Ugrás a tartalomhoz

Nagyméretarányú térképezés 12., A változási vázrajzok fogalma, fajtái és általános jellemzői

Dr. Vincze László (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

12.5 A HELYRAJZI SZÁMOZÁS és más objektum-azonosítók VÁLTOZÁSAI

12.5 A HELYRAJZI SZÁMOZÁS és más objektum-azonosítók VÁLTOZÁSAI

A helyrajzi szám a földrészlet "neve", azonosítója, amint a geokód (lásd előző félévi tanulmányokat) is. Így tehát egy-egy földrészletnek csak egy helyrajzi száma lehet. Ugyanígy a földrészleteken belüli felület-(terület)-szerű objektumoknak is vannak azonosítói, melyek legtöbbször módosulnak a földmérési munkák következtében.

Valójában a helyrajzi számok végleges formában csak a telekosztások tervezését követően kerülnek a munkarészekbe, de praktikus, hogy a tervezési számítások már a végleges azonosítókra hivatkozással történjenek meg. Ezért célszerű azokat a szabályokat már most áttekinteni, amelyek a sajátos célú földmérési munkák során az egyes térképi objektumok azonosítóinak változására vonatkoznak.

Az önálló ingatlanok (földrészletek és egyéb önálló ingatlanok) helyrajzi-számozására és az alrészletek megjelölésére jelenleg a 44/2006. (VI. 13.) FVM rendelet van érvényben. Kisajátítás esetén a 178/2008. Korm. sz. rendelet előírásai is figyelembe veendők.

Az egyéb objektum-azonosítók megadása a digitális alaptérkép előállítására vonatkozó rendelkezések szerint kell, hogy történjék.

Fontos elv a helyrajzi számozásra, hogy annak változásait is követni lehessen (Pl. továbbosztáskor), ugyanakkor csak a legszükségesebb esetben módosuljon a korábbi helyrajzi szám.

A földrészletek, mint felületszerű objektumok ún. „természetes” vagy „hagyományos” azonosítói a helyrajzi számok. Az építésügyi jogszabályok a földrészletnek megfelelő területrész (telek) fogalmát is ehhez köti: „a telek egy helyrajzi számmal jelölt terület”.

A földrészletek változásakor általában az objektum-azonosítókban is változás következik be, azonban ez nem törvényszerű (pl. telekhatár-rendezéskor). Vannak általános és speciális szabályok a helyrajzi számok megadására a földrészletek módosulásakor.

A helyrajziszámozás és az alrészletek jelölésének elvei, rendszere az előző félév anyaga alapján (lásd a 4. modul 4.5 pontját) már ismertek. A földrészlethatárok változáskor, vagy alrészlethatárok módosulása esetén követendő szabályok megértése érdekében a változások jellege szerint csoportosítva mutatjuk be az alkalmazandó szabályokat. Természetesen az új ismereteket némi ismétléssel tudjuk csak bevezetni.

12.5.1 A helyrajziszámozás általános szabályai

Minden földrészletet külön helyrajzi számmal kell megjelölni, amely lehet alátörés nélküli vagy alátört. Amennyiben adott földrészlet több részre oszlik, alátört számokkal látjuk el oly módon, hogy kitűnjön, miből származott. Ugyanaz a helyrajzi szám alátört és alátörés nélkül - egyidejűleg - nem fordulhat elő.

Egy közigazgatási egységen belül egy helyrajzi szám tehát csak egyszer fordulhat elő. Már megszűnt helyrajzi számot újra nem adhatunk

Helyrajziszámozási szempontból az egy közigazgatási egységhez tartozó, de földrajzilag elkülönülő egységeket (domíniumokat) nem kell külön kezelni, hanem a közigazgatási egység helyrajziszámozási rendszerébe kell illeszteni.

Település- és fekvéshatár—módosítás esetén, mivel az egyben földrészlethatár is –, ezért az átcsatolt területeknek - az adott egységbe illeszkedő - új helyrajzi számot kell adni (lásd a 12.5.6 és a 12.5.7 alpontokat).

