Ugrás a tartalomhoz

Nagyméretarányú térképezés 17., A kisajátítási eljárás és földmérési feladatai

Dr. Vincze László (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

17.2 A kisajátítási eljárás

17.2 A kisajátítási eljárás

17.2.1 A kisajátítás fogalma, célja feladata és feltételei

A kisajátítás:

  • területigénybevétel (terület jogi biztosítása)

  • nem állami tulajdonból,

  • közérdekű célra,

  • állami vagy önkormányzati tulajdonba,

  • meghatározott vagyonkezelő kezelésébe,

  • kártalanítás ellenében

  • kisajátítási (közigazgatási) eljárás keretében.

Kisajátítással ingatlan tulajdonjoga csak kivételesen vonható el, 2007. évi CXXIII. törvényben [2] meghatározott közérdekű célból, jól körülírt feltételekkel és módon, teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás mellett.

Kisajátítást kérő lehet:

  • az állam, illetve

  • a helyi önkormányzat, valamint az államon és a helyi önkormányzaton kívüli

  • harmadik személy (a továbbiakban: harmadik személy), ha meghatározott közérdekű célt megvalósító tevékenységet lát el, vagy akit törvény az állam javára, saját nevében, kisajátítást kérőként való eljárásra kötelez.

Az eljárás keretében az állami szervek vagy önkormányzatok kizárólag közérdekből, térítés ellenében, vesznek ingatlanokat állami /helyi önkormányzati tulajdonba. A társadalmi és gazdálkodó szerve-zetek és a szövetkezetek az ingatlanok tulajdonjogát elsősorban adásvétel útján szerezhetik meg. Kisajátításra csak akkor kerülhet sor, ha az adásvétel vagy más tulajdonszerzési mód akadályba ütközik és valóban fennáll a közérdek.

Kisajátítási feltételek

Ingatlant kisajátítani a következő feltételek fennállása esetén lehet:

  • a közérdekű cél megvalósítása az ingatlanon fennálló tulajdon korlátozásával nem lehetséges, vagy - külön törvény alapján - a közérdekű használati jog, vezetékjog, szolgalmi jog alapításában a tulajdonossal nem jött létre megállapodás, illetve e jogokat az illetékes hatóság nem engedélyezte;

  • az ingatlan tulajdonjogának megszerzése megkísérelt adásvétel - törvényben meghatározott esetben csere - útján nem lehetséges (ennek tényét a kisajátítást kérőnek igazolnia kell);

  • a közérdekű cél megvalósítására kizárólag az adott ingatlanon kerülhet sor, illetve ha a közérdekű cél megvalósítására több ingatlan alkalmas, annak más ingatlanon való megvalósítása a tulajdon nagyobb sérelmével járna; és

  • a kisajátítással biztosított tevékenység közösségi előnyei a tulajdon elvonásával okozott kárt jelentősen meghaladják.

Mindennek a mérlegelése során a közigazgatási hivatal a közérdekű tevékenység jelentőségét, így különösen a terület fejlődésére gyakorolt hatását, a tevékenységgel, szolgáltatással ellátásra kerülők számát, a foglalkoztatásra gyakorolt hatását és az ingatlan jellemzőit kell egybevetnie, kulturális örökségvédelmi érték, természetvédelmi érték esetén annak jelentőségét és a tulajdonelvonás arányosságát kell vizsgálnia.

17.2.2 Kisajátítás lehetséges céljai

Ingatlant kisajátítani kizárólag az alábbi közérdekű célokra lehetséges:

  1. honvédelem;

  2. nemzetközi szerződés alapján megvalósuló területcsere;

  1. terület- és településrendezés;

  1. kötelező állami, illetve kötelező önkormányzati feladathoz kapcsoló oktatási, egészségügyi, szociális, valamint kommunális hulladékkezelő létesítmény elhelyezése;

  2. közlekedési infrastruktúra fejlesztése;

  3. energiatermelés és energiaellátás;

  4. bányászat;

  5. elektronikus hírközlési szolgáltatás;

  6. kulturális örökségvédelem;

  7. természetvédelem;

  8. vízgazdálkodás;

  1. fenntartható erdőgazdálkodás, valamint véderdő telepítése, védőfásítás és közérdekű erdőtelepítés;

  1. építésügyi korlátozások felszámolása;

  2. az ingatlant terhelő, az ingatlan rendeltetésszerű használatát jelentősen korlátozó, vagy megszüntető közérdekű használati jogok, szolgalmak miatti hátrányok megszüntetése.

