Ugrás a tartalomhoz

Nagyméretarányú térképezés 16., A telekalakítások (megosztás, házhelyosztás és mezőgazdasági területek kiosztásainak) végrehajtása

Dr. Vincze László (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

16.4 Mezőgazdasági művelésű területek felosztása

16.4 Mezőgazdasági művelésű területek felosztása

A mező- vagy erdőgazdasági területek felosztása azért speciális, mert művelés alatt álló területek esetében a földminőséggel és annak határaival, ezáltal a földek becsértékével is számolni kell, másrészt a közelmúltban lezajlott földprivatizációs eljárások többféle rendhagyó végrehajtást igényeltek és eredményeztek, melynek még sokáig érezhető majd a hatása akár műszaki, akár földbirtokpolitikai vonatkozásban.

16.4.1 A külterületi kiosztások fajtái

Alapvetően 6 féle formában beszélhetünk a mezőgazdasági művelés alatti területek kiosztásáról:

  1. kárpótlási célú árverésekkel kapcsolatos (1992-kb 1998),

  2. a volt termelőszövetkezeti tagok tulajdonában álló, de nem konkrétan, hanem csak ún. „részarány szerint” a földterületek becsértéke alapján nyilvántartott földterületek kiosztásáról (1993-kb 2000 között), illetve

  3. ún. alkalmazottak részére (max. 20 AK értékben történő kiosztások (1993-kb. 2000 között);

  4. az osztatlan közös tulajdonban maradt földrészletek tulajdonosonkénti szétosztása formájában (2000-2012 között),

  5. egyéb külterületi (akár érték szerint vagy terület szerinti, a földprivatizációtól független kiosztásokról kb. 1998- ), de a

  6. a jövendő birtokrendezések kapcsán is hasonló feladatok fordulnak elő (várhatóan 2012 után).

Az első 3 feladattípus az 1992-től kezdődő ún. földprivatizáció keretében fordult elő zömmel (ennek folyamánya a 4. feladattípus is).

E feladatokban sok közös vonás van, de sajátos feladatok is felmerülnek.

A különféle külterületi kiosztások főbb jellemzőinek áttekintése látható a 16.4. sz. táblázatban.

16.4: Kiosztási feladatok külterületen. táblázat -

Földprivatizáció keretében (1992-2000)

2002-

Megrendelésre, kérelemre

Kárpótlási

Tagi (részarány szerinti) kiosztás

Alkalmazottak részére történő földkiadás

Osztatlan közös tulajdonban ma-radt ingatlanok szétmérése

Egyéb megrendelésre

Jövendő birtokrendezések

Földalap kijelölések

Településeket sorsolják

Számbavétel

Árverés meghirdetése

Közgyűlés

Tulajdonosok tul. hányad és elsőbbség; Megosztás költségét megelőlegezik a tul.-ok

Megrendelés

Megindítás kérése, eng.

Alapok biztosítása

Kérelem/megrendelés a föld-hivatalnál

Igényfelmérés,

adatgyűjtések

Nyilv. térkép digitalizálása

Keretmérés

Nyilv. és terepi állapot egyez--tetése (keretm. és mezőg. helyszínelés

Keretmérés

/átvétel

Tömbök tervezése, infrastrukturális tervezések

Keretmérés/kitűzése fh. átv. vizsgálata, átvezetése, KKH részére történő átadás

Keretmérés fh. átv. vizsgálata, átvezetése

Falugyűlés”, hatósági egyeztetések

Árverés (KKH) –

Táblába sorolás

Táblán belül megosztás helye és iránya, esetleg egyezség

Úthálózat, csatornák kitűzése

Kiosztás tervezése (kijelölés az árverésen)

Kiosztások tervezése, értékarányosan

Kitűzési adatok számítása

Kiosztások tervezése

Összevonások, áthelyezések, a birtokrendezés tervezése

Esetlegesen utólagos keretmérés (felt.)

Tul.jog ingatlan-nyilván-tartási átvezetése

Tervvariánsok megvitatása, döntés

Kiosztás ellenőrzése, majd kitűzés, helyszíni átadás

Kitűzés

Használatba adás

Kitűzés

Helyszíni átadás (bemutatás, jegyzőkönyvvel)

Végleges dokumentáció elkészítése numerikusan, illetve digitálisan

Tartozások rendezése, igazolások beszerzése

Tartozások rendezése, igazolások beszerzése

Megosztás költségét megelőlegezik a tul.