12.5.2 Helyrajziszámozás földrészlet megosztása és telekhatár-rendezés esetén

Földrészletek megosztása esetén a megosztás eredményeként keletkezett valamennyi földrészletet tört helyrajzi számmal kell megjelölni a következő szabályok szerint.

1.) Egész helyrajziszámú földrészlet megosztása esetén a tört helyrajzi szám számlálója - valamennyi keletkezett földrészletre vonatkozóan - a földrészlet eredeti helyrajzi száma (az ábrában a 17 hrsz), a tört nevezője pedig a megosztásban keletkezett földrészlet „sorszáma”. A számozás 1-gyel kezdődik.

12.2. ábra: helyrajzi számozás megosztáskor

2.) Már alátört helyrajziszámú földrészlet megosztása (az 12.2 ábrában a 23/2 hrsz) esetén az új helyrajzi szám számlálója - valamennyi keletkezett földrészletre vonatkozóan - a megosztott földrészlet helyrajzi számának számlálója, a tört nevezője pedig a megosztásban keletkezett földrészlet sorszáma. A sorszámozás az adott számlálóhoz tartozó (a teljes településben már felhasznált) legnagyobb nevezőt követő számmal kezdődik.

Az új földrészletek helyrajziszámozását a szomszédos kisebb helyrajzi számú földrészlettől kezdve, a szomszédos nagyobb helyrajzi számú földrészlet felé haladva kell elvégezni (követve tehát a helyrajzi számozás rendszerét).

Az egymás utáni megosztások látszólag megbontják a szabályokat, de mégis követhető a munkálatok időbeli sorrendje, amint azt a következő ábra (12.3) mutatja.

12.3. ábra: Időben egymás utáni („egymásra épülő”) megosztások esete

Szomszédos földrészletek közötti határvonal módosítása esetén (a 12.2 ábrában a 18-19 hrsz földrészlet) az érintett földrészletek helyrajzi számait – területük esetleges módosítása mellett is – változatlanul kell hagyni. Egy másik esetet mutat a következő (12.4) ábra.

12.4. ábra: Telekhatár-modosítások

12.5.3 Helyrajziszámozás földrészletek összevonása esetén

Az összevonás eredményeként keletkezett új földrészlet helyrajzi számaként:

  1. az összevont földrészletek helyrajzi számai közül a legkisebb egész számot (12.5 ábra);

  2. egész szám hiányában a legkisebb számlálójú tört helyrajzi szám legnagyobb nevezőjű alátörését kell felhasználni (12.6 ábra).

12.5. ábra: összevonás helyrajzi számozása, ha van alátörés nélküli szám

12.6. ábra: Összevonás helyrajzi számozása, ha mindegyik már alátört

12.5.4 Helyrajziszámozás házhelyosztáskor

A házhelyosztás valójában ugyanúgy területosztás, mint a megosztás, de némi sajátosságot jelent az, hogy legtöbbször közterület kialakítására is sor kerül, a földrészletek száma a szokásosnál nagyobb (8-10 feletti) és a földrészleteket gyakran előbb össze kell vonni, majd azután kell az újonnan kialakított részeket számozni.

Belterületen 50-nél kevesebb házhely kialakítása esetén a keletkezett új földrészleteket a megosztás szabályai szerint tört helyrajzi számmal kell megjelölni (12.7 ábra). A főváros területén az összevonással keletkezett és megosztandó földrészlet alátörésével kell az újonnan kialakítandó földrészletek helyrajzi számait meghatározni.

12.7. ábra: házhelyek helyrajzi számozása 50 alatt

Ha a kialakított házhelyek száma az 50-et eléri vagy meghaladja (és a belterületi egységben tartalékolt számnál kisebb, a helyrajziszámozást az érintett belterületi egység földrészleteinek legmagasabb helyrajzi számát követő (tehát alátörés nélküli) számmal kell kezdeni (azaz a tartalék terhére kell a számozást végrehajtani).

