzési számítások sokfélesége következtében és a megkülönbözethetőség érdekében azokat a 13 és 14. modulokban részletesen tárgyaljuk.

11.5.6 Térképezés és objektum-azonosítók megadása

A bemért változások méretarányhelyes rajzi ábrázolása (a térképezés) az adatgyűjtéskor kapott (általában digitális) térképmásolaton történik.

Néhány fontos alapszabály:

Méretarány: azonos az alaptérkép analóg megjelenítésére adott értékkel (városias belterületnél M=1:1000, egyéb belterület és zártkertek esetében általában M=1:2000, külterületen M=1:4000), vagy lehet annál nagyobb!

Elvárt pontosság: ugyancsak az alaptérképhez igazodik! Változási vázrajzokra vonatkozóan ezeket ismertettük, egyéb munkánál a megrendeléskor (vagy már az árajánlat megadásához) kell tisztázni

Az analóg megjelenítésnél a térképlap keretmérete: minimálisan A/4 méretű kell legyen, maximális nagysága azonban az alaptérkép méretéhez kell igazodjon (általában A/1). Készülhet (legtöbbször 29,7 cm szélességű) sáv-térkép is, ha indokolt. Anyaga: mérettartó fólia, alumíniumbetétes (rövidebben: alubetétes) rajzpapír, rajzlap lehet. A végtermék készülhet pl. mágneses hordozón is, de analóg másolat ebben az esetben is szükséges.

Térképezni és tervezni (a térképről származó adatok alapján) kell, de célszerű a beszerzett digitális kivágatról előbb egy másolatot archíválni, nehogy a munka közben „megsérüljön” a kapott adat.

A különféle gyorsmásolókkal készített térképmásolatokról méretet levenni (ide értendő a digitalizálás is) nem szabad, a méreteket, koordinátákat a nyilvántartási térképről kell származtatni.

Amennyiben az adatok - mérésből származó vagy digitalizálás eredményeként - koordinátákkal állnak rendelkezésre, automatikus koordinatográffal történhet a térképezés, majd a kirajzolás, vagy térképszerkesztőben, melyet kinyomtatva állítható elő a térképrészlet (a vázrajz rajzi része) analóg formában.

A változás előtti és utáni térképi részleteket az általános elvek szerint dolgozzuk ki (a megszűnő elemeket áthúzzuk, illetve az új tartalmat kiemelten ábrázoljuk).

Ha digitális adatok kezelésére alkalmas térképszerkesztő (pl. ITR, AutoCad, MicroStation, DATVision, stb.) áll rendelkezésünkre, annak eszköztárából válogathatunk a térképezéshez szükséges adatok biztosítása és a végrehajtás módszerei között. Ebben az esetben a megszűnő, illetve új elemek/objektumok meghatározott rétegben és jellemző tulajdonságokkal (attribútumokkal) kerülnek megkülönböztetésre.

Az elemszemléletű (másképpen: rétegorientált) digitális térképi rajzállomány esetén a térképszerkesztőkkel (a korábban érvényes 21/1995 FM sz. rendelettel előírt rétegkiosztáshoz igazodóan) az adatbázis előállítását támogató konverter elvárásai szerinti rétegkiosztás szerint kell a változások szerkesztése során eljárni.

Igen fontos (különösen objektum-orientált térképi adatbázisok esetén, de nemcsak abban az esetben!), hogy a térképi objektumok mind a grafikai megjelenítésükhöz, mind az esetleges adatbázisbeli elhelyezésükhöz (majd kezelésükhöz) szükséges egyedi azonosítókkal rendelkezzenek!

A szokásos - és valamennyi - azonosító egyediségét (pl. alrészletek betűjele) biztosítja a beszúrási helyhez tartozó koordináta-pár: amellyel, mint geokóddal egyértelműen azonosíthatók az objektumok. Ezek megadásáról digitális állomány esetén feltétlen gondoskodni kell. DAT esetén az objektumféleség kódja, a hagyományosnak tekintendő objektum-azonosítók (hrsz, alrészlet betűjele, művelési ág és minőségi osztály-azonosító, valamint a házszám) változás utáni értékének megadásáról a 12. modulban lesz szó. Egyéb sajátos adatbázisok esetében előre tisztázni kell nemcsak a pontszámozást és kódolás rendjét, de az objektumféleségek azonosítóit is.

Egy használatos rétegkiosztásra láthatunk példát a következő táblázatokban. Előre kell azonban bocsátani, hogy ez csak minta, a konkrét esetben az alkalmazandó rétegkiosztás ettől bizonyára el fog térni!

