Ugrás a tartalomhoz

Nagyméretarányú térképezés 16., A telekalakítások (megosztás, házhelyosztás és mezőgazdasági területek kiosztásainak) végrehajtása

Dr. Vincze László (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

16.3 Házhelyek kialakítása (házhely-osztá-sok földmérési munkálatai)

16.3 Házhelyek kialakítása (házhely-osztá-sok földmérési munkálatai)

Házhelyek céljára gyakran a nem állami tulajdonban álló telkek tulajdonjogát a Magyar Állam/ önkormányzat javára lehetőleg telekvásárlással vagy – végső esetben – kisajátítással lehet megszerezni.

Házhelyosztás végezhető magánmegrendelésre (vagy magánszemélyek társulása részére) is.

A házhelyterület kijelölése a területrendezési tervek alapján építésügyi határozattal, szükség esetén a szakhatóságok bevonásával tartott helyszíni szemle nyomán történik.

Egy házhelyosztási célt segítő terv látható a következő, 16.7 sz. ábrán.

A házhelyosztáskor amennyiben a Szabályozási terven és a Helyi építési szabályzatban nem került részletes szabályozásra Házhelyrendezési tervet kell készíteni (településrendező tervezővel) és jóváhagyatni. Ezt követően készülhet el a Változási vázrajz –házhelyosztáshoz.

Telekalakítási (Házhelyosztási) vázrajzot elég készíteni (Telekalakítási tervet nem!): ha az általános rendezési (településszerkezeti és a szabályozási) terv a házhelyek kialakításához szükséges adatokat tartalmazza.

A házhelyosztások legtöbbször nagyobb területre kiterjedő munkálatok, amelyek alappontsűrítés nélkül nehezen oldhatók meg. Ebben az esetben a munka földmérési bejelentésre kötelezett.

A telekalakítási vázrajz készítésének két alapvető munkarésze (komplex földmérési dokumentációja):

  • a változási vázrajz, és a

  • területkimutatás.

(Megemlítjük, hogy korábban kiosztási földkönyvben mutatták ki a keletkezett területeket.)

Természetesen ezek elkészítéséhez további földmérési munkarésznek kell még elkészülnie.

A területtervezés fontos szempontjai:

  • vegyük figyelembe az égtájakat, szélirányt, domborzatot, egyéb kitettséget, eróziót, talaj-állékonyságot, stb. és

  • a településfejlesztésre vonatkozóan elfogadott beépítési szabályokat.

  • az úthálózat hierarchikus felépítésére (lakó,- gyűjtő, főközlekedési út, stb.) gondolni kell,

  • minden telek közterületről megközelíthető legyen,

  • kerülni kell a túlságosan hosszú, egyenes határvonalú tömbök kialakítását

  • 250 m-enként legalább gyalogúttal kell az építési tömböt „átszelni”, megbontani a hosszú sivár utcaképet.

Esetenként a házhelyosztás egy-egy kialakult többelsőben kerül végrehajtásra. Ez egyrészt azzal bonyolítja a feladatot, hogy a tömbbelsőt „feltáró” belső utat kell kialakítani a megfelelő mérettel, másrészt itt is (mint a telekátalakításnál említettük) törekedni kell arra, hogy lehetőleg meglévő kerítésekkel egybeeső határokat hozzunk létre a kiosztandó terület kontúrjának és azon belül már csak a szabályozási tervek és a fantázia korlátozhatja a tervezést. Mindenesetre ennek érdekében a terepen előzetes bejárást érdemes végezni, kiválasztani a tervezett kontúrhoz közeleső terepi „vonalakat” és be kell mérni ezeket. Kiszámítva a koordinátáikat, a tervezéshez felszerkeszthetjük a térképkivágatra és annak figyelembevételével kell dönteni a végső kontúrról.

Azt is meg kell említeni, hogy a házhelyosztások gyakran járnak együtt:

  • külterületi megosztással,

  • belterületbe vonással,

  • kisajátítással.

16.3.1 A házhelyosztás földmérési munkái

A továbbiakban a házhelyosztási (változási) vázrajz előállítási folyamatát vázlatosan tekintjük át, hiszen egyes feladatok megoldására a 11, 12 és a 15 modulban részletesen kitértünk, sőt a 13 és 14. modulban megismert tervezési számítások is bemutatásra kerültek. Néhány ábra segítségével azonban jól áttekinthetjük egy adott területen kialakítandó tömb házhelyei tervezésének és a kiosztás dokumentálásának fontosabb lépéseit.

16.8. ábra: Egy házhelykiosztás előterve

16.3.1.1 Az előkészítés szakaszai, feladatai

A munkaszakaszok és feladatai a következők.

  1. Földmérési munka bejelentése (az említettek és az általános szabályok szerint).

  2. Adatgyűjtés (az általános elvek szerint, figyelemmel a korábbi földrészlet-változásokra és a helyrajzi számok alátöréseire, illetve felhasználható intervallumokra).

  1. Alappontsűrítés (feltételesen).

    1. A határvonal (kiosztandó terület kontúr vonala) azonosítása (a vonatkozó tűréshatárok figyelembevételével), a pontok megjelölése (a fő töréspontok vb kővel, egyébként vascsővel, hiltivel, fakaróval, festéssel)

    2. A házhelyterület helyszínelése, határtöréspontok bemérése, szükség szerint magassági felmérés vagy a tervezést (a kitűzhetőséget és a birtokbavételt) befolyásoló akadályok felmérése.

  1. A helyszínelés irodai feldolgozása (koordináta-számítások, felszerkesztés a térképre, ellenőrző területszámítás, távolságok ellenőrzése), az általános részben (11 és 12. modulban) leírtak szerint.