A kisajátítás feltételeit a fenti számú törvény és a 178/2008 Korm. sz. rendelet [3] tartalmazza, és ezek a jogszabályok rögzítik a kisajátítási eljárás menetét és feltételeit is. A rendelkezéseket úgy kell értelmezni és alkalmazni, hogy az biztosítsa a társadalmi és az egyéni érdek összhangját A tulajdonos ingatlanáért kapjon megfelelő kártalanítást.

A kisajátítási eljárást a kisajátítási terv alapján folytatják le. A kisajátítási terv tartalmazza a kisajátításra kerülő in-gatlanok térbeli elhelyezkedését, valamint pontos műszaki és jogi adatait. Elkészítése földmérési feladat. Erre az előmunkálatra tehát az eljárás érdemi lefolytatása érdekében szükség van. A célnak megfelelő kisajátítási tervet csak az a földmérő tudja elkészíteni, aki a felmérési előírásokon kívül ismeri az eljáráshoz fűződő jogi követelményeket és magát az eljárást is. A kisajátítási terv elkészítésére alapvetően a [3] érvényes, de további jogszabályok és szakmai szabályozások (pl. [5], stb.) is betartandók a munkarészek elkészítéséhez.

Amennyiben kisajátítási tervben szereplő ingatlan adásvétellel történő megszerzése történik az ingatlant terhelő - jogszabályon vagy szerződésen alapuló - elővásárlási, visszavásárlási, vételi (opció) jog nem gyakorolható, azaz a kisajátítási cél erősebb ezeknél.

17.2.3 A kisajátítással érintett ingatlan és a reá vonatkozó jogok

17.2.3.1 A kisajátítással érintett ingatlan

Kisajátítani nemcsak teljes ingatlant lehet: az ingatlan egy része is kisajátítható. Azonban az egész ingatlant kell kisajátítani, ha az ingatlan egy részének kisajátítása következtében:

  1. az ingatlan visszamaradó része a helyben előirt legkisebb teleknagyságot nem éri el;

  2. az ingatlan visszamaradó része eredeti céljára használha-tatlanná válik, vagy

  1. az ingatlannal kapcsolatos jog vagy foglalkozás gyakorlása lehetetlenné vagy számottevően költségesebbé válik

  1. a visszamaradó rész gazdaságos értékesítése nem lehetséges.

Az b-d esetekben a tulajdonosnak kérnie kell a teljes terület kisajátítását.

Az egész ingatlan kisajátítását a kisajátítási tárgyalás befejezéséig lehet kérni.

Amint látható, az eljárás során számtalan szempontot kell figyelembe venni és több szakterület hatáskörébe tartozóan kell mérlegelni. Ennek a közigazgatási hivatal úgy tud megfelelni, hogy az érintett (erdészeti, természetvédelmi, bányafelügyeleti, stb.) szakhatóságoktól – hasonlóan a területrendezésre vonatkozó szabályokhoz – megfelelő hozzájárulásokat, szakvéleményeket kér döntéséhez.

Termőföld kisajátítására - amennyiben a kisajátítás céljának megvalósítása érdekében a termőföld igénybevétele szükséges - akkor kerülhet sor, ha a földnek a más célú hasznosítását - a külön jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően - az ingatlanügyi hatóság engedélyezte (illetve a folytatásához hozzájárult).

Külföldi állam vagy nemzetközi szervezet tulajdonában álló ingatlan kisajátítása előtt a külpolitikáért felelős miniszter álláspontját be kell beszerezni.

Honvédelmi célra igénybe vett, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő ingatlanok (ingatlanrészek) kisajátításához a honvédelmért felelős miniszter hozzájárulása vagy azok honvédelmi célra feleslegessé nyilvánítása szükséges.

17.2.3.2 Az ingatlanra vonatkozó jogok rendezése

A kisajátítással az állam, illetőleg az önkormányzat - a kisajátítási határozat jogerőre emelkedésével az ingatlan tehermentes tulajdonjogát szerzi meg.

A kisajátítási határozatban rendelkezni kell az ingatlanra vonatkozóan más személyt megillető jogokról, és az ingatlanra feljegyzett tényekről.