Tartozások rendezése, igazolások beszerzése

K i o s z t á s v i z s g á la t a

birtokba adás

T é n y l e g e s h a s z n á l a t b a a d á s

Á t v e z e t é s (térképen és az ingatlan-nyilvántartásban)


16.4.2 A külterületi kiosztások közös jellemzői

  • a kiosztást megelőzi az érintett táblák és területek számbavétele, kimutatásba foglalása (kárpótlásnál és részarány szerinti kiosztásnál az ún. „földalapok képzése”, átlagos AK szerint) [10-12], egyébként a feladat megfogalmazása során;

  • a kiosztást numerikusan/digitálisan kell elvégezni,

  • a kiosztást elsősorban földérték szerint kell elvégezni,

  • a kiosztás eredményét a helyszínen kitűzéssel kell(ett) végezni, melynek keretében a kitűzött birtokhatárok sarokpontjainak helyszíni bemutatása és jegyzőkönyvi átadása megtörténik

  • a kiosztandó területek tervezését megelőzi az ún. keretmérés, ami a helyszíni állapot egyezővé tételét hivatott segíteni az ingatlan-nyilvántartással,

  • a végleges dokumentáció készítése hasonló módon készül,

  • a jogi értelemben vett birtokbaadás általában az átvezetéssel egyidőben történik (bár a terepi állapot bemutatása általában a kitűzést követően megtörténik);

  • a kiosztás a végleges átvezetéssel tekinthető lezártnak, bár a bejegyző határozat ellen jogorvoslati lehetőség fennáll.

16.4.3 Sajátos ismérvek

A specialitások részben az eljárásban, részben a konkrét végrehajtásban jelentkeznek.

Eljárásbeli különbségek:

  • A kárpótlás keretében árverésen dőlt el, ki mennyi értékű területtel rendelkezik, és milyen sorrendben kell kiosztani azt az adott táblában,

  • Tagi (részarány szerinti) kiosztás esetén a Földkiadó Bizottság, illetve a szövetkezet közgyűlése határozott a fenti kérdésekben,

  • Egyéb esetekben a megrendelő (tulajdonos), illetve képviselőjük (pl. gazdakörből, falugazdász, stb.) működhet közre.

  • Osztatlan ingatlanok esetében a számbavétel és sorsolás után a költségek befizetése (megelőlegezése) történik a kérelmezők részéről.

  • A kiosztások során bizonyos tervvariánsok szükségesek (ez a sajátosság elsősorban a birtokrendezések során jelentkezik).

Eltérések a végrehajtásban:

  • a kárpótlás esetén 2 szakaszban végezték a munkát és az átvezetést: előbb a kiosztandó tábla alapadatainak tisztázása és átvezetése történt meg, majd a kiosztás és annak feladatai következtek;

  • a tagi részarányok szerinti és az alkalmazottak részére történő kiosztások során is törekedtek a kiosztás előtti állapot elkülönítésére, de az átvezetések során már nem volt éles a határ, csupán az időrendiséget kellett betartani;

  • egyéb esetekben a szakaszok nem különülnek el élesen egymástól - bár a dokumentálásban mind a felosztandó tábla adatainak egyeztetése és szükség szerinti rendezésének, mind a kiosztás tervezési feladatainak (esetleg különféle változatoknak), a kitűzésnek, birtokbaadásnak és a végleges bejegyzésnek - meg kell jelennie a folyamatban

  • viszont a jövendő birtokrendezések körültekintő előkészítése ugyancsak megkívánja a pontos helyzetfeltárást, ráadásul nemcsak a „hagyományos”-nak tekinthető ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatok körére, hanem a rendezést sokoldalúan befolyásoló új szempontrendszer (a jelenlegi helyzet és a tulajdonosok pillanatnyi értékítéletét befolyásoló, illetve a javasolt rendezés értéknövelő elemeinek (és igényeinek) feltárására és előfeldolgozására (összehangolására) is.

Anélkül, hogy az egyes feladatokat részletesen elemeznénk, a következő 2 ábrában áttekintjük a kárpótlási és a tagi kiosztási eljárás során alkalmazott gyakorlatot, utalva az egyes feladatok sorrendjének „szabad”-ságára is. Bővebbet a feladatokról a [2]-ben olvashatunk, de fontos tudni, hogy a munkát alapvetően a 12035/2/1992 számon kiadott FM FTF Útmutató alapján kellett [11]elvégezni. Az osztatlan ingatlanok kiosztására külön jogszabály vonatkozik [12].

Néhány jellemzőre azért felhívjuk a figyelmet, mert a későbbi kiosztási feladatok végrehajtásakor (vagy akár birtokrendezések során) is hasznos lehet.

