Ugrás a tartalomhoz

Nagyméretarányú térképezés 18., Egyes további (változási) vázrajz-készítési munkák végrehajtásának feladatai

Dr. Vincze László (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

18.3 Földrészletre vonatkozó további vázrajzok

18.3 Földrészletre vonatkozó további vázrajzok

18.3.1 Földrészletek felmérése

A felmérés során a földrészletek és a földrészleten belüli állami alapadatok (alrészlet, épület, építmény, egyéb természetes vagy mesterséges tereptárgy stb.), valamint előre meghatározott alapadatok tényleges helyzetét kell meghatározni vízszintes, és a megrendelő igénye esetén magassági értelemben is. A felmérés során a pontmeghatározások megbízhatóságára a digitális újfelmérésre vonatkozó tűréshatárokat kell alkalmazni.

A felmérés végrehajtására a Nagyméretarányú térképezés I. tantárgyban elsajátított módszerek és műszerek felhasználásával, a vonatkozó szabályok betartásával kerülhet sor. Tartalmilag az adott nyilvántartási térképi állapot határozza meg a mérendő részleteket és az dominál az elvárt pontosság tekintetében is.

Az állami alapadatok felhasználásával végzett földrészleten belüli felmérések, valamint megvalósulási térképek készítése során az adott földrészlet határvonalainak természetbeni helyzetére ellenőrző méréseket kell végezni.

A felmérés eredményét felmérési vázrajzon vagy megvalósulási térképen kell ábrázolni, változási állományt nem kell készíteni.

Általában a határvonalak közötti természetbeni terület kiszámítását is szokás elvégezni, tájékoztatásul.

A földhivatal részére a felmérési vázrajz egy kinyomtatott példányát, valamint felmérés egyéb munkarészeit át kell adni. Megvalósulási térkép esetében a felmérés eredményét elégséges adathordozón digitális, vektoros állományban, az állomány rétegkiosztására vonatkozó információt is tartalmazó kísérő bizonylattal átadni a földhivatalnak.

Az állami alapadatok felhasználásával végzett - legalább egy felmérési tömb vagy egy közterületi földrészlet területét érintő - tervezési célú térképek készítése esetén a közterületi földrészletek főbb töréspontjaira ellenőrző mérést kell végezni, a földrészletek természetbeni és jogi határvonala közötti eltérések feltárása érdekében.

Az ellenőrző mérések eredményét.

  • a határpontokat tartalmazó vektoros adatállományban vagy

  • pontszámokkal beazonosítható koordináta jegyzékben elektronikus dokumentum formában, valamint

  • az ellenőrző pontmeghatározás mérési adatait elektronikus formában kell a földhivatalnak átadni.

  • Az ellenőrzések eredményét tartalmazó munkarészek kísérő bizonylattal együtt elektronikus levél formájában is benyújthatók a földhivatalhoz.

Az átadott munkarészeket a földhivatal nem záradékolja, az állami alapadatok ellenőrző mérése során meghatározott koordinátákat településenkénti bontásban, az állami alapadatoktól elkülönítve tárolja.

18.3.2 Földrészlethatárok töréspontjainak kitűzése

A földrészletek határvonalának kitűzése - főleg belterületben a telkek beépítésekor, kerítés építése előtt, vagy a határvonal vitás helyzete miatt - gyakori feladat. Ekkor a térképen ábrázolt határvonalnak megfelelő töréspontokat a terepen ki kell tűzni és – legalább ideiglenesen – meg kell jelölni.

Többnyire magánszemélyek rendelik meg a kitűzési munkát, de esetenként ún. jogi személyek (cégek és más ún. közületek) is igényelhetik.

A kitűzés a hatályos ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban tárolt földrészlet határpontjainak helyszíni kijelölésére irányuló földmérési tevékenység.

A kitűzési munkát végzőnek ingatlanrendező földmérői minősítést adó engedéllyel kell rendelkeznie. A kitűzési munka minőségéért a munkát végző földmérő felelős.