Ha a tartalékolt számcsoport a kialakított házhelyek helyrajziszámozására nem elegendő és a következő százas számcsoportot egy másik belterületi vagy különleges külterületi egységnél már felhasználták, a közigazgatási egység (a belterületi vagy különleges külterületi földrészletek) legmagasabb helyrajzi számát követő százegyes számmal - de legalább ötven szám kihagyásával - kell kezdeni.

12.5.5 Helyrajzi számozás vonalas létesítmény keletkezése vagy változása esetén

Vonalas létesítmény keletkezése esetén általában több földrészletet érinti a változás.

Ha a vonalas létesítmény a belterületen és a különleges külterületen 1500 m-nél, külterületen 3000 m-nél hosszabb, alkalmas helyen (pl. útkereszteződés, híd stb.) le kell zárni, és az egyes részeket önálló földrészletként kell helyrajziszámozni.

Több földrészletet érintő új vonalas létesítmény keletkezése esetén mind a vonalas létesítmény, mind a visszamaradó területek helyrajzi számát a megosztásra vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani a következők szerint:

a) új vonalas létesítménykeletkezésekor a megosztott földrészlet helyrajzi számának számlálója az érintett földrészlet eredeti helyrajzi száma, a nevezője pedig 1-től kezdődő sorszám, vagy az addig felhasznált legmagasabb alátörés után következő számmal kezdődő sorszám (12.8 ábra).

12.8. ábra: Helyrajzi számozás új vonalas létesítmény keletkezésekor

b) az egyes földrészletekben bekövetkezett tulajdonjog-változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése után az új vonalas létesítményben lévő helyrajzi számokat össze kell vonni, és a vonalas létesítmény helyrajzi számozására figyelemmel a legkisebb számlálójú tört helyrajzi számának legnagyobb nevezőjű alátörését kell felhasználni. A vonalas létesítménnyel megosztott földrészletek helyrajzi számát változatlanul kell hagyni (12.9 ábra).

12.9. ábra: Vonalas létesítmény helyrajzi számainak összevonása

c) ha az új vonalas létesítmény elhelyezkedése olyan, hogy csak részben osztja meg a földrészleteket, az érintett földrészletekben lévő legkisebb helyrajzi számot alapul véve kell a vonalas létesítmény helyrajziszámozását elvégezni (12.10 ábra).

12.10. ábra: Az új vonalas létesítmény csak részben osztja meg a földrészleteket

A vonalas létesítményben lévő helyrajzi számok összevonásáról - a megosztással egy időben - külön változási vázrajzot kell készíteni.

d.) Ha a vonalas létesítmény vagy közterület a változás előtt több földrészletből állt, a határvonal módosítása után egy helyrajzi számmal kell megjelölni (12.11 ábra).

12.11. ábra: Vonalas létesítmény összevonása több hrsz esetén

e.) Meglévő vonalas létesítmény, valamint egyéb közterület határvonalának módosítása esetén sem a vonalas létesítmény, sem a közterület, sem pedig az érintett földrészletek helyrajzi számát megváltoztatni nem szabad, csupán a területeket kell módosítani (12.12 ábra). Ha a vonalas létesítmény vagy közterület a változás előtt több földrészletből állt, határvonalának módosítása után – lehetőleg – egy helyrajzi számmal kell megjelölni.

12.12. ábra: Helyrajzi számozás meglévő vonalas létesítmény szélesítésekor

12.5.6 Helyrajziszámozás közigazgatási egység (település) határvonalának változása esetén

Települések közigazgatási határvonalának változása esetén az új határvonal által megosztott földrészleteket a megosztásnál leírtak szerint kell helyrajziszámozni.

