Ugrás a tartalomhoz

Nagyméretarányú térképezés 17., A kisajátítási eljárás és földmérési feladatai

Dr. Vincze László (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

17.3 A kisajátítási terv-dokumentáció elkészítése

17.3 A kisajátítási terv-dokumentáció elkészítése

A kisajátítási terv elkészítésére és felülvizsgálatára a kisajátításról szóló törvény végrehajtására kiadott 178/2008 Korm. sz. rendelet [3] vonatkozik.

A rendelet hatálya kiterjed mindazokra az adatgyűjtési, földmérési és térképezési (a továbbiakban: földmérési) munkákra, amelyeket kisajátításhoz vagy az ehhez kapcsolódó kezelő, használó változáshoz kell végezni.

Kisajátítási terv készítésével kapcsolatos földmérési munka csak a megrendelő írásbeli megbízása alapján és a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló jogszabályok rendelkezése szerint földmérésre jogosult (a továbbiakban: földmérő) által végezhető.

A kisajátítási terv készítése földmérési bejelentésre kötelezett munka.

17.3.1 A kisajátítási terv részei

A kisajátítási terv:

  • kisajátítási átnézeti térképből, ha a kisajátítás az ingatlan területének csak egy részét érinti,

  • kisajátítási változási vázrajzból (a továbbiakban: kisajátítási vázrajz) és a hozzájuk tartozó területkimutatásokból áll.

A kisajátítási átnézeti térkép a kisajátítással érintett földrészleteket és azok közvetlen környezetét egybefüggően ábrázoló, az ingatlan-nyilvántartási térkép alapján készített rajzi munkarész, amely nyomvonalas építmény esetén annak nyomvonalát is tartalmazza.

A kisajátítási vázrajzot földrészletenként kell elkészíteni annak érdekében, hogy a tulajdonjog változást a megegyezést követően hozott határozat alapján akár egyenként is le lehessen zárni. A vázrajzot a változási vázrajzra megismert szabályok szerint kell megszerkeszteni. A vázrajz címe:

Változási vázrajz

A ....... helyrajzi számú földrészlet ...... céljára történő kisajátításhoz

A kisajátítási vázrajzot az ingatlan-nyilvántartási térkép alapján, digitális formában úgy kell elkészíteni, hogy a változás az ingatlan-nyilvántartásban átvezethető legyen.

Egész földrészlet kisajátítása esetén a kisajátítási (változási) vázrajzot a földrészletre vonatkozó ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolata, a területkimutatást a tulajdoni lap - harminc napnál nem régebbi - hiteles másolata helyettesíti.

A kisajátítás földmérési munkáit az Egységes Országos Vetületi rendszerben, numerikusan kell elvégezni.

A földmérési munkarészeket számítógéppel kezelhető adathordozón, digitális formában és kinyomtatva is át kell adni a földhivatalnak.

A kisajátítási vázrajzot olyan adatformátumban kell elkészíteni, amilyen adatformátumban a földhivatal a térképi adatokat szolgáltatta.

17.3.2 Adatgyűjtés, adatszolgáltatás

A kisajátítási terv elkészítéséhez szükséges adatokat a terület fekvése szerint illetékes körzeti földhivatal (a továbbiakban: földhivatal) - a földmérő kérelmére - szolgáltatja

Az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból írásvédett (tovább nem írható) adathordozón kivágatot kell készíteni.

Az adatállományt a kisajátítással érintett földrészletek adatairól (helyrajzi szám, terület, művelési ág, minőségi osztály, felhasznált legmagasabb alátörés) fekvésenkénti bontásban elkészített földkönyv-kivonattal együtt a földhivatal hitelesítve szolgáltatja.

A hitelesített digitális adatok átadása kísérő bizonylattal történik, amely tartalmazza a kiadás helyét és időpontját (dátumát), az adathordozó azonosítóját, az adatszolgáltató nevét (nyomtatott betűvel) és aláírását, az adatállomány byte-ban meghatározott méretét és az adatszolgáltató szerv körbélyegzőjét.