Kitűzési munka peres eljárás alatt levő földrészleten nem végezhető, kivéve, ha a bíróság a peres eljárást a felek kérelmére - a kitűzési munka elvégzéséig - felfüggesztette, továbbá ha az igazságügyi földmérő szakértő a bíróság kirendelésére végez kitűzési munkát.

18.3.2.1 Adatgyűjtés

Az adatgyűjtést a körzeti földhivatalban kell elvégezni és a változási vázrajzkészítésnél tárgyaltak szerint kell végrehajtani (térképkivágat, analóg másolat, területi adatok, korábbi munkák és a mérési vázlat adatai, stb.).

Ha egy korábbi per eredményéről a földrészlet határvonalára vonatkozó bírósági határozat nem áll a földhivatal rendelkezésére, akkor a földhivatal hivatalból megkeresi a bíróságot, kérve az ítélet és az annak alapját képező változási vázrajz megküldését.

Ha a földrészlet ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban tárolt határvonala eltér az ítéletben jogerősen megállapított határvonaltól, a kitűzést fel kell függeszteni és az eltérésről a munkát végző köteles értesíteni a földhivatalt.

A kitűzés előkészítése során észlelt felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítását a földhivatalnál kezdeményezni kell. Ebben az esetekben a kitűzési munkálatokat ugyancsak fel kell függeszteni és csak a hiba kijavítására vonatkozó földhivatali határozat jogerőre emelkedése után szabad azt folytatni.

Ismételt kitűzés esetén, vagy ha a szomszédos földrészlet kitűzése korábban már megtörtént, a korábbi munkarészek mérési adatait - pl. mérési és kitűzési vázlat, változási vázrajz stb. - figyelembe kell venni.

18.3.2.2 A kitűzés irodai előkészítése

A kitűzés előkészítéseként meg kell állapítani, hogy az érintett területre mely munkarészekben, milyen mérési adatok állnak rendelkezésre. Ezeket a kitűzési vázlaton eltérő színnel kell ábrázolni, megjelölve, hogy az egyes adatokat melyik munkarészekből vették át. Meg kell vizsgálni, hogy a térképi ábrázolás összhangban van-e ezekkel a mérési adatokkal, és ezek milyen mértékben használhatók fel közvetlenül, vagy közvetve a földrészlethatár kitűzéséhez. Ilyen munkarészek: felvételi előrajzok, mérési jegyzetek, mérési vázlatok, tömbrajzok, kitűzési vázlatok, megosztási vázrajzok, földrészlethatár kitűzési vázlatok.

Ellenőrző területszámítással vizsgálni kell, hogy az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban szereplő alakzat összhangban van-e a rendelkezésre álló adatokkal és a méretek milyen mértékben használhatóak fel a földrészlet határ kitűzésénél. A beszerzett adatokat (méreteket) egy mérési jegyzeten/vázlaton kell összegyűjteni, megkülönböztetve azok származását.

Ha a térképi ábrázolás, valamint a mérési és a területi adatok összhangban vannak, az adatok felhasználásával meg kell állapítani a kitűzési méreteket is, amelyek alkalmasak lehetnek a kitűzéshez felhasználható térkép-terepazonos pontok azonosításához.

Ortogonális kitűzéshez a térkép alapján egy olyan mérési vonalat választunk, amely vélhetően a terepen is kijelölhető. Ezután arra vonatkozóan kiszámítjuk a környező, azonosnak tekintett és a kitűzendő pontok merőleges kitűzési adatait (derékszögű kitűzésnél a végméretet is).

Mérőállomással történő kitűzéshez (feltételezve a beépített szoftvereket) a poláris kitűzési adatok kiszámítása mellett célszerű, ha tájékozás céljára is számítunk adatokat. (Mérőállomás használata esetén, ha elegendő számú azonos pont áll rendelkezésre, nem feltétlen kell alappontokra tájékozni: amennyiben ezeket a pontokat be tudjuk mérni, egy transzformációs számítás után korrekt kitűzési adatokat kaphatunk a műszer rendszerében.)