Pénzbeli kártalanítás esetén a kisajátított ingatlanra vonatkozóan más személyt megillető jogok - a telki szolgalom, továbbá a jogszabályon alapuló szolgalom, vezetékjog és más használati jog, egyéb tulajdoni korlátozás, valamint a bérleti jog kivételével -, és az ingatlanra feljegyzett tények megszűnnek. A pénzbeli kártalanítás a zálogjog tárgyaként a kisajátított ingatlan helyébe lép. A kivételként említett jogok megszűnéséről szükség szerint kell rendelkezni.

Ha a kártalanítás részben vagy egészben csereingatlannal történik, a kisajátított ingatlanra vonatkozó jogok az előző bekezdésben foglalt kivételekkel – és a következő esetekben – a csereingatlanra szállnak át. A bérleti, a haszonbérleti, a haszonélvezeti jogot és a használat jogát a jogosult kérelmére kell a csereingatlanra átvinni. A lakásra és a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti jog a csereingatlanra nem vihető át.

A határozatban kell rendelkezni:

  • az említett jogok és tulajdoni korlátozások fenntartásáról, megszüntetéséről vagy létesítéséről - vezetékjog esetében a fenntartásról vagy megszüntetéséről -, továbbá

  • a kisajátított ingatlanra vonatkozóan más személyt megillető egyéb jogok megszüntetéséről, a csereingatlanra való átszállásáról és átviteléről.

Ha a bérleti, haszonbérleti, haszonélvezeti jog, illetőleg a használat jogának átvitelét az erre jogosult a csereingatlanra - legkésőbb a tárgyalás befejezéséig - nem kéri, a jog megszűnik és a volt jogosult részére a Tvr. 15. §-a szerint kártalanítás jár. Erre a jogosultat a tárgyaláson figyelmeztetni kell.

17.2.4 A kisajátítási eljárás résztvevői és lefolyása

A kisajátítási eljárás kérelemre indul. A kisajátítási eljárást az ingatlan fekvése szerint illetékes megyei, fővárosi közigazgatási hivatal folytatja le.

A kisajátítási eljárásra – a kisajátításra vonatkozó törvény [2]-ben foglalt eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) [6] rendelkezéseit kell alkalmazni.

A megyei, fővárosi közigazgatási hivatal a kérelem alapján köteles elbírálni, hogy a kisajátítás közérdeket szolgál-e, a közérdekű célt kétségkívül a kisajátítani kért ingatlanon indokolt-e megvalósítani, s fennállnak-e a kisajátítás egyéb feltételei. E feltételek teljesülésének hiányában a kérelmet el kell utasítani.

A kérelem elbírálása során a mezőgazdasági rendeltetésű és mezőgazdaságilag hasznosítható földeket, valamint az erdőket fokozott védelemben kell részesíteni.

A kisajátítási eljárásban ügyfél

  1. a kisajátítást kérő,

  2. az állam, illetve az önkormányzat tulajdonszerzésével járó, harmadik személy által indított eljárásban az állami tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet, illetve a kisajátítással tulajdont szerző önkormányzat,

  1. a kártalanításra jogosult tulajdonos, vagyonkezelő,

  1. mindaz az (ingatlan-nyilvántartásból kitűnő) egyéb jogosult, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát a kisajátítás érinti, ideértve az ingatlan-nyilvántartásba még be nem jegyzett, de széljegyzetként már feltüntetett jogszerzőt is,

  2. mindazon ingatlan-nyilvántartáson kívüli egyéb jogosult, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát a kisajátítás érinti.

Az eljárásban természetesen részt vesz még:

  • a közigazgatási hivatal illetékes képviselője (lebonyolítja),

  • az értékbecslő szakértő és

  • tevékenységével segíti a földmérő, aki az alapdokumentumokat készíti.

A kisajátítási kérelmet a kisajátítást kérő nyújtja be a közigazgatási hivatalhoz. A kérelemben meg kell jelölni a kisajátítás célját, a célban megjelölt tevékenység vagy beruházás megkezdésének határidejét, illetve ütemezését.

