Ugrás a tartalomhoz

Nagyméretarányú térképezés 16., A telekalakítások (megosztás, házhelyosztás és mezőgazdasági területek kiosztásainak) végrehajtása

Dr. Vincze László (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

16.2 Kisebb telekalakítások földmérési munkái

16.2 Kisebb telekalakítások földmérési munkái

16.2.1

16.2.1.1 Telekmegosztás és dokumentációjának elkészí-tése

A telekalakítások leggyakoribb változata a területfelosztás (megosztás, telekfelosztás). A telekfelosztás: általában egy földrészletnek két vagy több építési telekre osztása, lakó-ill. üdülőterületek kialakítása, illetve beépíthetősége érdekében, de telekfelosztás történhet külterületen is, mező- vagy erdőgazdasági területrész kialakítása vagy szétválasztása érdekében.

A kisebb telekalakítások általában magánmegrendelésre történnek, bár közületek, gazdaságok szintén megrendelhetnek kisebb telekalakításokat.

A telekfelosztásra vonatkozó alábbi néhány fontos előírás ugyan nem feltétlen a megosztási munkarészek elkészítésére vonatkozik, de a felosztás engedé-lyezésének feltételeként tisztában kell lennie a földmérőnek, és adott esetben erre a megrendelő figyelmét is fel kell hívnia.

Telekfelosztáskor (a földrészleten fennálló épület, építmény miatt) a telekméretekre és a beépítésre vonatkozó előírásoktól eltérni nem lehet. Ha a földrészleten fennálló épület, építmény miatt a telekfelosztás a telekalakítási szabályoknak megfelelően másként nem végezhető el, a felosztásra az engedély csak az épület vagy egy részének átalakítása, illetőleg lebontása után adható meg.

Ha a szabályoknak egyébként megfelelő telekfelosztás a földrészleten fennálló épületet, építményt részekre osztaná, a felosztásra az engedély akkor adható meg, ha az épületet a kialakuló új telekhatárnak megfelelően határfalakkal, a belső épületgépészeti hálózat teljes szétválasztásával, valamint a közműcsatlakozások külön-külön bekötésével önálló épületekké alakították át.

Ha a szabadon- vagy oldalhatáron álló épülettel, építménnyel már beépített vagy azzal beépíthető – a mélysége és a területe szempontjából egyébként felosztható – földrészlet szélessége (homlokvonalának hossza) másként nem teszi lehetővé a szabályszerű felosztást, megengedhető a földrészlet olyan kettéosztása, mely szerint a keletkező hátsó telek csupán nyúlványszerű résszel kapcsolódik a közterülethez (nyúlványos telek). A nyúlványos teleknek a nyúlvány nélkül is az építésügyi szabályokban előírt méretűnek (szélességűnek, mélységűnek és területűnek) kell lennie.

16.2.1.2 A telekfelosztás (megosztás) fajtái

  1. Általános esetben: egy földrészlet kettő, legfeljebb néhány földrészletre való megosztása, többnyire terület alapján, valamely iránnyal párhuzamosan (16.1 ábra a. esete) vagy arra merőleges osztóvonalakkal (esetleg legyezőszerűen).

  2. Tulajdoni hányad szerinti (azaz szigorúan meghatározott – kötött – nagyságú részekre való) felosztás. Ebben az esetben ki kell számítani a tulajdoni hányad szerinti területet így visszavezettük terület szerinti osztásra. Gyakran a tulajdonközösség megszüntetése céljából rendelik meg.

  1. Használati megosztás (ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre nem, csupán a helyszínen történő elkülönített használat kialakítására és rögzítésére alkalmas). Lényegében terület szerinti megosztás.

  1. Használat szerinti megosztás, mely alapesetben egy már kialakult állapot felmérése alapján történő dokumentáció elkészítése (16.1 ábra c.).

  2. Eszmei” megosztás (melynek a terepen történő kijelölése nem lehetséges vagy értelmetlen, mert pl. elpusztulna az osztóvonal egy vagy mindegyik végpontja, vagy pl. egy vízfelületbe esnék). Gyakran irodai megosztásnak is hívják. Törekedni kell arra, hogy ezek minimális számban keletkezzenek, azaz lehetőleg ki kell tűzni a természetben az új földrészletek sarokpontjait!