A kísérő bizonylat egy példányát a földhivatalnak 10 évig meg kell őrizni. Igény esetén - költségtérítés ellenében - az adathordozót a földhivatal biztosítja. Hitelesített digitális adatok átadásánál alkalmazható a minősített elektronikus aláírás is, amennyiben az adatszolgáltatás elektronikus ügyintézés keretében történik. A hitelesítési záradék szövege: „Ez a másolat a kiadását megelőző napig az eredetivel megegyezik.” A digitális térképi állománynak az előzetes változásokat is tartalmaznia kell.

Ha a kisajátítással érintett területről új állami földmérési alaptérkép készül (és az állami átvételi vizsgálat már megkezdődött), úgy az adatokat a kétféle állapotnak megfelelően kell szolgáltatni.

A területkimutatás elkészítéséhez az ingatlan-nyilvántartásban még széljegyen feltüntetett jogosultak nevét, lakcímét és a használat jogcímét is be kell szerezni.

A kártalanítás céljára felhasználni kívánt csereingatlanokra is ugyanezen adatokat szerepeltetni kell.

A földmérésre jogosult a kisajátítási terv elkészítéséhez még a következő adatokat köteles beszerezni:

  1. a terület fekvése szerint illetékes földhivataltól, fővárosban a kerületi földhivataltól (a továbbiakban: földhivatal):

    • az érintett területen levő alappontok adatait,

    • az egyéb földmérési, illetve ingatlan-nyilvántartási adatokat (földkönyv és az érintett földrészletek addig felhasznált legmagasabb alátörés számát);

    • az érintett ingatlanokra vonatkozó tulajdoni lapok (I-II. és III. részén az) érvényes bejegyzéseiről - a földmérésre jogosult által készített - egyszerű kivonatot (a tulajdonos szerzési jogcíme, pl. vétel, ajándék, öröklés, csere stb., bejegyzésének időpontját, határozat számát, illetőleg az egyéb jogosultat megillető jogcímet is (pl. haszonélvezet, életjáradék, tartás stb.). Általában egyszerű szemle másolat formájában, vagy kivonatosan, célszerűen digitálisan, hogy a területkimutatás kisajátítás előtti oldala abból generálható legyen;

  2. ha a kártalanítás csereingatlannal történik, a kisajátítást kérő vagy az önkormányzat írásbeli nyilatkozatát a kártalanítás céljára felhasználható földrészletekről;

  1. beruházás esetében a kisajátítást kérőtől (megrendelőtől) a vonalas létesítmény esetében a helyszíni bejárásról (szemléről) készült jegyzőkönyvet, valamint a jóváhagyott beruházási javaslat részét képező általános elrendezési tervét;

  1. házhelyterület kijelölése esetében a kisajátítást kérőtől a házhelyterület kijelölő határozatot;

  2. külterületen, termőföld tervezett igénybevétele esetében a más célú hasznosításra kapott engedély másolatát.

A tulajdonosok adatait a kártalanítás céljára felhasználni kívánt csereingatlanokra is kimutatásba kell foglalni.

A földhivatalnak a kisajátítási térkép (tervrajz) céljaira szolgáló térképmásolat elkészítése előtt a meg kell vizsgálnia, hogy az érintett területre vonatkozóan érkezett-e - még átvezetetlen – változási okirat. Ha a változás átvezetésének nincs akadálya, soron kívül el kell intézni. A változásokat a nyilvántartási térképen, és a tulajdoni lapon is át kell vezetni.

Ha a kisajátítással érintett területről új földmérési alaptérkép készül (az állami átvétel megkezdődött), akkor a „térképmásolatot” az új térkép szerint is el kell készíteni („kettős” munkarészek készítése). A hozzátartozó adatokat: az új helyrajzi számokat, a felhasznált legnagyobb alátörés számát, a területi és művelési ág adatokat, területjegyzék nyomtatványon kell kigyűjteni és a térképmásolattal együtt a földhivatallal kell hitelesíttetni.