Az átcsatolt földrészletek helyrajzi számát a csökkenő településben meg kell szüntetni, a növekvő településben pedig át kell számozni az alábbiak szerint.

a.) Külterületi földrészletek átcsatolása esetén az átszámozást a növekvő méretű település külterületi földrészleteinek - az átcsatolás előtti - legnagyobb helyrajzi számát követő számmal kell kezdeni. Ha az átcsatolt földrészletek száma nem haladja meg a húszat, akkor a csatlakozó földrészletek helyrajzi számának alátöréseivel is szabad jelölni az új földrészleteket (12.13 és 12.14 ábra).

12.13. ábra: Településátcsatolás I.

12.14. ábra: Településátcsatolás II.

b.) Belterületi és különleges külterületi (volt: zártkerti) földrészletek átcsatolása esetén a növekvő település belterületi – ha különleges külterület is van különleges külterületi – földrészleteinek legmagasabb helyrajzi számát követő százeggyel – de legalább ötven szám kihagyásával - kell az átszámozást az átcsatolt belterületen kezdeni, majd az így felhasznált legmagasabb helyrajzi számot – legalább ötven szám kihagyása után – követő százeggyel kezdve az átcsatolt különleges külterületi földrészleteken folytatni.

c.) Ha az átcsatolt belterületi, illetve különleges külterületi földrészletek közvetlenül csatlakoznak a növekvő község belterületéhez, illetve különleges külterületéhez, akkor a belterületi, illetve különleges külterületi egység földrészleteinek legmagasabb helyrajzi számát követő számmal kezdve kell az átcsatolt földrészleteket helyrajziszámozni. Ha a megkezdett százas számcsoport az átcsatolt földrészletek helyrajzi számozására nem elegendő és a következő százas számcsoportot egy másik egységnél már felhasználták, akkor valamennyi átcsatolt földrészletet a b) pont szerint kell helyrajzi számozni.

Az egyesített települések földrészleteit folyamatosan kell helyrajziszámozni. Ennek érdekében az egyesítésre kerülő települések közül a több földrészlettel rendelkező települést kell növekvő településként kezelni, melynek helyrajziszámozását változatlanul kell hagyni. A többi település földrészleteit a b.) bekezdésben foglaltak szerint kell átszámozni.

Új település alakulása (azaz települések szétválása) esetén az új település valamennyi földrészletét a helyrajziszámozás általános előírásai szerint újból kell helyrajziszámozni; a csökkenő települések helyrajzi számait változatlanul kell hagyni. A csökkenő településekben az egyes számcsoportok között fel nem használt helyrajzi számokat "átugrott"-ként kell kezelni.

12.5.7 Helyrajziszámozás fekvéshatár változása esetén

Belterületi határvonal-változás esetén az új határvonal által megosztott földrészleteket a megosztásra vonatkozó szabályok szerint kell áthelyrajziszámozni.

Külterületből belterülethez csatolt földrészleteket a belterületi földrészletek legmagasabb helyrajzi számát követő számtól kezdve kell helyrajziszámozni. Ha a megkezdett százas számcsoport az átcsatolt földrészletek helyrajziszámozására nem elegendő - és a következő százas számcsoportot egy másik egységnél már felhasználták - a település legmagasabb száma után kell a helyrajziszámozást elvégezni. Ha az átcsatolt földrészletek száma nem haladja meg a húszat, akkor a csatlakozó földrészletek helyrajzi számának alátörésével is szabad jelölni az új földrészleteket (12.15. ábra).

12.15. ábra: Fekvéshatár változás

Megjegyzés:

1. A belterület legmagasabb helyrajzi száma 995.

2. A 996 helyrajzi számú utat átcsatolás után be kell olvasztani a 31 helyrajzi számú utcába.

Külterületi lakott hely különálló belterületté minősítése esetében az érintett földrészleteket a belterületi - ha különleges külterület is van, a különleges külterületi - földrészletek legmagasabb helyrajzi számát követő százeggyel kezdve - de legalább ötven szám kihagyásával - kell helyrajziszámozni (12.16 és 12.17 ábra).