11.8: Egy rétegkiosztás elemszemléletű térképszkesztő alkalmazásához. táblázat -

Változás során kezelt meglévő (és megmaradó) adatok rétegei

Réteg tartalom

Réteg név

Réteg sorsz.

Változással érintett meglévő birtokhatár

Érint_bh

110

Változással érintett (megmaradó) helyrajzi szám

Érint_hrsz

111

Változással érintett meglévő alrészlet határ

Érint_alr

112

Változással érintett (megmaradó) alrészlet jel

Érint_alrjel

113

Változással érintett (megmaradó) alrészlet művelési ág

Érint_művág

114

Változással érintett (megmaradó) min.o. határ és min.o.szám

Érint_mino

115

Változás során felhasznált előzetes és kialakuló új adatok rétegei

Réteg tartalom

Réteg név

Réteg sorsz.

Felhasznált előzetes birtokhatár

VU_újbh

118

Felhasznált előzetes helyrajzi szám

VU újhrsz

119

Felhasznált előzetes alrészlet határ

VU_újalr

120

Felhasznált előzetes alrészlet jel

VU_újalrjel

121

Felhasznált előzetes alrészlet művelési ág

VU_újművág

122

Felhasznált előzetes szabv. alatti alrészlet (határ és megírás)

VUújsza_alr

123

Felhasznált előzetes minőségi osztály (határ és min.o.)

VU_újmino

124

Felhasznált előzetes szabvány alatti min.o. (határ és min. o.)

VUújsza_mino

125

Változás után új birtokhatár

VU_újbh

118

Változás után új helyrajzi szám

VU_újhrsz

119

Változás után új alrészlet határ

VU_újalr

120

Változás után új alrészlet jel

VU_újalrjel

121

Változás után új alrészlet művelési ág

VU_újművág

122

Vált. után új szabvány alatti alrészlet (határ és megírások)

VUújsza_alr

123

Változás után új minőségi osztály (határ és min. o.)

VU_újmino

124

Változás után új szabvány alatti min. o. (határ és min. o.)

VUújsza_mino

125

Új lakóház

Új_lakóház

130

Új gazdasági épület

Új_gazdép

131

Új intézményi épület

Új_intézm

132

Új szakrális jellegű épület (templom, imaház, stb.)

Új_templom

133

Új üzemi épület

Új_üzemiép

134

Új házszám

Új_házszám

135


A változás során megszűnő adatokat pl. az alábbi rétegekben lehet célszerű ábrázolni.11.9: Megszűnő térképi tartalom rétegei (példa). táblázat -

Réteg tartalom

Réteg név

Réteg sorsz.

Változás után megszűnő birtokhatár vonal

VU_megszbh

191

VU_megszhrsz

192

Változás után megszűnő alrészlet határvonal

VU_megszalr

194

Változás után megszűnő alrészlet jel

VU_megszajel

195

Változás után megszűnő alrészlet művelési ág

VUmegszművág

195

Változás után megszűnő minőségi osztály határvonal és érték

VU_megszmino

196

Változás után megszűnő lakóház

VU_megsz_lh

197

Változás után megszűnő gazdasági épület

VU_megsz_gép

198

Változás után megszűnő üzemi épületek

VU_megsz_üép

199

Változás után megszűnő intézményi épületek

VUmegszintéz

200


Digitális változási vázrajz, mérési és számítási vázlat analóg megjelenítéséhez szükséges rétegek:

11.10: Mérési vázlat adatainak rétegei (példa). táblázat -

Réteg tartalom

Réteg név

Réteg sorsz.

Vázrajzi méretek (csak változási vázrajzon ábrázolt főbb mértek, a kitűzési méretek kivételével)

Vázrajzméret

201

Változás során megszűnt adatok rajzi jelölése

Megszüntadat

202

Részletpont számok

Részlet_psz

203

Térképi méret

Térképiméret

204

Eredeti mérési vázlat adatai

Mérésiv.adat

205

Helyszíni méretek

Helysz_méret

206

Kitűzési méretek

Kitűzésméret

207

Mér. és szám. vázl. + adatai (pl.: jelk., helysz. használat jele)

Jegyzetegyéb

208


A digitális változási vázrajz készítéséhez felhasznált rétegkiosztást – amennyiben nem a szokásos vagy előre kiadott – célszerű a munka műszaki leírásához mellékelni. Minden felhasznált réteget meg kell nevezni a digitális állományban is. Változási vázrajz készítésekor a kialakuló alakzatok (új objektumok) szerkesztését az MSZ 7772-1 szabvány és a DAT szabályzat vonatkozó előírásainak megfelelően kell végezni.