  3. AK hányad szerinti megosztás lényegében érték szerinti megosztás, mely ugyancsak legtöbbször az osztatlan, de több tulajdonban levő földterületen levő közös tulajdon megszüntetésére irányul (16.1 ábra f.).

  4. Tágabb értelemben ide érthető a mezőgazdasági területek megosztása, vagy közterület (pl. utcanyitás) céljára történő megosztás is. Ezeket azonban - jelentős sajátosságaik miatt - külön célszerű tárgyalni.

Amennyiben olyan területen kell kialakítani földrészleteket, amelyek mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt állnak (pl. külterületen), bármely módszer szerint kell a feladatot elvégezni, a termőföldek értékét mindenképpen számítani kell és kimutatásba kell foglalni.

Gyakran kell olyan megosztásokat végezni, amikor elvben két részre (16.1 ábra d.), valójában négy részre való osztás a feladat: a rendezési tervekhez igazodó utcaszélesítések esetén (16.1 ábra e.).

16.1. ábra: Kisebb telekalakítások

16.2.1.3 A megosztási feladat folyamata és feladatai

Szükséges ismét hangsúlyozni, hogy a megosztási változási vázrajz készítése – de bármely más vázrajzkészítés - nemcsak egy rajzi munkarész elkészítését jelenti, hanem egy meghatározott feladatsorból álló munkafolyamat, melynek végrehajtása - a technológiától és az alapadatoktól függően - során számos munkarész keletkezik. A megosztási munka főbb szakaszai:

  • irodai munkák: adatgyűjtés, előkészítés, ellenőrző területszámítás, terület-tervezés és a kitűzés megtervezése, mérési jegyzet/kitűzési vázlat előkészítése (ellenőrző mérések végrehajtásához és az osztóvonal kitűzéséhez);

  • a terepi munkák: földrészlet-határok azonosítása; új földrészlet-határok kitűzése, megjelölése; változások felmérése, ellenőrző területszámítás mért adatokból (beleértve lehetőleg a szomszédos földrészleteket is),

  • zárómunkák: a változási vázrajz elkészítése, munkarészek összeállítása (szükség szerint koordináta jegyzék és numerikus) területszámítás dokumentálása, változási állomány és adatcsereformátum elkészítése földhivatali felülvizsgálatra (záradékolásra) való benyújtás.

Megrendelés

Többnyire állampolgárok részére történik, de ún. „közületek”, gazdaságok és különféle társaságok is igényelhetik. A megrendelés felvételekor a 11.5. pontban leírtakra kell figyelni (csak most, de megismételjük ezeket).

  • A munkavégzés helye, hrsz-a,

  • Mihez, milyen feltételekkel kell a megosztás (hány részre kérik az osztást? milyen irányban? kívánnak-e törést az osztóvonalban) ?

  • Vannak-e épületek a tervezett vonal közelében?

  • Írásbeli nyilatkozat, hogy per volt-e, van-e folyamatban? Van-e vita valamelyik határvonalon?

  • Mennyibe fog kerülni a munka,

  • Mi a vállalási határidő,

  • Ki értesíti ki a szomszédos érdekelteket?).

Tájékoztatni kell a megrendelőt arról is, hogy a megosztás feladata csupán az osztóvonal végpontjainak terepi ki- és megjelölését tartalmazza. Amennyiben a kiosztandó terület kontúrjának töréspontjait is meg kívánják jelöltetni, akkor az már egy külön munka, a földrészlethatár kitűzési feladata, többletköltséggel.

Adatgyűjtés

Alapvetően a (körzeti) földhivatalban történik.

  • digitális és hitelesített analóg térképmásolat (kivágat)

  • területi és egyéb adatok (művelési ág, AK érték, esetleg tulajdonosok és tulajdoni hányad) a tulajdoni lapról,

  • a mérési vázlat adatai, esetlegesen be nem dolgozott numerikus koordináták (többnyire iratmásolással a másolási tévesztések elkerülésére),

  • a korábbi munkák (elsősorban kitűzés, megosztás és más földrészlethatárral kapcsolatos munkák) és

  • az alátört helyrajzi szám(ok) legnagyobb alátörésének kigyűjtése,

  • szükség szerint alappontok koordinátái és helyszínrajza.