12.16. ábra: Külterületi lakott hely önálló belterületté alakulása (külterület)

12.17. ábra: Önálló belterületté alakítás, belterületi térképe

Belterületből külterülethez csatolt földrészleteket a csatlakozó külterületi földrészletek megfelelő alátöréseivel kell helyrajziszámozni (12.18. és 12-19. ábra).

12.18. ábra: Külterületbe csatolt földrészletek helyrajzi számozása, belterületen

12.19. ábra: Külterületbe csatolt földrészletek helyrajzi számozása, külterületen

Különálló belterület külterületté minősítése esetében a földrészleteket az érintett belterületi egység nullás számának megfelelő alátöréseivel kell számozni (12.20. és 12.21. ábra).

12.20. ábra: Különálló belterület külterületbe kerülése I.

12.21. ábra: Különálló belterület külterületbe kerülése II.

Különleges külterületi egységből belterülethez csatolt földrészleteket a földrészletek legmagasabb helyrajzi számát követő számtól kezdve kell helyrajziszámozni.

Különleges külterületi egység önálló belterületi egységgé minősítése esetében az érintett földrészleteket a különleges külterületi - földrészletek legmagasabb helyrajzi számát követő százeggyel kezdve - de legalább ötven szám kihagyásával - kell helyrajziszámozni

Különleges külterületi egységből külterülethez csatolt földrészleteket a csatlakozó külterületi földrészletek alátörésével kell áthelyrajziszámozni.

Különleges külterületi egység külterületté minősítése esetén az áthelyrajziszámozást végre kell hajtani.

Közigazgatási egység vagy fekvéshatárvonal változása következtében átszámozott földrészletek régi és új helyrajzi számai közötti kapcsolat, valamint a területelszámolás biztosítása érdekében Azonosító jegyzéket kell készíteni.

Az azonosító jegyzék „változás előtt” rovatába az átcsatolt földrészleteknek a csökkenő közigazgatási egységben vagy fekvésben érvényben volt helyrajzi számát és területi adatait - a régi helyrajzi számok növekvő sorrendjében - kell bejegyezni. A „változás után” rovatban a növekvő közigazgatási egységben vagy fekvésben érvényes helyrajzi számot és területi adatokat kell feltüntetni.

A határvonal-változással érintett valamennyi földrészlet adatainak bejegyzése után a változás előtti és a változás utáni területi adatokat összegezni kell. A változás előtti és a változás utáni területi végösszegeknek m2 élességei kell egymással egyezni.

A település- és fekvéshatár-változások során alkalmazandó szabályokat kísérli meg áttekinthetőbben összefoglalni a következő táblázat (12-1 táblázat).

12.1: Település- és fekvéshatárváltozások során alkalmazandó helyrajzi számozási szabályok. táblázat -

Változás előtti fekvés

Belterületbe

Külterületbe

Önálló belterületté

csatoláskor

minősítés

Belterület

A csatlakozó föld-részletek hrsz alá-töréseivel

Különleges külterület (volt zártkert)

A település legna-gyobb hrsz-át köve-tő 101-től (min. 50 kihagyásával)

A település legna-gyobb hrsz-át köve--tő 101-től (min. 50 kihagyásával)

Külterület

Külterületi lakott hely

Egyéb (különálló) belterület

A település legnagyobb hrsz-át követő 101-től (min. 50 kihagyásával)

12.5.8 Földrészletek átszámozása

A közigazgatási egység fekvéseiben lévő földrészletek helyrajziszámozását megváltoztatni:

  • közigazgatási egységek egyesítése, új közigazgatási egység keletkezése, közigazgatási egység vagy fekvés teljes újfelmérése,

  • a belterület határvonalának nagymértékű változása,

  • a tört helyrajzi számok nagy száma

esetén szabad.

Az átszámozást a helyrajziszámozás általános előírásai szerint kell végezni.

Az átszámozáshoz az illetékes megyei földhivatalnak a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) előzetes engedélyét meg kell kérnie.

A földrészletek áthelyrajziszámozását lehetőleg a régi helyrajziszámozás irányát betartva kell elvégezni.