A kisajátítási kérelemhez mellékelni kell:

  1. a kisajátítási tervet öt példányban;

  2. a kisajátítást kérő bejelentését az ingatlan tulajdonosa és más ügyfelek nevéről, lakáscíméről (telephelyéről), ha ezek az adatok a kisajátítási terv elkészítését követően megváltoztak;

  1. a kisajátítást kérő nyilatkozatát, hogy a kártalanításhoz szükséges pénzügyi fedezet, illetve lakás (helyiség) rendelkezésre áll;

  1. a kisajátítás céljának megfelelően az illetékes hatóságnak az engedélyét, hozzájárulását, egyetértését, szakvéleményét tartalmazó iratokat, illetve termőföld esetében az ingatlanügyi hatóság határozatát;

  2. kisajátítást kérő harmadik személy esetében a tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt;

  3. amit külön törvény előír.

A közigazgatási hivatal a kisajátítási terv egy példányát mellékelve, a tárgyalás kitűzésével egyidejűleg, gyorsforgalmú közút esetében a kisajátítási kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül megkeresi az ingatlanügyi hatóságot (földhivatalt) a kisajátítási eljárás megindítása tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése érdekében.

Nincs szükség tárgyalás kitűzésére, illetőleg a kitűzött tárgyalás megtartására, ha a kisajátítást kérő csatolja a kisajátítási kártalanítás tárgyában kötött jogszerű egyezségről szóló okiratot.

Kisajátítás keretében nem kell külön telekalakítási eljárást lefolytatni, ha a kisajátítás az ingatlannak csak egy részét érinti (arra az eljárás keretei között kerül sor- szakhatósági nyilatkozat keretében).

A kisajátítási terv:

  • Kisajátítási átnézeti térképből és

  • Területkimutatásból, illetve

  • Kisajátítási változási vázrajz(ok)ból és

  • Területkimutatás(ok)ból áll.

A kisajátítási terv szerepe:

  • az érintett ingatlanok és az igénybe veendő terület adatainak feltárása, pontosítása;

  • a kártalanítás megállapításának műszaki alapjául szolgál,

  • a tulajdon és egyéb jogváltozás bejegyzéséhez alap-munkarész.

Amennyiben a kisajátítás egy teljes ingatlant érint, nem kell külön kisajátítási dokumentációt készíteni, elég csak egy hiteles térképmásolat és a tulajdoni lap másolata; ha egy földrészletnek egy részét érinti a kisajátítás, elég csak kisajátítási változási vázrajzot készíteni a hozzá tartozó területkimutatással.

Ha a kisajátítás több földrészletet érint ugyan, de mindegyiket teljes egészében, akkor elegendő csupán a kisajátítási átnézeti térkép elkészítése (szükség szerint összevonási tartalommal).

Csupán akkor kell mindegyik munkarészt elkészíteni, ha több földrészletet érintően és részben történik a kisajátítás.

A területkimutatásban (az igénybevett területek adatainak összesítése utáni oldalon) fel kell sorolni a csereingatlanok adatait is.

Az eljárás megindítására a közigazgatási hivatal vezetője tárgyalást tűz ki.

A tárgyalás kitűzésével egyidejűleg

  1. tájékoztatni kell az ügyfeleket arról, hogy az ingatlanra milyen közérdekű célra kértek kisajátítást és a kisajátítási terv észrevételezés céljából hol és mikor tekinthető meg, továbbá

  2. a kártalanításra vonatkozó szakvélemény elkészítése céljából a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője szakértőt rendel ki, és meghatározza a szakvélemény elkészítésének határidejét. A tárgyalásra a szakértőt meg kell idézni.

A tárgyaláson ismertetni kell a kártalanításra vonatkozó szakvéleményt és a kártalanítás tekintetében egyezség létrehozására kell törekedni. A kisajátított ingatlanért a kártalanítást csere-ingatlannal, pénzben vagy mindkettővel lehet nyújtani.

Csereingatlanként

  1. elsősorban a kisajátítást kérő rendelkezésére álló ingatlanok, ezek hiányában

  2. állami vagy a kisajátítani kért ingatlan fekvése szerint illetékes helyi önkormányzat, polgármesteri hivatal által - az ilyen célra fenntartott ingatlanok közül - kijelölt ingatlanok használhatók fel.

Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltak szerint a kisajátítási eljárás a kisajátítási határozat meghozatalával zárul. Ebben minden fontos tényre és megállapodásra ki kell térni, így a kisajátított terület birtokbaadásának az idejéről is rendelkeznek. Alapjául a kisajátítási terv szolgál.