A rétegkiosztás tehát szükség szerint még tovább bővíthető, de a megnevezett rétegekbe besorolható tartalmat eszerint kell feltüntetni. (A további rétegekbe pl. a területrendezési tervekben szereplő szabályozási vonal, területellenőrzés számításához szerkesztett külső kontúrvonal, esetleg az őrkeresztek digitalizált helye szerepelhet.) Gondoskodni kell azonban arról, hogy a földhivatalhoz vizsgálatra benyújtott ún. „változási állományban” sem ezek, sem egyéb felesleges pontok ne maradjanak!

DAT adatállományból történő munka esetén az objektumok geometriai és topológiai leírásának szabályait (lásd Nagyméretarányú térképezés I. c. tantárgy, NMT 3 és 6 moduljai) be kell tartani és a szükséges objektum-azonosítókat és attribútumokat is elő kell állítani, a munkáról benyújtandó DAT adatcsere-formátumban. Egyes földhivatalokban – átmenetileg – elfogadják a digitális állományt forrásállomány formájában és abból a földhivatalnál hozzák létre az adatcsere-formátumot.

11.5.7 Területszámítás, területelszámolás

A 11.5.3.1 alpont szerint ellenőrzött és azonosnak talált határvonalak esetében

  • a változás előtti műszaki terület az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban tárolt határvonalak által meghatározott alakzat területe,

  • a változás utáni alakzat műszaki területe az új alakzatok koordinátáiból számított érték.

A változás előtti és a változás utáni műszaki területek összegének azonosnak kell lennie.

A területszámítás során a változás előtti ingatlan-nyilvántartási területet csak akkor szabad felhasználni, ha az a megengedett hibahatáron belüli eltéréssel egyezik.

A változott földrészlet-alakzatok végleges (ingatlan-nyilvántartásba bekerülő) területét a m2-re kerekített műszaki területből kiindulva a területarányos ráosztás módszerével úgy kell meghatározni, hogy területösszegük a változás előtti ingatlan-nyilvántartási területek összegével megegyező legyen. A változott alakzatok végleges területének meghatározását területszámítási jegyzőkönyvben kell dokumentálni.

A földrészleten belüli alrészletek területösszegének a földrészlet területével, az alrészleteken belül a minőségi osztályok területösszegének pedig az alrészlet területével kell megegyeznie.

A változási területkimutatásban a kataszteri tisztajövedelem (Ak érték) változás előtti és változás utáni értékei eltérhetnek egymástól.

A területszámítás során a változással meghatározott vonalpontot töréspontként kell kezelni. A vonalponttal érintett, de egyébként nem változó földrészleteket geometriai változással érintett objektumnak kell tekinteni. A területszámításba az ilyen alakzatot is be kell vonni. A változási vázrajz területkimutatásába ezeket a földrészleteket nem kell felvenni.

Az eredetileg (numerikusan számolt, vagy forgalomba adott adatbázisok esetében) koordinátákból számított nyilvántartott terület és az ellenőrző numerikus területszámításból nyert területnek m2–re meg kell egyeznie.

A területszámítást általában a változás előtt, másrészt a változás után elégséges elvégezni. Bizonyos esetekben azonban (lásd térrajz. illetve a kisajátítás) a változott határral metszett területrészenként is elő kell állítani az adatokat, így meg kell nevezni és ki kell számítani a részterületeket is és utalni kell arra, hogy a változás után melyik földrészletből melyikbe fognak tartozni.

A területszámítás alapján ún. területelszámolást akkor kell végezni (területegyenleget képezni), ha térképi földrészlet-határ változás történik, vagy a földrészleteket területváltozás érinti.

A területelszámolást a jogszabály [15] Területkimutatás-nak hívja, ami a változások miatti területeltérésének kimutatására utaló elnevezés. (Sajnálatos módon azonban ez a kisajátításhoz – magasabbrendű jogszabályban – előírt és meghatározott tartalommal rögzített munkarész, ezért továbbra is helyesebbnek tartjuk a területelszámolás vagy területegyenleg kifejezés használatát!) a területegyenleg felépítését és tartalmát a 12. modulban mutatjuk be.

A megengedett értéken belüli eltérés ráosztása (amennyiben az) a terület nagyság arányában, de a meghatározásra alkalmazott módszer figyelembevételével történik.