Amennyiben a településrendezési tervek (településszerkezeti, szabályozási terv és a helyi építési szabályzat) nem található meg a földhivatalnál, azok előírásainak megtekintésére és a szabályozási vonalakról történő másolatkérésre az elsőfokú építési hatóságnál van mód.

Előkészítés

  • gyűjtött adatok összehasonlító elemzése és a területtervezéshez való helyes felhasználása érdekében,

  • ellenőrző területszámítás,

  • terepi azonosításhoz való előkészítés.

Amennyiben ellentmondást találunk a gyűjtött adatokban, a földhivatalhoz kell fordulni az ellentmondás kivizsgálásához és a szükség szerinti javítások elvégzésére. Csak azután (és aszerint) folytatható a munka. Ha a kivizsgálás veszélyezteti a vállalási határidő betartását, a megrendelőt is tájékoztatni kell a földhivatali állásfoglalás kéréséről.

Tervezés

  • területosztások tervezése a 13. modulban leírtak valamelyik módszerével (szükség esetén előzetes terepi szemle, esetleg bemérések, és annak feldolgozása után);

  • Az osztóvonalat többféleképpen lehetséges megadni:

    • adott terepi használat felmérése alapján;

    • adott ponton átmenő, meghatározott terület kialakításával;

    • adott méretek szerint kialakult területrész meghatározásával, illetve

    • adott terület vagy területi arányok szerint, meghatározott iránnyal párhuzamosan, esetleg rá merőlegesen vagy legyezőszerűen, stb.

  • kitűzés megtervezése, a kitűzési méretek számítása;

  • értesítés a helyszíni munka időpontjáról.

Terepi munkák

  • bemutatkozás, informálódás,

  • azonosnak gondolt pontok kiválasztása, ellenőrző mérése,

  • a kitűzési méretek esetleges korrekciója, ráosztása az azonos pontok között mért végméret szerint,

  • az osztóvonal végpontjainak kitűzése és megjelölése (alapesetben: fakaróval- másképpen: cövekkel),

  • a terepi eltérések felülvizsgálata;

  • ellenőrző területszámítás a terepi méretekből;

  • a kitűzött sarokpontok bemutatása a megrendelőnek;

  • érdeleltek esetleges tájékoztatása a megosztandó terület határvonalának megengedett értéket meghaladó eltéréséről;

  • a helyszíni munka megtörténtének igazoltatása (nyilatkozat) a jelenlevő érdekeltekkel.

Ha a kiosztandó terület kontúrja a természetbeni használat szerint eltér a tervezéskor figyelembe vett értéktől, a kitűzést a tűréshatáron belül arányos ráosztással kell elvégezni.

Tűréshatárt meghaladó esetbentájékoztatni kell az érdekelteket erről és nyilatkoztatni kell, hogy az alaptérképi vagy a helyszíni állapot szerint kérik-e a megosztást? Elvileg van lehetőség a használati állapot szerinti megosztásra, amennyiben a jelenlevő szomszédos telektulajdonosok vállalják a használati határvonal végleges rendezését. Ekkor természetesen arra is figyelmeztetni kell őket, hogy ahhoz ugyancsak szükséges telekalakítási engedély.

Kitűzni és megjelölni telekfelosztás (megosztás) esetén – alapesetben - csak az osztóvonalat kell. Természetesen azonban a kontúrt is ellenőrízni kell a terepmunka során (még az osztóvonal kitűzése előtt), ezért, ha a megrendelő utólag a megosztás kontúrját is kéri kitűzni, a megrendelés kibővül földrészlethatár kitűzésére is, ezáltal a kitűzési vázrajz készítésével kapcsolatos feladatokat is (lásd a 18. modulban) el kell végezni és dokumentálni kell.

A részletmérés során a változással érintett területen az állami alapadatok tartalmában bekövetkezett változásokat is be kell mérni és a mérési vázlaton (jegyzeten) a méreteket is fel kell tüntetni.

