Ugrás a tartalomhoz

Nagyméretarányú térképezés 18., Egyes további (változási) vázrajz-készítési munkák végrehajtásának feladatai

Dr. Vincze László (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

18.2 Állam- település- és fekvéshatár-változások dokumentációjának elkészítése

18.2 Állam- település- és fekvéshatár-változások dokumentációjának elkészítése

18.2.1 Változási vázrajz az államhatár változásáról

Az államhatár változásával kapcsolatos földmérési munkákat hatósági jogkörében eljárva a FÖMI végzi.

A változási vázrajzot és a kapcsolódó munkarészeket a hatályos ingatlan-nyilvántartási adatokat felhasználva a FÖMI készíti el a 46/2010 FVM rendelet 7. és 8. mellékletekben megadott minta szerint, melyet vizsgálatra, záradékolásra és átvezetésre [5] alapján az érintett megyei földhivatal útján ad át az érintett elsőfokú földhivatalnak.

A határszerződésen alapuló okmányokat – a hatályba lépését elrendelő jogszabály jogerőre emelkedése után – a FÖMI az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez szükséges munkarészekkel együtt megküldi az illetékes megyei földhivatalon keresztül az illetékes körzeti földhivatalnak, aki az átvezetést hivatalból elvégzi.

Az államhatár változási vázrajzra és a hozzátartozó területkimutatásra láthatunk példát a 18.1 és 18.2 sz. ábrákon.

18.1. ábra: Államhatár változási vázrajz

18.2. ábra: Területelszámolás államhatár változáshoz

18.2.2 Változási vázrajz a közigazgatási egységek és fekvések határvonalának változásáról

A település- illetve a fekvéshatárok változásának sajátossága, hogy a munka nemcsak több földrészletre terjed ki, de a földrészletek átkerülnek más fekvésbe vagy településbe is, amelynek az alaptérképei esetleg eltérő pontossággal készültek.

Ha a területváltozás az 5 (öt) ha-t meghaladja

  • területátcsatolásként kell kezelni;

  • műszakilag indokolható határkiigazításról az 5 ha alatti módosításkor beszélhetünk, amennyiben valóban indokolt a változtatás.

Közigazgatási egységek és fekvések határvonalának változásához szükséges vázrajzokat az érintett település önkormányzatának képviselő-testületi határozata szerint kell elkészíteni. Az ilyen munkarészek záradékolásához a képviselő-testületi határozatot is csatolni kell.

Amennyiben a területek külterületből belterületbe kerülnek, a mező- vagy erdőgazdasági termelés valószínűleg megváltozik, azaz a területek művelés alól kivett kategóriába kerülnek. Ebben az esetben is engedélyeztetni kell a más célú hasznosítást az ingatlanügyi hatósággal (földhivatallal), amint azt a 18.4.2 alpont leírja és a szükséges munkarészeket aszerint el kell készíteni, valamint az engedélyt az önkormányzatnak meg kell kérnie.

Előfordulhat, hogy az új vonal metszi az érintett földrészletek korábbi határvonalát, ekkor azt be kell mérni, és a metszéspontot kiszámolva dönteni a határvonal végleges helyzetéről, azonosítókkal ellátni az egyes területeket, majd kiszámolni nagyságukat és terület-elszámolásba foglalni. Arra is figyelemmel kell lenni, hogy a pontosabb térképpel rendelkező egységbe ne kerüljön kevésbé pontos térképi részlet, ezért ilyenkor gondoskodni kell az átkerülő területek megfelelően pontos felméréséről.

Közigazgatási egységek és fekvések között közvetlenül csak egész földrészletek csatolhatóak át. Ha az átcsatolás csak a földrészlet egy részét érinti, akkor azt még az eredeti nyilvántartási egységben meg kell osztani.

Az átcsatolás után felhasználható helyrajzi számokat az adatszolgáltatáskor a földhivatal adja meg.

A változási vázrajzot a határátcsatolással érintett teljes területre vonatkozóan a változással érintett közigazgatási egységek és fekvések hatályos ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisait is figyelembe véve - a nagyobb pontosságot biztosító technológiai eljárás követelményeinek betartásával, a 18.1 és 18.2 ábra szerint kell elkészíteni.

A munkafázisokat és munkarészeket ezek alapján kell megtervezni, végrehajtani és dokumentálni a változást.

18.2.2.1 Az átcsatolás földmérési munkálatainak folyamata

Az átcsatolási földmérési dokumentációja készítésének folyamata a következőket tartalmazza:

  1. Helyszíni szemle (bejárás).

  2. Új határleírási jegyzőkönyv és vázlat készítése.

  1. Megosztandó földrészletek tisztázása.

  1. Új határjelek állandósítása.

  2. Az átcsatolandó földrészletek helyrajzi számának és területeinek összesítése.

  3. Az új határtöréspontok numerikus bemérése és területszámítása.

  4. A változási vázrajz elkészítése és a változott területek kimutatása.

  5. Átnézeti térképvázlat készítése.

  6. Szakvélemények (szakhatósági hozzájárulások) beszerzése.

18.2.2.2 Készítendő munkarészek (település/fekvésenkénti bontásban)

  1. Változási vázrajz,

  2. Bemérési és koordináta-számítási munkarészek,

  1. Területszámítási vagy pontvázlat

  1. Területszámítás és területegyenleg (területkimutatás),

  2. Műszaki leírás,

  3. Vizsgálati jegyzőkönyv,

  4. Átnézeti térkép (mint a határvázlat érintett szakaszának) módosításával,

  5. Egyéb, az adott területre és technológiára vonatkozó dokumentációk,

  6. Digitális állományok,

  7. Tulajdoni lap másolatok/kivonatok.

A műszakilag indokoltnak tekinthető határmódosítás lehetséges módjaival a DAT1 szabályzat 3.2.1.3 pontja alapján a Nagyméretarányú térképezés I. tantárgyban (4. modul) találkozhattunk (természetes vagy mesterséges létesítmény egyik – a természetben azonosítható - oldalára kerül át a határvonal, elkerülve összefüggő területek átmetszését). Településhatárt érintő esetekben, ha mindkét szomszédos település azonos földhivatali körzetbe tartozik, akkor a körzeti, ha különböző körzetbe, akkor a megyei földhivatal hoz határozatot (az illetékes önkormányzatok véleményének meghallgatása mellett).

A területszámításokat koordinátákból kell végezni, területátcsatolásnál az egész (megosztás utáni) földrészletekre, műszaki határvonal módosítás esetén a metsző vonalak metszéspontjainak figyelembevételével arra is tekintettel, hogy az eleső és a hozzácsatolandó területrészeket külön (is) kilehessen számolni. A számításról pontszámos (területszámítási) vázlatot kell készíteni a térkép másolatán. Amennyiben az átcsatolás után egyes földrészleteket célszerűen össze kellene vonni a befogadó egység szomszédos földrészletével, a számításoknál erre utalni kell, majd az összevonásokat az átcsatolás után el kell végezni.

A település- vagy fekvéshatár változásra irányuló munkákkal egyidőben el kell készíteni az érintett település(ek) összterületének fekvés-szintű területkimutatását is.