GPS berendezéssel való kitűzéskor ugyancsak az azonosnak tekintett pontok és a kitűzendő pontok koordinátáit használjuk fel, de előtte meghatározzuk azok terepi helyzetét (akár helyi rendszerben) és ugyancsak (a megfelelő feltételek teljesülése utáni) transzformációval számíthatjuk ki a környezetbe illesztett kitűzési adatokat.

Fontos tehát azt megszívlelni, hogy a „csupán” alappontokra való bemérés és kitűzés ugyan abszolút értelemben valószínűleg helyes lehet, de ha a kitűzött birtokhatár-pontok nem illeszkednek be a környezetükbe, akkor súlyos hibát követnénk el (Ugyanis térképeink egy része csupán relatív értelemben ábrázolja a hibahatárokon belül elfogadható pontossággal a terepi állapotot. Ezért kell inkább a térkép-terepazonosság vizsgálata után ezek közé beilleszkedő módon elvégezni a kitűzést!

18.3.2.3 Terepi kitűzés végrehajtása

A terepmunka időpontjáról a megrendelőt és az érintett szomszédos földrészletek tulajdonosait írásban értesíteni kell.

A földrészlet határ helyszíni kitűzését kitűzési vázlat alapján kell végezni. A 18.3 sz. ábra mintájára elkészített vázlaton fel kell tüntetni a kitűzendő és az ellenőrzés céljára felhasználható pontokat, határvonalakat, méreteket és a felhasznált egyéb adatokat.

Terepen a kitűzési vázlaton lévő méretekkel ellenőrizni kell a kitűzendő földrészlet természetbeni határvonalát. A térképi és a természetbeni állapot összehasonlítására a földrészlethatártól jobbra és balra - a földrészlet mindkét végénél további 3-4 szomszédos határvonal helyzetét kell mérni és a mérési eredményeket össze kell hasonlítani a kitűzési vázlat előkészítése során kiválasztott ellenőrző méretekkel. Amennyiben a mérhető távolságok nem mindegyike került előzetesen kiszámításra, a terepen kell arról gondoskodni. Az eltérések alapján lehet megállapítani a kiindulásként elfogadható (térkép-terepazonos) pontokat.

Arra is kell gondolni, hogy belterületen járdaépítés, vagy egyéb célokból, megváltoztathatták az utca határvonalát, külterületen pedig az utak használati vonala térhet el a térképi helyétől, ezért kell az ellenőrző méréseket nemcsak az utcavonal irányában, hanem arra merőleges irányban is el kell végezni. Meg kell állapítani például az utca/út vonalának a két oldalán azonosítható régebbi épületektől mért távolságát, vagy egyéb módon kell meggyőződni az azonosságról.

A kitűzéshez felhasználhatók még az utca szemközti oldalán levő, vagy a farmezsgyéhez a másik oldalról csatlakozó földrészlethatárok is (legalább az irányuk leolvasásával).

A kitűzési vázlatot ki kell egészíteni az ellenőrzésül a helyszínen mért adatokkal, és fel kell tüntetni, hogy a kitűzött határvonal töréspontjait hogyan jelölték meg.

A kitűzés során az eljáró földmérő köteles a kitűzendő pont természetbeni helyét a megadott tűréshatárokon belül - az alkalmazott módszertől függetlenül - az eltérés arányos elosztásával meghatározni. A természetben már megjelölt határponthoz képest a megadott tűréshatáron belül újabb határjelet elhelyezni nem szabad!

A kitűzött határpontokat vízszintes értelemben centiméter élességgel azonosítható jellel kell megjelölni.

Ha a kitűzött határvonal helyzete a tényleges használattól a megengedett értéknél nagyobb mértékben tér el, akkor a természetben használt határvonalat be kell mérni, annak helyét és meghatározó méreteit a kitűzési vázlaton a jogerős állapottól eltérő módon fel kell tüntetni. A kitűzött és a jogi állapot közötti terület különbségét ki kell számítani. A kitűzési vázlaton a térképi és a természetbeni állapot közötti eltérésnek megfelelő területrészt meg kell jelölni.