Az irodai feldolgozás során a következő feladatok merülnek fel:

  • a terepi munka felülvizsgálata;

  • végleges területszámítás,

  • a végleges változási (megosztási) vázrajz és a területegyenleg elkészítése,

  • koordináta jegyzék;

  • mérési (és kitűzési) vázlat kiegészítése;

  • digitális változási állomány elkészítése;

  • végső (belső) vizsgálat és minőségtanúsítás.

16.2.1.4 Megosztás során készítendő munkarészek és példányszámok

  • (Változási) vázrajz (alcímében utalva a megosztásra és a földrészletre), területegyenleggel, 6+2 analóg példányban

  • Esetleges külön készített területkimutatás, de kölcsönös hivatkozással (külterület esetében gyakoribb),

  • Területszámítási – és területelszámolási) jegyzőkönyv (digitális és nyomtatott) 1+2 pld.

  • Koordináta jegyzék (digitális és nyomtatott) 1+2 pld.

  • Mérési jegyzet-Kitűzési vázlat (digitális és nyomtatott) 1+2 pld.

  • Digitális változási vázrajz (vált. előtti és utáni résszel) 2 pld.

  • Digitális állomány (csak az érintett földrészlet) változás utáni tartalma, 2 pld.

  • Telekalakítási helyszínrajz 3+2 pld.

  • Tervezési és kitűzési vázlat (telekalakításkor) 1+2 pld.

  • Műszaki leírás (telekalakításkor mindig, egyébként 5 földr. felett), 0+2 pld.

  • Vizsgálati jegyzőkönyv (ha a vált. e +vált. utáni földr. 5 feletti), 0+2 pld. Esetleges alappontsűrítési munkarészek.

Megjegyzés: a + példányoknál kerül megemlítésre az, hogy 1 pld.-t a földmérőnek kell megőríznie (10 évig) és (eredeti) 1 pld. a földhivatal részére átadandó.

Említettük, hogy amennyiben az ingatlan-nyilvántartásban szereplő terület nem egyezik a (grafikus értékű, digitalizálásból származó) koordinátákból számítottal, a végleges területeket „ráállással” kell képezni. Ez képezi a „területelszámolási” feladatot, amit ha a számítógépes program nem végez el, utólagos szerkesztéssel kell a területszámítási jegyzőkönyvben megtenni! Ennek megvalósításához mutat példát a 16.1 sz. táblázat.

16.1: Területreállás a ....... helyrajzi számú földrészlet megosztásához. táblázat -

Készítő (cég) neve:

Nekeresdfalva község

Munkaszám: 12-5/2010

külterület

Helyszínelés előtt

(ingatlan-nyilvántartási)

Helyszínelés (feldolgozás) után

Hrsz

alr

Műv

ág

Min.

oszt

Terület

Kat.t. jöv.

Hrsz

alr

Művág

Min. oszt

Területszámítási elemek/ (hivatkozás)

Előzetes terület

Javí--tan-dó ter.

m2

Terü-let-javí-tás

m2

Végl. ter.

Kat. t. jöv.

ha

m2

AK

fill

ha

m2

ha

m2

AK

fill.

Összesen:

(tel-jes?)

Székesfehérvár, 2010.8.26-án

Összeállította: ..............................................

(földmérő neve, aláírása)


16.2. ábra: Megosztási vázrajz minta a (46/2010 FVM .sz. rend. alapján)

A megosztásról készítendő változási vázrajzra mutat példát a 16.2 sz. ábra.

A következő (16.3) ábra megosztáshoz készített mérési és számítási vázlatra mutat példát.

16.3. ábra: Mérési és számítási vázlat, megosztáshoz (46/2010 FVM .sz. rend. alapján)

A Tervezési és kitűzési vázlat annyiban tér el a 16.3 ábrától, hogy azon csak az osztóvonalra vonatkozó terepi méretek szerepelnek, továbbá az osztóvonaltól 4 m-en belüli épületek méretei (függetlenül attól, hogy azok építési engedéllyel szerepelnek-e vagy sem).