Az elkészített térképmásolaton az érvényes határvonalak mellett szerepeltetni kell az esetleges további a megosztások folytán keletkezett, de az ingatlan-nyilvántartásban még nem érvényesített, „előzetes”-en nyilvántartásba vett határvonalakat és a hozzá tartozó adatokat is (földhivatal által záradékolt előzetes vázrajzok adatai). A hitelesítő záradékban ilyen esetben utalni kell, hogy a elölt adatok előzetesek (nem jogerősek).

17.3.3 Előkészítő földmérési munkálatok

17.3.3.1 A kisajátításra kerülő terület elhatárolása és töréspontjainak megjelölése

A földmérő és a kisajátítást kérő a rendelkezésre álló adatok alapulvételével köteles a helyszínen együttesen bejárni a kisajátítani tervezett terület határvonalát, és ideiglenesen megjelölni annak töréspontjait.

A kisajátításra kerülő terület határvonalának főbb töréspontjait

  • külterületen 15x15 cm oldalélű, négyzet keresztmetszetű, tetején sima, vagy 15 cm oldalhosszúságú egyenlő oldalú háromszög keresztmetszetű, letompított élű, mindkét fajtánál 60 cm hosszú és a földből kiálló részén olajfestékkel fehérre mázolt vagy meszelt vasbeton oszloppal,

  • belterületen a városmérések telekelhatárolási munkáinál előírt csappal, szeggel, esetleg festéssel, illetve az a) pontban meghatározott háromszög keresztmetszetű vasbeton oszloppal,

  • a MÁV részére végzett kisajátításnál „MÁV” feliratú, közút részére végzett kisajátításnál „ÚT” feliratú, a vízügyi szervek részére végzett kisajátításnál „VÍZ” feliratú, szabványos vasbeton oszloppal

kell véglegesen megjelölni, véglegesen a beruházás megvalósulásakor.

A határvonal kővel megjelölt szomszédos pontjai között – hosszú egyenes szakaszokon is – a legnagyobb távolság 200 m lehet. Ha a kisajátítási határvonal vonalas létesítmény határvonalát metszi, a metszéspontokat is meg kell jelölni.

Vonalas létesítmények kis sugarú íves részeinél, ahol a töréspontok közel vannak egymáshoz, csak a főbb töréspontokat kell kővel megjelölni; minden esetben ki kell tűzni, és kővel állandósítani az ív elejét, végét és közepét. A többi (nem állandósított) töréspontot elegendő cövekkel jelölni.

A bemérés adatait a mérési vázlaton úgy kell feltüntetni, hogy annak alapján a töréspontok a természetben bármikor kitűzhetők és koordinátáik számíthatók legyenek.

17.3.3.2 A kisajátítási határvonal kitűzése illetve bemérése

A földmérő az ingatlan-nyilvántartási térkép állami alapadat-tartalmát köteles a helyszíni tényleges állapotnak megfelelően - figyelembe véve a kisajátítás célját - kiegészíteni. Ennek érdekében be kell mérni:

  1. belterületben és olyan külterületen, amely korábban zártkertnek minősült, a kisajátítási határvonallal metszett földrészletek - a természetben azonosítható - határvonalait és a kisajátítással érintett földrészleten mindazt, ami a térkép állami alapadat-tartalmát képezi és a kisajátítási cél megvalósítása után is fennmarad (kerítés, épület, stb.);

  2. külterületen a kisajátítási határvonalon belül mindazt, ami a térkép állami alapadat-tartalmát képezi és a kisajátítási cél megvalósítása után is helyén marad.

A kisajátítási határvonal töréspontjainak, valamint egyéb pontjainak bemérésénél azon felmérési szabályoknak a pontossági követelményeit kell betartani, amely szerint a földmérési alaptérkép készült.