A számbavétel előtt (lehetőség szerint) le kell zárni a folyamatban levő átvezetési ügyeket (kisajátítások, területhatár-módosítás és más változások esetében).

A vonatkozó rendelkezések alapos és sokirányú (nemcsak földmérési, hanem igazgatási, építésügyi, földminősítési, egyéb műszaki, pénzügyi, jogi és jogorvoslati, stb.) tanulmányozása elengedhetetlen az eredményes munkához.

16.4.4 A feladatok végrehajtásának főbb munkaszakaszai

Az irodai adatgyűjtésnek kimerítőnek és alaposnak kell lennie, és ki kell, hogy terjedjen minden elérhető adatra, és adattároló helyszínre, beleértve az érintettek (jogosultak) meghallgatását is. Az adatokat áttekinthető táblázatokba, rajzokba kell foglalni (erre a célra hasznosak a különféle táblázatkezelő és rajzszerkesztő, de különösen a térinformatikai szoftverek). Korábban digitalizálással készítették elő a kiosztás tervezését, a lemért koordináták országos rendszerbe illesztéséhez affin, vagy polinomiális transzformáció használata mellett is számítani kellett arra, hogy a terepi állapot kisebb-nagyobb mértékben eltért, tehát a tervezési adatokat kitűzéskor mindenképpen nemcsak ellenőrízni, hanem valószínűleg helyesbíteni is kellett.

A kiosztás előtti állapot helyszíni egyeztetése, ellenőrzése és kiegészítő bemérése mindenkor elengedhetetlen. Egyrészt, mert nem minden változást kell bejelenteni a földhivatalnak, másrészt nem is mindet jelentik be. Nem utolsó sorban mert a kiosztás tervezését (és a majdani birtokbavételt) sok olyan szempont befolyásolhatja (ezek közül néhány nem is tárgya a földmérési alaptérképnek, pl. az utak rangsora, burkolata és állaga, az átereszek helyzete, mérete, teherbírása és állapota, az egyes növénykultúrák telepítési főirányai, egyes meglévő kerítések és állapotuk, épületek állaga, rendeltetése, erózióveszély és iránya, szélirány, stb.).

Hasznos lehet nemcsak az érintett tábla, hanem a csatlakozó földrészlet természetbeni határának bemérése is. A fa- és szőlősorok esetében a sortávolság felényi távolságot még az ültetvényhez tartozónak kell venni. Legalább 300 m-ként hosszú egyenes szakaszon is mérendő egy-egy pont.

Az állandó jellegű földutakat akkor is mérni kell, ha területük kisebb, mint a területi szabvány (különösen, ha nemcsak a tulajdonosuk használja).

Mérni célszerű a nagyfeszültségű távvezetékek tartóoszlopait és a transzformátoros villanyoszlopokat, illetve más műtárgyakat, amelyek rendeltetésszerű használata és karbantartási igénye befolyással lehet a kialakítandó földrészletre, és viszont.

Ugyanígy mérendők a földalatti vezetékek felszínen látható berendezései, tartozékai (jelző táblák, szaglócsövek, stb.) mert nem biztos, hogy a hozzájuk tartozó esetleges szolgalmi jog bejegyzése megtörtént, vagy ahhoz a bemérés korrekten ábrázolja a terepi helyzetet.

Az előkészítő terepi munka feldolgozása mindenkor digitálisan történik, de mindenképpen mielőbb térképezni kell a bemért állapotot és össze kell hasonlítani a térképi megfelelőjével nemcsak metrikusan, de területével és földértéke (bár ez általában csak „volumenre” végezhető el) vonatkozásában is. Amennyiben a nyilvántartott adatok és a bemérésből megállapított adatok lényegesen eltérnek, részben a földhivatalnak, részben a megrendelőnek jelezni kell az (ellenőrzött) eltérést. A továbbiakban a földhivatali állásfoglalás, illetve – amennyiben más rendelkezés (pl. a telekalakítási szabályok) nem tiltja - a megrendelő igénye szerint kell a kiosztást tervezni.

A tervezést a házhelyosztásra leírtak szerint kell végezni, de figyelemmel kell lenni a földérték nagyságára és a kiosztás irányára is. Azt is jó szem előtt tartani, hogy olyan területek ne alakuljanak ki, amelyek használata – részben az adott helyre kerülés következtében, részben ebből eredően bizonyos műtárgyak akadályozó hatása miatt – rendeltetésszerűen nem valósítható meg (pl. egy keskeny földrészlet hossztengelyén áthúzódó távvezeték található, vagy egy jó állapotban levő épületet azért kellene lebontani, mert a kiosztás választott sorrendje és az osztóvonal iránya ezt kívánná).