A Telekalakítási helyszínrajz a változási vázrajzzal egyezően mutatja:

  • a telekalakítás utáni állapotot, az épületek kontúrvonalaival (megjegyezve, ha valamelyik „bontás alatti”);

  • továbbá a létrejövő telekméreteket és

  • az érintett telken lévő összes építmény távolságát a tervezett telekhatártól,

  • beépített telek esetén a telkek méretét és az eredeti és a telekalakítás utáni beépítési százalékát,

  • beépítésre szánt területeken lévő földrészleteknél 20%-nál nagyobb átlagos lejtésviszonyok esetén az 1 méterenkénti szintvonalakat,

  • utat érintő telekalakítás esetén az útkategória, és a közút területváltozásának feltüntetését.

Előfordul, hogy a vázrajz nem tartalmaz épületet és magassági viszonyokat, mert a szabályok szerint erre nincs szükség. Ilyenkor is fel kell tüntetni – értelemszerűen – a következőket:

  • a kialakult földrészlet(ek)en nem vagy csak bontás alatt álló épület található így beépítési %-a 0; illetve

  • Az érintett területrész (beépítésre szánt területek) átlagos lejtésviszonyok (meredeksége) 20 % alatti.

A munkarészek összeállítása és minőségvizsgálata után a földhivatali felülvizsgálat, majd a megrendezőnek történő átadás következik.

Átadáskor a földmérőnek célszerű tájékoztatnia a megrendelőt a további tennivalókról.

16.2.1.5 Tulajdoni hányad szerinti megosztás

Tulajdoni hányad szerinti megosztás általában a tulajdonközösség megszüntetésére irányul.

Ebben az esetben teljesen azonos a vázrajzkészítés az alapesettel, csupán kissé megnehezíti a munkát, hogy csak pontosan a tulajdoni arányok szerint lehet elvégezni. Tulajdonközösség megszüntetése esetében előfordul. hogy bírósági határozat szükséges az átvezetéshez.

16.2.1.6 Használati megosztás

Előfordulhat olyan megosztási munka, amelynek eredményét nem kell az ingatlan-nyilvántartásba érvényesíteni (pl. mert önálló telekként való kialakításuk nem lehetséges). Lényegében a munkát ilyenkor is ugyanúgy kell készíteni, mint általában a megosztást, de nem kell helyrajzi számozni.

Földrészlet használati megosztása a közös tulajdonban lévő földrészleten belüli használati rend tervezésére, rögzítésére és dokumentálására irányuló földmérési tevékenység.

A munkát az ingatlan-nyilvántartási adatok (térkép, tulajdoni lap) felhasználásával a vázrajzkészítésre vonatkozó előírások figyelembevételével kell végezni. A feladatmegoldás lépései is ugyanazok, mint a megosztásnál.

Nemcsak ki kell tervezni az osztóvonalat, és korrekten ki kell számítani területeket, de ki is kell tűzni a természetben.

A használati megosztási vázrajzon az elkülönülő használati határokat 0,5 mm vastagságú hosszú szaggatott vonallal kell ábrázolni. A földrészlet-részeket római számokkal kell megjelölni. Fel kell tüntetni az egyes részek területét és jogosultját.

A vázrajzot az „Ez a vázrajz ingatlan-nyilvántartási átvezetésre nem alkalmas!” – záradékkal kell ellátni. Ezt a Megrendelővel – már a megrendelés felvételekor – közölni kell.

16.2.1.7 Használat szerinti megosztás végrehajtása

Ritkán, de előfordulhat, hogy nem kell területtervezést végezni, hanem a terepen meglévő, vagy a tulajdonosok (vevők) által kijelölt állapotot kell felmérni és aszerint dokumentálni a megosztást. Ilyenkor a munkafázisok a tervezés kivételével egyeznek az alapesettel és a készítendő munkarészek is ugyanazok.

Speciális esete a használat szerinti megosztásnak, ha az osztóvonalnak csak az egyik sarokpontját kell adott (kötött)-ként bemérni és elfogadni, a feladat során a másik sarokpont – többnyire adott terület szerinti (ún. „futópont”) tervezése (16.1 ábra c.) képezi a feladat lényegét. Ebben az esetben sem különbözik a munkafolyamat, sőt itt már tervezés és kitűzés is ugyancsak felmerül.