A határpontokat az egységes országos vetületi rendszerbe (EOV) illeszkedő alappontok felhasználásával kell kitűzni, valamint bemérni.

Bizonyos esetekben a kiviteli tervekből vesszük át a kisajátítási határvonal töréspontjait Ezek terepi kitűzését a 14. modulban leírtak szerint kell elvégezni.

A munkálatokhoz gyakran kell alapppontsűrítést végezni. A részletmérést a már megismert eszközökkel és módszerekkel kell elvégezni úgy, hogy a kisajátítási határ töréspontjai számíthatók legyenek.

Az előírt bemérési és kitűzési adatokat közös mérési vázlaton kell feltüntetni.

17.3.4 A kisajátítási (átnézeti) térkép és változási vázrajz elkészítése

17.3.4.1 Az új határvonal térképezése

A kisajátítási (átnézeti) térképet és a változási vázrajzokat községenként, azon belül nyilvántartási egységenként a nyilvántartási térképek kiegészített hiteles másolata alapján – az elvégzett kiegészítő mérések térképezése után kell elkészíteni, digitális formában.

A bemért részletpontok koordináta-számítását az általános részben leírtak szerint kell végezni (11 és 12. modul). A térképezést a kiadott digitális kivágaton kell elvégezni. Ezt általában a DAT adatcsere-formátumból valamely térképszerkesztőbe kiolvasás után szokás elvégezni a térképszerkesztővel.

A birtokhatárokban a természetben bekövetkezett esetleges eltolódásokat csak akkor kell figyelembe venni, ha ismételt ellenőrzés után is megállapítható, hogy az eltolódás mértéke a felmérési szabályokban foglalt megengedett legnagyobb eltérés másfélszeresét túllépi. Ebben az esetben a földmérő köteles megkeresni a földhivatalt annak érdekében, hogy az, az eltérés okát tárja fel, és szükség esetén a felmérési, térképezési, területszámítási hiba kijavítása érdekében a hatósági eljárást folytassa le. A földhivatal a hiba kijavítását soron kívül végzi.

Amennyiben az adatszolgáltatás kétféle állapot szerint történt, úgy a kisajátítási terv földmérési munkarészeit mindkét állapot szerint el kell készíteni.

A kisajátítási határvonal térképezése során – a telekalakítási szempontokon túlmenően - ügyelni kell arra, hogy ne maradjanak vissza olyan területek, amelyek esetében a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 6. § (4) bekezdése szerinti szempontokra tekintettel a teljes ingatlan kisajátításának van helye.

A kisajátításra kerülő terület határvonalának töréspontjait (a határpontokat), valamint a határvonalat a kisajátítási terv földmérési munkarészein megkülönböztetett módon, jól azonosíthatóan kell ábrázolni, illetve megjeleníteni (pl. 0,5 mm-es fekete vonallal; külön objektumként stb.).

17.3.4.2 Helyrajzi számozás és területszámítás

A kisajátításra kerülő és visszamaradó földrészletek helyrajzi számozását az önálló ingatlanok helyrajzi számozásáról és az alrészletek megjelöléséről szóló 44/2006. (VI. 13.) FVM rendelet előírásai szerint kell elvégezni, amint arról a 14. modulban írtunk.

Ha az összefüggő kisajátított terület rendeltetésszerű felhasználása annak több földrészletre való felosztását teszi szükségessé (pl. telekalakítás), a kisajátítási eljárás során a terület belső felosztása is megtervezhető.

A kisajátítás földmérési munkái során a területszámítást koordinátákból kell elvégezni.

A kisajátításba vont területet numerikusan kell kiszámítani. Amennyiben az érintett terület grafikus értékű koordinátákkal rendelkezik, a visszamaradó területek területarányos javítást kaphatnak a változás ingatlan-nyilvántartási átvezethetősége érdekében.

A kisajátítási térképen a kisajátítással érintett földrészletek helyrajzi számai mellett az átnézeti térképhez tartozó területkimutatásban szereplő sorszámot is fel kell tüntetni.