Törekedni kell nemcsak az általános telekalakítási szabályokra és a helyi előírásokra, hanem a kiosztás utáni tulajdonosok érdekeinek figyelembe vételére, elvárásaira is (legalább pl. birtokrendezéskor). Ezért is tanácsos lehet ún. tervvariánsokat készíteni és azokat megvitathatóvá tenni. Ezután a döntés eredményét már sokkal biztosabban tűzhetjük ki a terepen.

A kitűzéshez nem szabad spórolni az alappontok szükséges létesítésével és állandósításával, de természetesen a fennmaradásukat figyelembe véve (nehogy „kényszerhelyzetbe kerülés”-re hivatkozással nem megengedhető módszert kelljen alkalmazni). Ugyanígy a kitűzött fő sarokpontok állandó módon történő megjelölése is fontos nemcsak a munka elvégzésekor, de a későbbiekre tekintettel is. A végrehajtáskor a kitűzésre vonatkozó általános szabályokat betartva kell eljárni.

Olyan műszer – és módszer - alkalmazható csak, amely a szabályzatok szerint elvárt pontosságot biztosítja. A kitűzéshez alakhelyes vázlattal és méretekkel kell felkészülni, gondolva arra is, hogy egyes alappontok időközben elpusztulhattak, illetve a szükséges ellenőrzéseket a helyszínen ki tudjuk értékelni és szükség esetén a helyesbítéseket el tudjuk végezni. A kitűzött határjeleket a megrendelőnek (képviselőjének) be kell mutatni és jegyzőkönyvvel át kell adni.

A területszámítást részben a tervezési méretek alapján lehet dokumentálni, de célszerűbb a kiosztás végeredményéből előállítani. Nemcsak a területkimutatást kell elkészíteni, hanem a pontok egymásutániságát (határleírását) is mutató területszámítási fájl-t is elő kell állítani. Elvileg a változás előtti és a változás utáni állapotról mind földrészletenként, mind alrészletenként, mind minőségi osztályonként (illetve más földérték esetén aszerint), így 6-féle határleírást kellene készíteni.

Amennyiben a területellenőrzést a kiosztás előtt a térképi állapotra és a helyszíni állapotra vonatkozóan is Területkimutatásban végezzük el, ennek további dokumentálása szükségtelen (amennyiben az eltérés elfogadható, illetve az ellenhiba a szomszédos földrészletben egyértelműen „lekezelhető” (vagyis ehhez az érdekeltek is hozzájárulnak vagy a földhivatal előzetesen nyilatkozik ennek elfogadásáról).

Ebben az esetben elégséges a kiosztás utáni állapot „legrészletesebb” határleírását (azaz területszámítását) elkészíteni, vagyis a minőségi osztályok szerint elvégzett számítás eredménye tartalmaz minden változás utáni kapcsolatot és a változás előtti állapothoz képest is csak a kiosztás közbenső vonalpontjaiban tér el. Igaz, hogy a foltok azonosítóihoz még hozzá kell írni azt, hogy melyik földrészletnek és (ha van) melyik alrészletnek része az adott minőségi osztályba tartozó terület, de ezt a Területkimutatás változás utáni adatainak (területének és értékének) összevetésével egyszerűen megtehetjük.

A területkimutatás elkészítésénél természetesen ügyelni kell a területi szabványra mind az alrészletek, mind az eltérő minőségi osztályhatárok esetében és a szükséges összevonásokat meg kell tenni. Nem szabad azonban az emiatt „feleslegessé váló” töréspontokat az állományokból törölni, csupán szabvány alatti vonalak töréspontjaiként kell kezelni.

A végleges kiosztási (Változási) vázrajz elkészítése során az általános elveket kell követni.

A készítendő munkarészek és példányszámaik tekintetében ugyancsak a vonatkozó szakmai előírásokat kell betartani.

Mindenképpen fontos a munka belső vizsgálata, minőségének tanúsítása és a Műszaki leírásának lényegre törő, de miniden fontos részletre kiterjedő összeállítása annak érdekében, hogy a későbbi felhasználók megfelelően tudjanak tájékozódni a munka jellemzőiről.

16.4.4.1 Történeti áttekintő a kárpótlási földkiosztás folyamatáról és feladatairól

16.12. ábra: A kárpótlási eljárás földügyi vonatkozásai

16.4.4.2 Történeti áttekintő a tagi részarány szerinti földkiadás folyamatáról és főbb feladatairól

16.13. ábra: Tagi (részarány szerinti) kiosztási eljárás földügyi vonatkozásai