16.2.1.8 Elméleti határral történő (irodai, eszmei) megosztás

Ebben az esetben a megosztás munkarészei azonosak az általános esettel, de terepi kitűzést nem (legfeljebb egyes adatok ellenőrzését) minden esetben kell végezni (gyakran nem is lehet, vagy nem célszerű mást mérni). Arról azonban meg kell győződni (lehetőleg a terepen is), hogy az osztóvonalak (új határvonalak) kitűzhetők-e vagy sem.

Utóbbi esetben a munkadíj is kevesebb a szokásosnál. Viszont többnyire szabályosabb határvonalakat (kevesebb törésponttal) lehet kialakítani azokon a szakaszokon, ahol elméleti határvonal húzódik. A terület-elszámolás azonban korrekt kell legyen.

Megemlítjük, hogy a megosztáshoz elvben hasonló, de jogi értelmezése miatt lényegesen eltérő feladat lehet a telki szolgalmi jog alapítására szolgáló vázrajz készítése. Erről – éppen emiatt – a 18. modulban esik szó.

16.2.2 A telekegyesítés és a telekhatár-rendezés

Telekegyesítéssel, illetőleg telekhatár-rendezéssel megszüntethető az alakja vagy terjedelme miatt építési teleknek nem tekinthető olyan földrészlet, amelyet a közvetlenül szomszédos földrészletekből történő kiegészítéssel nem lehet beépíthetővé tenni.

Telekegyesítés az egymással közvetlenül szomszédos két, vagy több földrészlet összevonása egy építési telekké.

Telekhatár-rendezés az egymással közvetlenül szomszédos földrészletek közös határvonalának olyan megváltoztatása, amelynek következtében

  1. az érintett földrészletek közül a telekalakítási és a beépítési szabályoknak meg nem felelő alakú vagy terjedelmű földrészlet beépíthető (építési) telekké,

  2. a földrészletek között kialakult szabálytalan (pl. ferde, törtvonalú) határvonal szabályossá válik.

A telekhatár-rendezés (határvonal szabályozás) tehát nem megfelelő alakú, vagy méretű szabálytalan vonalakból szabályos(-abb) telek kialakítása.

16.2.2.1 Összevonási (telekegyesítési) vázrajz készítése

Az összevonás – elvben – a felosztás inverz művelete: azaz két, vagy több földrészlet kerül összevonásra egy, vagy néhány földrészletté úgy, hogy az új földrészlet határvonala megegyezik a korábbi határvonalak (szakaszai) valamelyikével. A helyrajzi számok megmaradnak, illetve megszűnnek és a területek változnak (növekednek, az összevont földrészletek területei szerint).

A telekösszevonási (egyesítési) munka folyamata (a tervezési szakasz lényegesen egyszerűsödik) hasonló a megosztáséhoz, azaz a következő feladatokból áll.

Adatgyűjtés

Alapvetően (körzeti) földhivatalban:

  • digitális és hitelesített analóg térképmásolat (kivágat)

  • területi és egyéb adatok,

  • a mérési vázlat adatai, a korábbi munkák,

  • szükség szerint alappontok koordinátái és helyszínrajza.

Előkészítés

  • gyűjtött adatok összehasonlító elemzése és a területtervezéshez való helyes felhasználása érdekében,

  • ellenőrző területszámítás,

  • terepi azonosításhoz való előkészítés.

Ellentmondást esetén a földhivatalhoz kell fordulni.

Tervezés

  • a határvonal ellenőrzésére vonatkozó kitűzés megtervezése, a kitűzési méretek számítása;

  • értesítés a helyszíni munka időpontjáról.

Terepi munkák

  • az azonosnak gondolt pontok kiválasztása,

  • ellenőrző mérések az összevonás tán megmaradó kontúrvonal töréspontjaira vonatkozóan,

  • szükség esetén kitűzés a kitűzési méretek esetleges korrekciójával,

  • töréspontok megjelölése (amennyiben megrendelik),

  • a terepi eltérések felülvizsgálata;

  • ellenőrző területszámítás a terepi méretekből;

  • a kitűzött sarokpontok bemutatása a megrendelőnek (kitűzés esetén);

  • érdeleltek esetleges tájékoztatása a terület határvonalának megengedett értéket meghaladó eltéréséről;

  • a helyszíni munka megtörténtének igazoltatása (nyilatkozat) a jelenlevő érdekeltekkel.