A kisajátítási térképeket analóg formában is meg kell jeleníteni és a megfelelő (általában: 8) példányban sokszorosítani kell.

A kisajátítási átnézeti térkép fekvésenkénti bontásban, de legfeljebb A0-ás méretű részekre bontva nyomtatható ki.

Ha a kisajátítás vonalas létesítmény céljára készül, a kisajátítási térképeket a lehetőleg egy lapon (formatizálva) kell kinyomtatni, de ennek hossza se legyen nagyobb az A/0 lap hosszánál. A szelvény-határvonalakat és őrkeresztek helyét ebben az esetben is célszerű feltüntetni.

A kisajátítási változási vázrajz gyakorlatilag nem különbözik a megosztás céljára készítendő vázrajztól (lásd 16. modulban).

A kisajátítási átnézeti térképre mutat példát a következő, 17.1 ábra.

17.1. ábra: Kisajátítási (átnézeti) térkép

17.3.4.3 A területkimutatás adatai és kitöltésének szabályai

A kisajátítási terv részeként területkimutatást kell készíteni. A Területkimutatás nyomtatványának címlapja a 17.1 sz. táblázatban látható.

17.1: Területkimutatás címlapja. táblázat -

A munkát végző

Község (város): ........................

Munkaszám:

Megye: .....................................

Területkimutatás

..................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................

céljára történő kisajátításról

A kisajátítás földmérési munkáját végző szerv neve és címe:

A kisajátítást kérő vagyonkezelő

szerv neve és címe

.................................................

......................................................

.................................................

....................................................

(P. H.)

.....................

201 .......

év............ hó

......nap


A területkimutatás belívét a 17.2 és 17.3 táblázatokban találhatjuk meg. A kétféle nyomtatvány csupán abban különbözik, hogy

  • a kisajátítási átnézeti térképhez készítendő változat nem tartalmazza az érintett tulajdonosok adatait, viszont több földrészlet adatait kezeli egy-egy csoportba rendezve, illetve

  • a kisajátítási változási vázrajzhoz tartozó területkimutatás csupán egy-egy földrészlet adatait tartalmazza kisajátítás előtt, illetve után.

17.3.4.3.1 A területkimutatás felépítése és a változás előtti adatok bejegyzése

A Területkimutatásban az érintett földrészletek adatait településenként, és belterület, zártkert, külterület szerinti bontásban, azon belül külön oldalon – az átnézeti térképhez tartozóban – helyrajzi szám csoportonként kell feltüntetni. Egy helyrajzi számcsoportot képeznek a kisajátítással érintett földrészletek, illetőleg a földrészleteknek azok a kisajátításra kerülő részei, amelyeket később egy új földrészletté vonnak össze. Helyrajzi számcsoporton belül a kisajátítással érintett földrészleteket térképi ábrázolás szerinti sorrendben kell bejegyezni.

Minden földrészletet külön (összeírási) sorszámmal kell ellátni. Az egy sorszám alatt felvett ingatlanok kisajátítás előtti és utáni, m2-ben értelmezett terület-összegének (ebből eredően a földrészletek csoportjának is) egyenlegben kell lennie. A területegyenleg vonatkozik mindkét fajta területkimutatásra.

Az átnézeti térképhez készített területkimutatás végén (a bejegyzett adatok összesítése után) állami, vagy önkormányzati célra történő kisajátításkor az állami/önkormányzati tulajdont képező földek adatait (terület és kataszteri tiszta jövedelem) kell felsorolni, fekvésenkénti bontásban.

A változási vázrajzhoz készítendő területkimutatás 2. rovatában a tulajdonos és egyéb jogosult adatai előtt fel kell tüntetni az ingatlanszerzés jogcímét, a bejegyzés időpontját (határozat számát), illetve az egyéb jogcímet (pl. vétel, ajándék, öröklés, csere, haszonélvezet, életjáradék, tartás stb.). A kétféle adatcsoportot a rovaton belül elválasztva kell beírni, amint azt a fejrész is mutatja.