18.3.2.4 Teendők a határvonal eltérése esetén

A mérést célszerű úgy szervezni, hogy a tulajdonosok, vagy hozzátartozóik és más érdekeltek együtt vegyenek részt abban. Különös figyelmet kell fordítani azokra a munkákra, amelyeknél előrelátható, hogy a határvonal eltérése miatt bírósági eljárásra került sor. Ilyenkor a földmérő a felekkel mindig csak mindkettő jelenlétében tárgyaljon, hogy részrehajlással ne vádolhassák.

Amennyiben a korábbi munkarészekből átvett, vagy az adatbázisból származó méret a természetben talált helyzettel a pontok azonosítására megadott értékeken belül egyezik, általában a természetbeni állapotot kell elfogadni. Ha ezek a pontok nincsenek állandó módon megjelölve, akkor a határpontokat ideiglenesen facövekkel, aszfalt burkolatban hilti szeggel, betonburkolat esetében karcolással és festéssel jelölhetjük meg. Külön kívánságra (megrendelésre) háromszög keresztmetszetű betonoszloppal állandósíthatók a kitűzött pontok.

Ha a térkép és a természetbeni állapot közötti eltérés nagyobb az előbbi bekezdésben hivatkozott értéknél, a térképről származó kitűzési méretnek megfelelő helyet kell kijelölni a terepen. Ilyenkor vizsgálni kell az eltérés okát.

a.) Ha az eltérés a szomszédos földrészletben megtalálható, akkor az érdekelt tulajdonosok állásfoglalása szerint kell eljárni.

  • Ha az érdekelt tulajdonosok egybehangzóan a természetbeni állapotot kívánják fenntartani, erről jegyzőkönyvet kell készíteni és velük aláíratni. A megrendelés teljesítése során olyan változási vázrajzot kell készíteni, amely alkalmas a természetben talált állapot ingatlan-nyilvántartási átvezetésére. Ilyen esetben figyelmeztetni kell az érdekelt feleket, hogy a határvonal módosításához a telekalakítási hatóságtól az engedélyt a természetbeni helyzet szerint meg kell kérni, továbbá, hogy a változás csak akkor vezethető át az ingatlan-nyilvántartáson (és a földmérési alaptérképen), ha a változás jogi rendezése is megtörtént.

  • Ha az érdekelt tulajdonosok valamelyike a kitűzött térképi állapotot kívánja megtartani, akkor fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a birtokvitát rendezzék. A kitűzési vázlaton fel kell ilyen esetben tüntetni a természetben található határvonalat és ki kell számítani a jelentkező területletéréseket is (lásd a 18.3 és 18.4 ábrát).

b.) Haaz eltérés a szomszédos földrészletekben nem mutatható ki, akkor a békésen birtokolt állapotot fel kell mérni, és térképezni, majd az érvényes jogszabályok figyelembevételével kerülhet sor az ingatlan-nyilvántartási adatok és a térkép helyesbítésére. A körzeti földhivatalnak elő kell jegyeznie, hogy a legközelebbi helyszínelés során szüntesse meg a térképi és a természetbeni állapot közötti eltérést, és számolja fel az ellenhibát is. Egyes esetekben a földhivatal más eljárást is követhet. Az olyan megoldásról, amely miatt átmenetileg a földrészletek térképi és természetbeni állapota nem azonos, tájékoztatni kell a megrendelőt.