Bizonyos munkáknál ugyan történik területszámítás vagy területellenőrzés, (pl. önálló ingatlanok szintenkénti alapterületének maghatározásakor, vagy felületek szerkesztésének ellenőrzésére, esetleg adatbázisba viteléhez), de területegyenleget nem kell készíteni.

Speciális területszámítás az az eset, amikor a térképi részletek ugyan digitalizálásból származnak (grafikus értékűek), de a változás területe numerikus koordinátákból számítható. Ekkor ugyanis egyrészt a nyilvántartási területek összegére, másrészt a koordinátákból számított területre is állnia kell a terület-elszámolásnak (pl. kisajátításnál). Adott esetben a visszamaradó grafikus területek számítása során két lépésben javítjuk az előzetes területet. (Előbb a nyilvántartási területtel való egyezőség érdekében, de a kisajátításba kerülő részt még tovább kell módosítani a koordinátákból kapott értékekhez. Az érintett területrész második javítását viszont ellenkező előjellel az egyszer már javítást kapott visszamaradó területek arányai szerint is el kell osztani. A kétféle javítás figyelembevétele után kapjuk meg a visszamaradó területek végleges, illetve a kisajátításba (numerikusan számolt részbe) eső területrész nagyságát.

Képezhető úgy is a végleges terület, ha előbb a numerikus adatokból kiszámolt területbe eső részt „egyenlítjük ki”, majd annak végeredményét levonjuk az érintett földrészlet nyilvántartott területéből és az így kapott területre (mint kvázi nyilvántartott értékre) állítjuk rá a visszamaradó területeket (lásd 17. modult is).

Bizonyos esetekben - amikor külön készül a Területkimutatás a változás előtti, majd a változás utáni adatokról (követve a feladat végrehajtásának sorrendjét) fontos annak biztosítása, hogy valóban összetartozó adatsor kétféle állapotát mutassa a munkarész! Vagyis: szükséges a változás előtti és változás utáni adatok szembeállítása.

Ezért is: fontos kihangsúlyozni, hogy a Területkimutatás nem helyettesítheti a területszámítást, amit koordinátákból végzett meghatározásnál a pontok sorrendjét és koordinátáit is mutató körülírással kell dokumentálni!

A területegyenleg (elszámolás) általában a vázrajzon kerül feltüntetésre. Amennyiben az nem célszerű, vagy a vonatkozó szakmai előírás másképpen rendelkezik (pl. kisajátításkor és házhelyosztáskor), külön munkarész készül, a terület-elszámolást tartalmazó munkarészre utalni kell a vázrajzon (pl. „A területeket külön Területkimutatás tartalmazza”).

Bizonyos esetekben - amíg a digitális átalakítás forgalomba adása adott településen nem történik meg - előírhatja a földhivatal, hogy a numerikus és a grafikus-értékű területek közötti ellentmondást (ellenhibát) ún. "fiktív", vagy a változással valójában nem érintett, általában csak érintkező földrészletbe kezeljük le, vegyük figyelembe. Ez azonban csak igen gondos mérlegelést követően tehető meg és a területeltérések a nyilvántartásáról külön gondoskodni kell.

Amennyiben szoftverrel történik a területszámítás, annak jogtiszta voltáról a földhivatal bármikor tájékozódhat.

11.5.8 Tervezett állapot helyszíni kitűzése

Különösen telekalakítások esetén, de más munkálatok során is felmerül a tervezett vagy az alaptérképen szereplő állapot helyszíni kitűzésének feladata. Ehhez a következők számbavétele szükséges:

  • mihez képest,

  • milyen módszerrel és

  • milyen eszközökkel (felszereléssel)

hajthatjuk végre a feladatot.

Különösen fontos ezenkívül, hogy milyen pontossági elvárások szerint kell a munkát elvégezni.

Ugyancsak nem közömbös, hogy miként jelölhető/jelölendő meg a kitűzött pont, határvonal, adott terepi körülmények között.

A terepi kitűzéskor gyakran újra kell tervezni a feladatot, számítani a szükséges méreteket, mert akadály merülhet fel, ami a megbízható kitűzést meghiusíthatja.

Arra is fel kell készülni, hogy a terepi és/vagy a kitűzött állapot a megengedett eltéréseket meghaladó mértékben eltér: meg kell tudni válaszolni azt, hogy melyek ekkor a lehetséges megoldások és teendők.

11.5.9 Változási állomány adatcsere-formátumának elkészítése

A korrekten végrehajtott térképszerkesztés és területszámítások után – a digitális alaptérképet érintő változással járó munkáknál – el kell készíteni a változás utáni állapot – az ún. „változási állomány”-ból az DAT adatcsere-formátumot.