A tulajdonos és egyéb jogosult adatai alatt "használó" megjelöléssel (ugyancsak elválasztva) kell feltüntetni az ingatlan-nyilvántartásban még nem szereplő - nyilvántartáson kívüli tulajdonosok, mint pl. a bejegyzett tulajdonos örökösei, új vevő stb. - nevét és lakcímét. Ha a használat csak egy ingatlanrészre terjed ki, a terület nagyságát a használó adatai után be kell jegyezni.

17.3.4.3.2 A kisajátítandó és a visszamaradó területek adatainak bejegyzése az átnézeti térképhez készülő területkimutatásba

A területkimutatás(ok) "Kisajátítás utáni állapot" megnevezésű részében földrészletenként (sorszámonként) haladva, meg kell adni:

  1. minden egyes földrészlet területéből a kisajátított rész területét (8. rovat) annak feltüntetésével, hogy a kisajátítás folytán mely helyrajzi számú földrészletbe (6. rovat) került (a változási vázrajhoz készítendő területkimutatás esetében ez az alapszám következő alátörése);

  2. minden egyes földrészlet területéből a visszamaradó rész területét alrészletenként (művelési ág), azon belül minőségi osztály-foltonként részletezve és összesítve, a földrészlet helyrajzi számának, az alrészletek betűjelzésének, művelési ágának és területének feltüntetésével;

  1. a kisajátítással érintett földrészletek kataszteri tiszta jövedelmének (AK-ban kiszámolt) a kisajátított területre eső arányos részét (10,11. rovat);

  1. a Szolgalmi és egyéb használati jogok rovatába (12. oszlop) csak akkor írunk, ha ezek fennállnak,

  2. a "Megjegyzés" (13.) rovatban - egyebek között - a tulajdoni lap III. részén szereplő terhekre vonatkozó utalásként a teher beírandó (pl. jelzálog);

Amint már említettük, a területkimutatásban a sorszámonkénti területi adatnak kisajátítás előtt és után egyeznie kell; továbbá valamennyi földrészlet felsorolása után is összegezni kell. A kisajátítás előtti összes területnek egyeznie kell a kisajátított és visszamaradó rovatok területének összegével.

Megjegyzés: az itt hivatkozott rovat (oszlopszámok) a változási vázrajzhoz készítendő munkarészen eggyel megnövelt értékkel érvényesek.

A felsorolt adatokat a területkimutatásba a készítő jegyzi be.

A kisajátítási átnézeti térképhez tartozó területkimutatásban valamennyi földrészlet felsorolása után a kisajátítás folytán keletkezett és az állam/önkormányzat (vagy harmadik személy) tulajdonába, illetve a kisajátító szerv vagyonkezelésébe kerülő, összevont (beolvasztó) helyrajzi számú ingatlanokról külön összesítőt kell készíteni. Ennek – mintegy záradékként - tartalmaznia kell a kisajátító (Magyar Állam/adott Önkormányzat) és a vagyonkezelő szerv megnevezését, címét, a kisajátítás célját, a földrészletek helyrajzi számát és területét, a földrészleten belül pedig a kisajátítási cél megvalósítása után érvényes művelési ágak/ kivett terület megnevezését, betűjelzését és területét.

A csere céljára javasolt ingatlanok adatait az összesítő jellegű "Területkimutatás" című munkarészben a kisajátításra kerülő ingatlanok felsorolása után külön oldalon kezdve ugyancsak kimutatásba kell foglalni.

17.2: Területkimutatás több földrészletet érintő Kisajátítási átnézeti térképhez. táblázat -

Sor- szám

Kisajátítás előtti állapot

Kisajátítás utáni állapot

Ingatlan-

nyilván-tartási helyrajzi számai

Alrészlet

Terület

Kat. tiszta jöv.