Helytelen és veszélyes az az esetenként kialakult gyakorlat, ha az összevonási munkarészeket csupán irodában készítik el, terepi ellenőrzést nem végeznek. Ugyanis előfordulhat, hogy a térképi határvonal jelentősen eltér a terepi állapottól, de erről a tulajdonos /beruházó nem tud. Ráadásul joggal bízik abban, hogy a földmérő a vázrajz készítésekor a helyszínen kellett járjon és bizonyára felhívta volna a figyelmet, ha eltérést tapasztal a jogi állapottól.

Az irodai feldolgozás feladatai:

  • a terepi munka felülvizsgálata;

  • végleges területszámítás,

  • a végleges változási (összevonási) vázrajz és a területegyenleg elkészítése,

  • koordináta jegyzék;

  • mérési (és kitűzési) vázlat kiegészítése;

  • digitális változási állomány elkészítése;

  • végső (belső) vizsgálat és minőségtanúsítás.

Telekösszevonás rajzi részét mutatja a következő 16.4 ábra és a területegyenleget a 16.3 táblázat.

16.4. ábra: Területösszevonás vázrajzi része

16.2: Területösszevonás területegyenlege (területkimutatás). táblázat -

Változás előtt

Változás után

Helyrajzi szám

Alrészlet

Min.o.

Terület

AK

Helyrajzi szám

Alrészlet

Min.o.

Terület

AK

Jegyzet

jel

műv. ág

ha

m2

jel

műv. ág

ha

m2

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

239

Kivett,

Lh,ud,

g.ép

643

239

Kivett,

Lh,ud,

g.ép

1278

240

Kivett,

beépí-tetlen

terület

635

Összesen:

1278

1278


16.2.2.2 Telekhatár-szabályozási vázrajz készítésének feladatai és dokumentálása

Ennél a feladatnál többnyire az a cél, hogy ugyanannyi telek alakuljon ki, mint a változás előtt és lehetőleg a területük se változzon, csupán a határvonal legyen szabályosabb, hogy a korábban nem beépíthető telekből építési telek alakuljon ki. Szép, de gyakran nehéz feladat ilyenkor a tervezés, ugyanis ilyenkor az érdekeltek megegyezése szerinti szabályozást úgy kell véghezvinni, hogy az a telekalakítási szabályokkal is összhangban legyen.

Esetenként a terület változásához is hozzájárulnak a megrendelők, de ekkor már telekhatár-módosításról (bár az is telekhatár-rendezés, de kevesebb kötöttséggel járó munka) beszélünk (16.1 ábra b.). Munkafázisai - és készítendő munkarészei - egyébként ugyanazok, mint a megosztásnál írtuk.

Adatgyűjtés

A földhivatalban:

  • digitális és hitelesített analóg térképmásolat (kivágat)

  • területi és egyéb adatok,

  • a mérési vázlat, és a korábbi munkák adatai,

  • szükség szerint alappontok koordinátái és helyszínrajza.

A településrendezési tervek másolata: a földhivatalnál, vagy az elsőfokú építési hatóságnál.

Előkészítés

  • az elemzése, ellenőrző területszámítás,

  • terepi azonosításhoz való előkészítés,

  • ellentmondás esetén földhivatali állásfoglalás kérése.

Tervezés

  • a határvonal tervezése a 13. modulban leírtak valamelyik módszerével;

  • kitűzés megtervezése, a kitűzési méretek számítása;

  • értesítés a helyszíni munka időpontjáról.