    1. Művelt területen a termelésből való kivonási dokumentáció elkészítése (lásd a 18. modulban).

16.3.1.2 Tervezés

16.9. ábra: Tömbök tervezése

  1. A tömbök (és az utcák) fő töréspontjainak tervezése (13 modul).

  2. A tömbök fő töréspontjainak kitűzése (a 14. modulban leírtak szerint)

16.10 ábra: Tömbkontúr kitűzése

  1. A tömbkontúron levő sarokpontokat állandó módon (vb kővel, csappal, csővel, stb.) meg kell jelölni.

  1. Helyrajzi számozás (az ismert szabályok szerint, a kialakítandó földrészletek számának és kb. helyének ismeretében azért, hogy a további számításoknál ezekre lehessen utalni, hivatkozni).

  2. A házhelyek (egyenkénti) megtervezése, a tömbön belüli földrészletek kialakítása.

  3. Kitűzési vázlat készítése (ellenőrző és kitűzési méretek számításával).

  4. A tervezés vizsgálata.

  5. A házhelyek birtokhatár-pontjainak helyszíni kitűzése.

  6. A kitűzés vizsgálata.

  7. A töréspontok helyszíni bemutatása (átadása a megrendelőnek /képviselőjének).

16.11. ábra: Házhelyek kitűzése

16.3.1.3 A telekalakítási (házhelykiosztási) változási vázrajz készítése

A házhelyosztási dokumentációt két alapvető munkarész alkotja:

  1. házhelykialakítási (mint a változási) vázrajz, és a

  2. területkimutatás (területegyenleg).

A házhelykialakítási változási vázrajz készítésére az általános elvek érvényesek, de a vázrajz általában – lévén, hogy többnyire 10 feletti földrészlet alakul ki és nem férne el) nem tartalmazza a területeket, ezért utalni kell arra, hogy az külön, ún. területkimutatás-ban szerepel.

A kitűzési vázlaton továbbá meg kell jegyezni viszont (akár jelkulcsra való hivatkozással), hogy a kiosztott földrészletek töréspontjai miként (mivel) vannak megjelölve (alapesetben itt is elegendő a fakaróval való megjelölés, mint a megosztásnál írtuk).

A területkimutatásba a területek m2-re kerek értékkel kerülnek, ahogy az ingatlan-nyilvántartásban is szerepelnek. Ha a felosztott földrészlet teljes területe azonos fekvésben marad, akkor a kiosztásba bevont és a visszamaradó földrészlet(-ek) helyrajzi számozása és a terület-elszámolás történhet egy lépésben. De ha két fázisban kerül átvezetésre, vagy másik fekvésbe kerül a visszamaradó (a kiosztásba be nem vont) terület, akkor külön vázrajz és területkimutatás készítendő: előbb

  • a kiosztandó, és a visszamaradó(k) összterülettel elszámolni,

  • majd csak a kiosztandó összterületet tovább osztva ráállni ennek területére.

A nem építési telekként hasznosítandó területek esetében (beleértve a közterületeket is) a tényleges hasznosítás szerint, a mező- vagy erdőgazdasági hasznosítású területre az „alrészletezés” szabályai szerint kell beírni a terület jellegét. Az építési telkek „hh” (házhely) rövidítéssel vehetők fel a kimutatásba.

A munka során készítendő egyéb munkarészek tekintetében az általános részben leírtak vonatkoznak, beleértve a koordináta jegyzéket, numerikus területszámítást és vázlatát, kitűzési vázlatot, illetve a digitális formában készítendő dokumentációt is.

Különös gondot kell fordítani a digitális munkarészek elkészítésére.

16.3.1.4 Zárómunkák

  1. belső vizsgálat (tételes vizsgálati jegyzőkönyvben dokumentált módon),

  2. műszaki leírás készítése (többnyire a formanyomtatványon, de lehetőség van a kiegészítésre!);

  1. minősítés és a minőség tanúsítása (a felülvizsgálat dokumentálásával!- ingatlanrendező földmérő és geodéziai tervező által egyaránt!),

  1. a munkarészek összeállítása, majd benyújtása földhivatali felülvizsgálatra,

  2. földhivatali felülvizsgálat és záradékolás;

  3. esetleges javítás és munka átadása a Megrendelőnek.

Fel kell hívni azonban a Megrendelő figyelmét arra, hogy a kitűzés és záradékolt vázrajz még nem jelenti a kiosztás véglegesítését: a telekalakítási hatóságtól (földhivataltól) még kérnie kell a telekalakítási engedélyezését, majd az esetleges jogügyletek lebonyolítása (pl. a telkek értékesítése) után – vagy változatlan tulajdoni állással – kérniük kell a földhivataltól az ingatlan-nyilvántartásban történő végleges átvezetést.

16.3.2 Utcanyitás és szélesítés feladatai és munkarészei

Az utcanyitás is (rendszerint több földrészeltet érintő) telekalakítási feladat, azonban a feladat jellege más, mint általában a telekalakítások esetében. Arra kell törekedni, hogy a szabályozási tervek ismeretében minél kedvezőbb legyen a vonalvezetés (kevés törésponttal, lehetőleg ne szeljen át meglévő, stabil kerítést, főként ne hegyes szögben, stb.) és minél jobban szolgálja a közlekedési igényeket, valamint az építési telkek további kialakítását. Munkafázisai és munkarészei azonosak a megosztással, illetve a házhelyosztás első fázisával (tömbök tervezése). Minden esetben numerikusan kell végezni a közterület kialakítását és terület-elszámolását. Helyrajzi számozás tekintetében be kell tartani a 13. modulban ismertetett szabályokat.