Kisajátítás utáni

Kisajátított

Vissza-maradt

Kisajátított kat.t.jöv.

Visszamaradt kat. t. jöv.

Szolgalmi és egyéb használati jogok

Megjegy-zés

alrészlet

terület

betű- jelzés

minő- ségi osz- tály

műv. ága

ha

m2

arany- koro- na

fill.

helyrajzi szám

betű- jelzés

műv. ága

ha

m2

ha

m2

arany- koro- na

fill.

arany- koro- na

fill.

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

Összesen.

Kisajátításra kerül a Nekeresdfalvai Önkormányzat részére utcanyitás céljára hrszámon m2 nagyságú terület. .......................................

Összeállította: Székesfehérvárott, 2010. 08.27-én: (Precíz Arnold) földmérő


17.3: Területkimutatás kisajátítási változási vázrajzhoz. táblázat -

Kisajátítás előtti állapot

Kisajátítás utáni állapot

Sor- szám

A tulajdonos

(kezelő, használó) neve, szül. éve, anyja neve, lakcíme, tulajdoni hányada, szerzés jogcíme

Ingatlan- nyilván- tartási hely- rajzi számai

Alrészlet

Terület

Kat. tiszta jöv.

Kisajátítás utáni

Kisajá- tított

Vissza- maradt

Kisajátított kat. t. jöv.

Vissza-maradt kat. t.j öv.

Szolgal- mi és egyéb haszná-lati jogok

Meg- jegyzés

helyrajzi szám

alrészlet

terület

Egyéb jogosult neve, szül. éve, anyja neve, lakcíme, tulajdoni hányada, szerzés jogcíme

betű- jel- zés

minő- ségi osz- tály

műv. ága

ha

m2

arany- koro- na

fill.

betű- jel- zés

műv. ága

ha

m2

ha

m2

arany- koro- na

fill.

arany- koro- na

fill.

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

Összesen.

Kisajátításra kerül a Nekeresdfalvai Önkormányzat részére utcanyitás céljára hrszámon m2 nagyságú terület. .......................................

Összeállította: Székesfehérvárott, 2010. 08.27-én: (Precíz Arnold) földmérő


17.3.4.4 Csereingatlanok adatai

Az egyezséggel elfogadott csereingatlanokról a földmérő szervnek a földhivataltól térképmásolatot, földmérési és ingatlan-nyilvántartási adatokat kell beszerezni. A csereingatlanok kitűzését vagy megosztását 46/2010 sz. FVM rendelet [4] előírásai szerint kell végrehajtani.

A csereingatlanok megosztását aszerint kell kitervezni, ahogyan az egyezség szerint megállapodtak.

A földmérő szerv köteles mind a megosztás útján keletkezett, mind pedig a meg nem osztott csereingatlanok határpontjait, illetve mezsgyéit a természetben kitűzni és külterületen (zártkertben is) legalább 5x5x50 cm méretű, fehérre meszelt keményfa cövekkel, belterületen a már említettek szerint megjelölni.

17.3.5 A kisajátítási eljáráshoz szükséges munkarészek

A kisajátítási eljáráshoz az alább felsorolt és az alkalmazott technológiai eljárásnak megfelelő munkarészeket kell elkészíteni.

A kisajátítási terv elkészítésénél a következő fontosabb munkarészeket kell elkészíteni (a példányszámoknál mindenütt hozzá kell venni +2 pld-t, amiből 1 pld. a földmérő irattárában kell maradjon és +1 pld. A földhivatalnak kerül leadásra!).