Az átszámozásra vonatkozó döntés meghozatalánál gondolni kell azonban arra, hogy egyrészt az állampolgároknál és más ingatlantulajdonosoknál és kezelőknél kint lévő dokumentációkban, másrészt magában az ingatlan-nyilvántartásban (tulajdoni lap III. részén levő bejegyzéseiben) a korábbi helyrajzi számra számtalan esetben történik „passzív” (az adatmezőn belül el nem különülő) hivatkozás, amit legfeljebb csak egy hiteles „azonosítójegyzékkel” lehet megfeleltetni. Ezért az átszámozásra csak kivételes esetben célszerű intézkedni.

12.5.9 Alrészletek megjelölése a földrészlet, illetve a művelési ág változása esetén

Több művelési ágban hasznosított földrészlet megosztása esetén a keletkezett új földrészletekben az alrészleteket - a keletkezett új földrészletekre vonatkozóan külön-külön - szükség szerint az eredeti alrészletjelzéstől függetlenül kell megjelölni (12.22 ábra).

12.22. ábra: Alrészletek jelölése több művelési ágat tartalmazó földrészlet megosztása esetén

Több művelési ágban hasznosított földrészlet összevonása esetén a természetben összefüggő, azonos művelési ágba tartozó területeket egy alrészletté kell összevonni és az egyes művelési ágakat az eredeti alrészletek jelzésétől függetlenül kell megjelölni. Amennyiben a legkisebb területi mértéket el nem érő és ezért az összevonás előtt más művelési ághoz csatolt művelési ágak területe az összevonás után a - külön jogszabályban meghatározott - legkisebb területi mértéket eléri, önálló alrészletként kell kezelni (12.23. ábra).

12.23. ábra: Alrészletek jelölése földrészletek összevonása esetén

Művelési ág változása esetén az előző bekezdésekben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni a következő kiegészítésekkel;

a) ha valamely alrészlet művelési ága teljes egészében a vele szomszédos alrészlet művelési ágára változik, a megváltozott alrészlet területét be kell olvasztani a szomszédos alrészlet területébe, az alrészleteket pedig az „a” betűvel kezdve - folytatólagosan - kell újra megjelölni (12.24 ábra).

12.24. ábra: Alrészlet megszűnése estén újból kell kezdeni a jelölést

b) ha valamely alrészlet művelési ága csak részben változik a szomszédos alrészlet művelési ágára, betűjelzésüket - a területek megfelelő megváltoztatásával - változatlanul kell hagyni (12.24 és 12.25. ábra).

c) a művelési ág változás után keletkezett új alrészletet az abc soron következő - a földrészleten belül eddig fel nem használt - kisbetűjével kell megjelölni (12.25. ábra).

12.25. ábra: Alrészletek jelölése részben változó (c-d között) és új alrészlet (f) keletkezésekor

Belterületből külterülethez, illetve különleges külterülethez csatolt, de művelt területeket a vonatkozó területi szabványok figyelembevételével a helyszínen megállapított tényleges – művelési ágban kell nyilvántartani.

Külterületből, illetve különleges külterületből belterületbe csatolt 10 000 m2-nél kisebb területű földrészleteket művelés alól kivett területként kell nyilvántartani, amennyiben a kivonásra határozat született. Egy ha feletti földrészletekben – amennyiben a területen jövedelemtermelő mezőgazdasági termelést folytatnak, a területi szabványok alapulvételével alrészletek alakíthatók ki. Amennyiben ezen területen csak egyféle művelési ág található, alrészletet nem szabad kialakítani és jelölni, de művelés alatti területként kell szerepeltetni a nyilvántartásban.

Vonalas létesítményeken megvalósuló beruházás céljára a terület-igénybevétel két lépcsőben történhet meg: előbb az építés idejére, ideiglenesen, majd a megépítést követően végleges kisajátítás alapján. Előbbi esetben tehát nem földrészletként alakulnak át az érintett földrészletek, csupán azt kell kimutatni (és jelölni), hogy melyik földrészletből mennyit vesznek igénybe az építés idejére.