Terepi munkák

  • azonosnak gondolt pontok kiválasztása, ellenőrző mérése,

  • a kitűzési méretek esetleges korrekciója, ráosztása az azonos pontok között mért végméret szerint,

  • a határvonal végpontjainak kitűzése és megjelölése

  • a terepi eltérések rögzítése, felülvizsgálata;

  • ellenőrző területszámítás a terepi méretekből;

  • a kitűzött sarokpontok bemutatása a megrendelőnek;

  • érdeleltek esetleges tájékoztatása a megosztandó terület határvonalának esetleges megengedett értéket meghaladó eltéréséről;

  • a helyszíni munka megtörténtének igazoltatása (nyilatkozat) a jelenlevő érdekeltekkel.

Az irodai feldolgozás feladatai:

  • a terepi munka felülvizsgálata;

  • végleges területszámítás,

  • a végleges változási (telephatár-szabályozási) vázrajz és a területegyenleg elkészítése,

  • koordináta jegyzék;

  • mérési (és kitűzési) vázlat kiegészítése;

  • digitális változási állomány elkészítése;

  • végső (belső) vizsgálat és minőségtanúsítás.

Terepen is ki kell jelölni az új osztóvonalat és ellenőrző méretekkel kell igazolni a kitűzés jóságát. Az esetleges térképi változásokat is be kell mérni.

A munkarészek benyújtása a földhivatalhoz a már ismertetettek szerint történik.

A földrészletek határrendezésére a [7] alapján a következő (16.5 sz.) ábra nyújt példát

16.5. ábra: Változási vázrajz rajzi része földrészletek határrendezéséről (A feltüntetett méretek a helyszínen mért adatok)

A területkimutatás a 16.3 táblázatban látható.

16.3: Területegyenleg földrészletek határrendezéséhez. táblázat -

Változás előtt

Változás után

Helyrajzi szám

Alrészlet

Min.o.

Terület

AK

Helyrajzi szám

Alrészlet

Min.o.

Terület

AK

Jegyzet

jel

műv. ág

ha

m2

jel

műv. ág

ha

m2

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

248

Kivett,

Lh,ud,g.ép

2445

248

Kivett,

Lh,ud,g.ép

2684

249

Kivett,

Lh,ud,g.ép

3517

249

Kivett,

Lh,ud,g.ép

3278

Összesen:

5962

5962


A fővárosban – mint említettük– némi eltéréssel kell készíteni a változási vázrajzokat. Telekhatár-rendezésről és megosztásról együttesen készített vázrajz látható a következő (16.6) ábrán.

16.6. ábra: Változási vázrajz Budapest területén

16.2.3 Telekátalakítás

A telekátalakítás az alakjuk vagy terjedelmük miatt be nem építhető szomszédos vagy telekcsoportot alkotó földrészletek átalakítása építési telekké.

A telekátalakításba – szükség esetén –

a) közterület, továbbá

b) már beépített vagy beépíthető földrészlet is bevonható.

Telekátalakításra engedély csak akkor adható, ha azt az érdekelt tulajdonosoknak a területnagyság és a szám szerinti többsége kéri és a kialakult területek megfelelnek a telekalakítás valamennyi feltételének. Ennél a feladatnál is a szabálytalan határvonalak megszüntetése és szabályos, beépíthető telkek kialakítása a cél, de itt nem csak két szomszédos földrészlet érintett.

Néhány sajátosság:

  • a földrészletek száma lehet eltérő a változás előttitől (sőt, gyakran épp ez a cél), de

  • a tervezéseket nehezíti, hogy igen sok terepi adottságot kell figyelembe venni az átalakításnál:

    • meglévő, állandó jellegű (stabil) kerítések,

    • komolyabb épületek lehetőleg megmaradjanak (az összetartozó épületek lehetőleg ugyanazon a földrészleten maradjanak),

    • a területen kialakult növénykultúrát lehetőleg ne veszélyeztettük,

    • a telepítési irányokat vegyük figyelembe, stb.

Nehézsége ellenére igen szép és látványos feladat a telekátalakítás, mert viszonylag nagy területen „rendet teremthetünk” a földrészletek (építési telkek) „szerkezetében” és rendezhető a használat is – vélhetően minden tulajdonos megelégedésére.

A telekátalakítás a telekcsoport újraosztása műveletsorral tekinthető azonosnak. De ekként fogható fel a házhelyosztás utcanyitás, utcaszabályozás és a mezőgazdasági területek kiosztása is.