Ehhez általában szükséges az objektumféleségek kódjának – a földhivatali adatbázis szerinti megadása és az adott konverter szerinti elvárások teljesítése és annak ellenőrzése. (Itt ezekről nem esik szó egyrészt, mert többféle megoldás létezik másrészt a gyakorlatokon részletes bemutatásuk meg fog történni).

A változási állományban kizárólag az adatbázisban változás után is érvényesen megmaradó tartalom lehet! (nem szerepelhetnek benn pl. a megszűnt hrszámok, határvonalak, pontszám-feliratok, stb.).

Más sajátos adatbázisok megelégszenek a DXF adatcsere-formátumban történő elmentéssel vagy pl. shape-fájlok előállításával.

11.5.10 Zárómunkák, belső vizsgálat és minőségtanúsítás

A változási vázrajz készítésének belső vizsgálatát és minőségének tanúsítását az Fttv. 21. § (3) és az FM vhr. 31. § (1)-(5) bekezdése előírásainak megfelelően, az alábbiak szerint kell elvégezni. A belső vizsgálatot és annak tanúsítását, valamint a munka tényleges minőségét a földhivatal ellenőrzi.

A munkarészek elkészítése után a vállalkozónak (munkavégzőnek) egy belső vizsgálat keretében meg kell vizsgálnia a teljes folyamatot, majd minősítenie kell a munkát, hogy megfelel-e a vonatkozó szakmai elvárásoknak. Ez ún. kis munkák esetén külön dokumentálást nem igényel, de nagyobb volumenű (pl. a bejelentésre kötelezett) munkáknál egyrészt dokumentálni kell az elvégzett vizsgálatokat, másrészt nem is végezheti az, aki annak végrehajtásában részt vett.

A belső vizsgálatnál a helyszíni és irodai munka helyességét kell ellenőrizni. A vizsgálatot és a feltárt hibák javítását ún. a vizsgálati jegyzőkönyvben kell rögzíteni azon túl, hogy valamennyi érintett munkarészen érvényesíteni és dokumentálni kell a javítást.

A minőség tanúsítását változási vázrajzok esetében ingatlanrendező földmérői minősítéssel rendelkező személy végezheti el. Telekalakítási vázrajzok esetében még építési műszaki (geodéziai) tervezői jogosultság is szükséges a felülvizsgálathoz és minőségtanusításhoz, melyet a műszaki leírásban és a térképi munkarészeken is fel kell tüntetni. Vizsgálati jegyzőkönyvet abban az esetben kell felfektetni, ha a változás előtti és utáni földrészletek együttes száma 5 db-nál több.

Amennyiben a változás előtt és után összesen ötnél kevesebb földrészletet érint, műszaki leírást készíteni nem kell, ilyen esetben a munka minőségét a vizsgálatot végző az aláírásával tanúsítja.

Ebben a szakaszban történik meg a munkarészek összeolvasása, és a munkarészek összeállítása is földhivatali felülvizsgálatra történő leadáshoz.

A belső vizsgálat alapján a tartalmi és pontossági szempontból megfelelő változási vázrajz-készítéssel járó munka minőségét „A változási vázrajz megfelel a 46/2010. (IV. 27.) FVM rendeletben foglalt tartalmi és pontossági előírásoknak.” záradék feltüntetésével és a vizsgálatot végző személy aláírásával kell tanúsítani.

A minőség tanúsításának záradék-szövegében – egyéb munkák esetében értelemszerűen – pl. a következők szerepelhetnek még:

"A munka a természetbeni állapotot ábrázolja és megfelel a vonatkozó (M.1, F.2, stb.) szakmai szabályozás tartalmi és pontossági előírásainak.”

„A munka műszaki és ingatlan-nyilvántartási átvezetésre alkalmas." stb.

A sajátos célú munkákról a készítőjének egy - a munka végrehajtását összefoglaló - Műszaki leírást (11.2.sz. ábra) kell készítenie. Nagyobb volumenű digitális munkák esetében ez egy ún. Meta-adatsorként is készíthető, amelybe a munka végrehajtására vonatkozó legfontosabb jellemzőket kell belefoglalni, melyek alapján bárki később tájékozódhat a végzett munkáról és annak adatminőségi jellemzőiről.

Fontosabb adatai a következő formanyomtatvány alapján töltendők ki és tekinthetők át.

Változás előtt és után összesen öt földrészletnél kevesebbet érintő munka esetén műszaki leírást készíteni nem kell, kivéve a telekalakításokat.