18.3. ábra: Földrészlet kitűzési vázlat

18.3.2.5 „Tervezett” (jogi, elméleti) vonalak kitűzése

Az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban tervezett határvonallal, vagy grafikus értékű koordinátákkal ábrázolt földrészlet határok kitűzése esetén a tervezés alapjául szolgáló munkarészeket - amennyiben rendelkezésre állnak - az előkészítésbe be kell vonni. Ha a kitűzött határvonal a megadott tűrési határon belül megegyezik az adatbázisban tárolt határvonallal, a határvonalat az adatbázisban a kitűzési méretek alapján érvényesíteni kell. Ennek megtörténtét a vázrajzon „A kitűzött határvonal az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban átvezetve!” záradékszöveg elhelyezésével dokumentálni kell (azaz összhangba kerülnek a térképi és a helyszíni adatok, mintha a digitalizált koordináták numerikusak lennének).

Ha a kitűzendő földrészletet a nyilvántartási térképen tervezett vonalak ábrázolják (a vektoros állományban hosszú szaggatott vonal) és a méretek, valamint a terület nincsenek összhangban, a kitűzési méretek megállapításához az érintett földrészletek területi adatait is figyelembe kell venni.

Amennyiben a felmért terület a nyilvántartott területtől lényegesen eltér, a természetben talált határvonalakat – ha minden egyéb feltétel fennáll – önmagukkal párhuzamosan úgy kell eltolni, hogy a nyilvántartott területeket (arányosan) zárják be.

18.3.2.6 A kitűzési munka dokumentálása

A kitűzésről a megrendelő részére - a főbb kitűzési méreteket tartalmazó - kitűzési vázrajzot kell készíteni. Ha a kitűzés során a helyszíni és térképi állapot megadott tűréshatáron túl eltér egymástól, a kitűzési vázrajzon az a) vagy a b) pont szerinti záradékot értelemszerűen, a c) pont szerinti záradékot pedig minden esetben – de értelemszerű tartalommal – fel kell feltüntetni (18.4 és 18.5 ábra) az alábbiak szerint:

a) „A ...helyrajzi számú földrészlet tulajdonosa a vázrajzon jelölt területrészt nem használja. A területrészt csak a jogszabályban meghatározott feltételek (pl. a szomszédos helyrajzi számú földrészlet tulajdonosának hozzájárulása, jogerős közigazgatási határozat vagy bírósági ítélet {egyezséget jóváhagyó végzés}) esetén használhatja” (18.4 ábra).

b) „A ...helyrajzi számú földrészletből a vázrajzon jelölt területrész az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis szerint nem tartozik a kitűzött földrészlethez.” (18.5 ábra), valamint

c) „A kitűzött földrészlet határ pontjait ... (pl. kővel, fakaróval stb.) ... jelöltem meg.”

A kitűzési vázlat kiegészítése

A kitűzési vázlatot (18.3. ábra) a helyszíni munkák után ki kell egészíteni a terepen mért adatokkal, és fel kell tüntetni a kitűzött határpontok megjelölési módját. A térképi állapottól eltérő helyzetű - természetben bemért - határvonal helyét és méreteit a kitűzési vázlaton megkülönböztetett módon kell kirajzolni. Az eltérő területrészt fekete vonalkázással meg kell jelölni, és a sáv területét ki kell számítani. A megrendelő részére másolatot kell készíteni.

A kitűzés során keletkezett valamennyi munkarész egy példányát - a külön jogszabály rendelkezése alapján - a földhivatalnak meg kell küldeni.

A készítendő műszaki munkarészek (legalább) a következők:

  • Mérési jegyzet-kitűzési vázlat (pontszámos),

  • Kitűzési vázrajz (analóg és digitális),

  • Koordináta jegyzék,

  • Területszámítási jegyzőkönyv

A földhivatalok a lakosság részére végzett kitűzési munkákról nyilvántartást vezetnek, és a kitűzési vázlatokat és a kitűzés során készített egyéb munkarészeket a nyilvántartás sorszáma szerint gyűjtve tárolják.

18.4. ábra: Kitűzési vázrajz, amikor a megrendelő kevesebbet használ, mint az adatbázis szerint járna neki (46/2010 FVM .sz, rend. 23.sz. mell.)

18.5. ábra: Kitűzési vázlat, amikor a megrendelő túlhasználatát állapítja meg a földmérő (46/2010 FVM sz. rend. 24.sz. mell.)