  • Földmérési munkák bejelentése (a földhivatalnak),

  • Kisajátítási átnézeti térkép (min. 6 pld a megrendelőnek), a hozzá tartozó területkimutatással

  • Kisajátítási változási vázrajz (földrészletenként min. 6 pld, mint fent); területkimutatások a változási vázrajzon vagy külön munkarészként,

  • Mérési jegyzetek, mérési és számítási vázlatok (tömbrajz, pontszámos mérési vázlat), tervezési és kitűzési (kiosztási) vázlat (1 pld. a megrendelőnek),

  • Mérési és számítási jegyzőkönyvek (csak a földhivatal és a földmérő számára), kinyomtatva és számítógépes adathordozón

  • területszámítási munkarészek (területszámítási jegyzőkönyv: digitálisan és kinyomtatva)

  • Területszámítási vázlat (csak a földhivatal és a földmérő számára)

  • Koordinátajegyzék (2 pld a megrendelőnek) a felhasznált és újonnan létesített alappontok és numerikus részletpontok koordináta-jegyzéke, illetve pontjegyzéke formájában,

  • a felhasznált alappontok helyszínelés eredményével kiegészített pontleírásai, illetve az esetleges alappontsűrítés megfelelő munkarészei;

  • változási (megosztási) vázrajz (az esetleges csere-területek megosztásáról, 6-6 pld).

  • Digitális adatállományok (csak a földhivatal és a földmérő számára) a változási vázrajzról adathordozón, kísérő bizonylattal,

  • Vizsgálati jegyzőkönyv (csak a földhivatal és a földmérő számára)

  • Műszaki leírás (1 pld a megrendelőnek).

További „adminisztratív jellegű” munkarészek is készítendők. Így:

  • vizsgálat és záradékolás iránti kérelem,

  • tartalomjegyzék,

  • adatszolgáltatási számla másolata,

  • a vizsgálathoz és záradékoláshoz szükséges egyéb okiratok.

Természetesen elsősorban digitális formában készítendők a munkarészek, de a fontosabbak – mint láttuk – (elsősorban amelyek az eljáráshoz közvetlenül szükségesek) analóg megjelenítésben is el kell, hogy készüljenek.

Ha az adat- és az eredménylapokból nem állapítható meg az egyes adatok jelentése, a műszaki leíráshoz csatolt "Gépi számítás leírása" című kiegészítésben kell azokat részletesen megmagyarázni.

Amennyiben az alkalmazott technológia más munkarészek előállításával jár, értelemszerűen azok nyújtandók be a földhivatali felülvizsgálathoz (ilyen eset első előfordulásakor azonban előtte érdemes egyeztetni a földhivatallal).

Az alappontsűrítéshez készítendő munkarészek körét az alappont-meg-határozásra vonatkozó rendelet [5] és más szabályzatok foglalják össze, amint azt a Geodéziai hálózatok c. tantárgy is tartalmazza.

Kiegészítő munkarészek

  1. A kisajátítással érintett, valamint a csereingatlanokról a tulajdoni lapok 30 napnál nem régebbi keletű - hitelesített másolata, pl. a TAKARNET hálózaton keresztül.

  2. A rendeletben részletezett esetekben szükséges igazolások.

A csereingatlanok kitűzése, illetve a szükséges megosztások végrehajtása céljára a következő munkarészeket kell elkészíteni.

  1. az eredeti példányt a földhivatalnak, négy másolati példányt a kisajátítási eljárást lefolytató közigazgatási hivatalhoz való benyújtás végett, egy másolati példány a földmérő szervnél marad.

  2. A mérési jegyzetek (vázlatok) két példányban; az eredeti példányt a földhivatalnak kell megküldeni, a másolat a földmérő szervnél marad.

  1. A területszámítási jegyzőkönyv két példányban; az eredeti példányt a földhivatalnak kell megküldeni, a másolat a földmérő szervnél marad.

  1. Koordináta jegyzék (készítető a kisajátítási munkarészekkel együtt).

  2. A műszaki leírás (készítető a kisajátítási munkarészekkel együtt).

  3. Digitális változási vázrajz és változási állomány.

A mérési és számítási jegyzőkönyveket, továbbá az illetékes földhivatal által átadott hitelesített térképmásolatot, koordinátajegyzéket, esetleg terület-számítást általában elég csupán a felülvizsgálat időtartamára átadni.