Ebből a célból az igénybe vett területeket tehát nem helyrajzi számmal, hanem (mivel a területigénybevétel elsősorban annak használati módját változtatja meg és nem jár még tulajdoni változással) az alrészlethez hasonlóan az abc kisbetűivel jelöljük és azonosítjuk, attól függetlenül attól, hogy az igénybevett terület a legkisebb területi mértéket eléri-e vagy sem. Az igénybe vett terület ebben az esetben művelés alól kivett (út vagy tárolóhely, stb.) terület, de abban az esetben is önálló betűjellel kell ellátni, ha a mellette levő (az eredeti tulajdonos használatában maradó) terület is művelés alól kivett (pl. udvar, major, árok, stb.). Megjegyezzük, hogy korábban ezeket a területeket ún. „egyszerűsített” kisajátítás keretében előzetes kártalanítás ellenében vették igénybe, amelynek alapja az építési tervek alapján, irodai úton készített rajzi munkarész és területkimutatás volt. Az új jogszabály az egyszerűsített kisajátítás intézményét nem ismeri, de a termőföld más célra szolgáló hasznosításához készített hasonló dokumentáció alapján, megfelelő megállapodásokkal a területigénybevétel (és az esetleges előzetes kártalanítás is) megtörténhet.

12.5.10 Minőségi osztályok azonosítóinak megadása változáskor

A különféle művelési ágakban nyilvántartott területeken (elsősorban a külterületen) a művelési ágak minőségi osztályainak azonosítóit akkor is meg kell adni, ha csak egyetlen minőségi osztály vonatkozik az egész földrészletre vagy alrészletre. Amennyiben az egyes alrészleteken belül két vagy több minőségi osztályba tartozó terület is ábrázolásra kerül, azok azonosítóit mindannyiszor meg kell adni. Ez általában a korábbi határok és azonosítók alapján megtehető, de ha új művelési ág és/vagy területhatár keletkezik, azt a földhivatali mezőgazdász állapíthatja meg véglegesen. Ezért a munkarészekbe való végleges bejegyzés előtt célszerű a művelési ágat és minőségi osztály magadását előzetesen egyeztetni (jóváhagyatni), nehogy át kelljen dolgozni a munkarészeket emiatt. Egyébként a földhivatali mezőgazdász az átvezetési kérelem alapján, az ügyintézés közben végzi el a felülvizsgálatot. A megadás az előző félévben ismertetett módon történhet: a művelési ág max. 3 karakteres rövidítése, majd egy üres hely és egy szám (1-8 között, mely a minőségi osztályra jellemző) pl. : s 3 18,50 vagy rét 2 36,30.

12.5.11 Egyéb objektum-azonosítók megadása a változási munkák során

Természetesen a közterületnevek és házszámok (bár a DATR rendszerben jelenleg ennek változásait nem veszik át) a munkarészekben a változás után is szükségesek, de a különféle objektumféleségek kódjának megadása is elkerülhetetlen.

Némi változás történt a földrészletek kódjában a közelmúltban, ezért megemlítjük, hogy a belterületi földrészletek esetében _1, a külterületi földrészletekben is _1, míg a különleges külterületek esetében _2-vel egészülnek ki a kódok. Eszerint pl.

12.2: Megváltozott objektumféleség-kódok földrészletek esetén. táblázat -

Nem közterületi földrészletek

közterületi földrészletek

belterületi

BD01_1

BC01_1

külterület

BD02_1

BC02_1

különleges külter.(zk)

BD02_2

BC02_2

A közterületi földrészletek külön kiemelt objektumféleségeinél a kiegészítéseket ugyancsak kell alkalmazni.

Módosítás várható a-tekintetben is, hogy a közterületi és a nem közterületi földrészletek egy objektum-táblába kerüljenek és ennek csupán egy mező-értéke utalna erre a (közterület/nem közterület) szerepkörre.