A kisajátítást elrendelő határozat jogerőre emelkedésével az ingatlan tulajdonjogát az állam, illetve a helyi önkormányzat szerzi meg.

Ettől eltérően a közigazgatási hivatal – pl. ha kiemelt létesítmény elhelyezése érdekében kerül sor, a [2]-ben meghatározott esetekben – közvetlenül a kisajátítást kérő harmadik személy tulajdonába adja az ingatlant.

A határozat jogerőre emelkedése után a határozat és a kisajátítási terv egy-egy példányát - a jogerőre utaló feljegyzéssel ellátva - a földhivatal és a kisajátítást kérő részére meg kell küldeni. A határozat jogerőre emelkedéséről a többi ügyfelet is értesíteni kell.

A megyei, fővárosi közigazgatási hivatal határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs, a fél azonban a kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti. A kérelem azonban nem a kisajátítás ténye ellen, hanem a kártalanítás összegére vonatkozhat.

17.2.5 A kártalanításról

A kisajátított ingatlan tulajdonosát a tulajdonjoga elvonásáért, az ingatlanon fennálló jog jogosultját pedig a joga megszűnéséért - a zálogjog és a végrehajtási jog jogosultja kivételével - teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás illeti meg. A megszűnt jogokért járó kártalanítást az ingatlan tulajdonjoga elvonásáért járó kártalanításnál figyelembe kell venni.

A kártalanítást csereingatlannal, pénzben vagy mindkettővel lehet nyújtani.

Nem jár azonban kártalanítás:

  • az ingatlanra feljegyzett tények megszűnéséért;

  • a használhatatlan romépületért;

  • az olyan épületért, amelynél az építést vagy fennmaradást engedélyező határozat a későbbi lebontás esetére a kártalanítást kizárta, illetőleg amelynek a tulajdonos költségére való lebontását az építésügyi hatóság elrendelte; és néhány egyéb esetben.

A kisajátítást kérőnek nyilatkoznia kell az érintett területen levő minden más érték tekintetében, illetve hozzájárulhat ahhoz, hogy a tulajdonos azokat elvigye, de – esetleg - kérheti a kártalanítás összegébe való beszámítást.

A kártalanítási összeg megállapításának szempontrendszere nem tartozik a tantárgyba, az a jogszabályokban [2, 3] megtalálható.

Csereingatlannal történhet a kártalanítás, ha abban a tulajdonos és a kisajátítást kérő megegyezik.

Ha a csereingatlan értéke nagyobb, mint a kisajátított ingatlanért járó kártalanítás, a különbözetet a tulajdonos köteles megfizetni. A különbözet megfizetése alól - jogszabályban meghatározott esetekben és mértékben - mentesítés, továbbá fizetési kedvezmény adható. Ha a csereingatlan értéke kisebb a kisajátított ingatlanért járó kártalanításnál, a tulajdonos részére a különbözetnek megfelelő pénzbeli kártalanítás jár.

A kisajátított ingatlanért járó kártalanítás a tulajdonost illeti meg, de a más személyt megillető jogok megszűnése miatt keletkezett kárt, illetőleg a megszűnt jogok értékét vagy értékveszteséget és költségeket a jogosult részére meg kell téríteni.

17.2.6 Birtokba adás

A kisajátított ingatlant a jogerős kisajátítási határozatban megjelölt időpontban kell birtokba adni, feltéve, hogy a kártalanítási összeget megfizették vagy a csereingatlant birtokba adták.

A birtokbaadás a közigazgatási hivatal feladata.

Ha a kisajátított ingatlan mezőgazdasági művelés alatt áll, a birtokbaadásra közvetlenül a termés betakarítása előtti időpontot csak kivételesen, sürgős szükség esetében szabad megjelölni; a körülményekhez képest ilyenkor is lehetővé kell tenni, hogy a föld használója (tulajdonosa) a termést betakaríthassa.

Ha a kisajátított épület használója részére cserelakást (cserehelyiséget) kell biztosítani, a birtokbaadás időpontját úgy kell megjelölni, hogy arra csak a használó megfelelő elhelyezése után kerüljön sor.

A birtokbaadásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a birtokbaadás tényét, továbbá az ingatlanon és tartozékaiban a kártalanításra vonatkozó szakvélemény elkészítését követően bekövetkezett változásokat. A jegyzőkönyv egy példányát a kisajátítást kérő részére kell megküldeni.

A kisajátítást kérő távollétében az ingatlant nem lehet birtokba adni. Más ügyfelek távolmaradása a birtokbaadást nem akadályozza; erre az ügyfelet a határozatban figyelmeztetni kell.

A csereingatlan birtokbaadását a csereingatlan fekvése szerinti közigazgatási hivatal rendeli el.

A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Aptv.) szerinti célra, valamint a Vásárhelyi terv továbbfejlesztése érdekében megvalósuló árvízvédelmi létesítmény építésére kisajátított épületet és építmény nélküli ingatlant a kártalanítási összeg megfizetésének igazolását követően, helyszíni eljárás nélkül kell birtokba adni.

A kisajátított ingatlan csak a kérelemben megjelölt célra használható fel.

A kisajátítást kérőnek az ingatlant a kisajátítási határozatban meghatározott határidőn belül a kisajátítás céljára fel kell használnia és a kisajátítási cél szerinti használatot a kisajátítási határozatban előírt időtartamig biztosítania kell. Amennyiben a kisajátítás célja a meghatározott időtartamon belül nem valósul meg, az ingatlan korábbi tulajdonosát visszavásárlási jog illeti meg.

A kisajátítási eljárás esetleges megszüntetésére vonatkozó határozatot a földhivatal részére is meg kell küldeni azért, hogy a kisajátítás tényének feljegyzését a tulajdoni lapokról töröljék.

17.2.7 A kisajátítás átvezetése az ingatlan-nyilvántartásban

A tulajdonváltozást az ingatlanügyi hatóság a jogerős kisajátítási határozat vagy - a kisajátítási tervben szereplő ingatlan adásvétel útján történő megszerzése esetén - kérelem és adásvételi szerződés alapján vezeti át az ingatlan-nyilvántartáson.

Ha a tulajdonváltozás az ingatlannak csak egy részét érinti, a tulajdonváltozást és a földrészlet megosztását az ingatlanügyi hatóság

  • kisajátítás esetén a földrészlet megosztására is kiterjedő jogerős kisajátítási határozat, valamint az ingatlanügyi hatóság és az építésügyi hatóság által záradékolt kisajátítási terv és az annak alapján készített, szintén e hatóságok által záradékolt változási vázrajz,

  • adásvétel esetén kérelem, valamint adásvételi szerződés, közös tulajdont megszüntető szerződés, továbbá az ingatlanügyi hatóság és az építésügyi hatóság által záradékolt kisajátítási terv és az annak alapján készített, szintén e hatóságok által záradékolt változási vázrajz

alapján vezeti át az ingatlan-nyilvántartáson.

17.2.8 Földmérési feladatok a kisajátítási eljáráshoz

17.2.8.1 Előmunkálati engedély

A kisajátításhoz szükséges előmunkálatokra (termőföld más célú hasznosításához szükséges dokumentumok, kisajátítási terv elkészítése, értékbecslési szakvélemény készítése) engedélyt kell kérni a közigazgatási hivataltól.

Az előmunkálatok engedélyezését a kisajátítást kérő és az előmunkálatokat végző szerv együttesen köteles kérni. A kérelemben meg kell jelölni az ingatlan adatait, a tulajdonos, a használó, az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett egyéb jogosult lakáscímét (telephelyét), az elvégezni kívánt előmunkálatokat és a kisajátítás célját. A kérelemben be kell mutatni azokat az adatokat és körülményeket, és csatolni kell azokat a dokumentumokat, amelyek a kisajátítás feltételeinek fennállását valószínűsítik, és az előmunkálatok végzésének szükségességét indokolják.

Az engedélyezés során a közigazgatási hivatal megvizsgálja, hogy az adott előmunkálat elvégzése indokolt-e, illetve az az ingatlan rendeltetésszerű használatát milyen mértékben korlátozza. Az engedélyezésről szóló határozatot meg kell küldeni az ingatlan tulajdonosának, használójának és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett egyéb jogosultnak.

Az Aptv. 1. melléklete szerinti gyorsforgalmi út építése céljára történő kisajátításhoz szükséges előmunkálat esetén a kisajátítást kérő önállóan is kérheti az előmunkálat engedélyezését. Az előmunkálatok megkezdésének időpontjában a beruházó köteles a földvédelmi járulék területarányos részét megfizetni.

Ha az előmunkálatok engedélyezésekor azok megkezdésének időpontja megállapítható, azt a kérelemnek helyt adó határozatban kell megjelölni.

Az előmunkálatokat végző szerv az előmunkálatok megkezdése előtt legalább tizenöt nappal köteles a kezdés időpontját a közigazgatási hivatalhoz bejelenteni. A közigazgatási hivatal az előmunkálatok megkezdésének időpontja előtt legalább három munkanappal az érdekelteket az előmunkálatokról és azok megkezdésének időpontjáról írásban értesíti.

Az ingatlan tulajdonosa (vagyonkezelője, használója) köteles tűrni, hogy az engedélyezett előmunkálatokat elvégezzék, az ezzel okozott kár megtérítéséért a kisajátítást kérő és az előmunkálatokat végző egyetemlegesen felelős.

A közigazgatási hivatal az előmunkálatokat engedélyező határozatában a kisajátítást kérő kérelmére - a kártalanításra vonatkozó szakvélemény elkészítése céljából - szakértőt rendel ki.

Az előmunkálati engedélyben meghatározott munkálatok során okozott, illetve azzal összefüggésben keletkezett károkért járó kártalanítást - a kisajátítási kártalanítás szabályainak alkalmazásával - a közigazgatási hivatal állapítja meg.

A földmérési munkák keretében:

  • mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt levő területek más célú hasznosítási, azaz termelésből való kivonási dokumentációját, illetve

  • a kisajátítási tervdokumentációt kell elkészíteni.

Közút, vasút és nyomvonalas vízi létesítmény, illetőleg repülőtér fel- és leszálló pályájának (a továbbiakban: vonalas létesítmény) építése, bővítése, szabályozása céljára a kisajátítási terv építési terv alapján, korábban ún. „egyszerűsített eljárás”-sal, általában irodai tervezési munkával is készíthető volt. A vonalas létesítményhez tartozó és természetben is csatlakozó területeket, valamint a depónia- és anyagnyerő helyeket az egyszerűsített eljárásba be lehet vonni. Az egyszerűsített eljárásnál a kisajátítási terv tervrajzból és területkimutatásból áll. Ezen az igénybe vett területeket az alrészletekhez hasonlóan kell elkülöníteni.

A vonalas létesítmény céljára kisajátított területről az építési munkálatok befejezése után, a műszaki átadás-átvételtől számított egy éven belül el kellett készíteni a tényleges állapotnak megfelelő végleges kisajátítási tervet.

Az új jogszabályok szerint az egyszerűsített kisajátítás korábbi gyakorlata megszűnt.

17.2.8.2 Termelésből történő kivonási dokumentáció készítése

Általában a beruházásra szánt – így a kisajátított terület felhasználása során is – a mező- vagy erdőgazdasági rendeltetésű területeken rendszerint megváltoznak a művelési ágak, illetve a területet a termelésből kivonják, vagyis a termőföldön „más célú” hasznosítást kívánnak megvalósítani.

A mezőgazdasági termelésből történő kivonásra, azaz a más célú hasznosításra a körzeti földhivatalok adnak hozzájárulást.

A mezőgazdasági termelésből történő kivonáshoz a kisajátítást kérőnek kell a hozzájárulást beszerezni.

Mezőgazdasági rendeltetésű vagy mezőgazdaságilag hasznosítható földek mezőgazdasági termelésből történő kivonáshoz, művelési ág változáshoz - erdők esetében is - a kisajátítást kérőnek engedélyt kell beszereznie. A kérelemhez 3 példányban kell mellékelni egy erre vonatkozó vázrajzot és területkimutatást.

A munkarászek elkészítését – tekintettel arra, hogy nem csak kisajátításkor merül fel ennek szükségessége – a 18. modulban részletezzük.

A kisajátítást kérőnek az engedély és a munkarészek 2 példányát (ha utóbbiakat nem az a cég készítette) további felhasználás végett át kell adni a kisajátítás előmunkálatait végző (földmérő) szervnek (aki ezek birtokában kérheti a további munkálatokhoz – a kisajátítási tervdokumentáció elkészítéséhez – a hozzájárulás megadását).