Ugrás a tartalomhoz

Nagyméretarányú térképezés 18., Egyes további (változási) vázrajz-készítési munkák végrehajtásának feladatai

Dr. Vincze László (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

18.4 Változási vázrajz művelési ág változáshoz és a termőföld más célú hasznosításához

18.4 Változási vázrajz művelési ág változáshoz és a termőföld más célú hasznosításához

A feladatot köznyelven: művelési ág változási (illetve művelés alól történő kivonási) vázrajz készítésének is szokás nevezni.

Amennyiben a művelési ág változás a földrészlet vagy adott alrészlet teljes területét érinti, nem kell vázrajzot készíteni. A művelési ág változásának ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban történő átvezetéséről a földhivatal gondoskodik.

A termőföld más célú hasznosításához is vázrajzot kell készíteni. Ez azonban nem változási vázrajz (amint a kisajátítással kapcsolatban is említettük a 17. modulban), mert ennek alapján nem kerül átvezetésre a művelési ág változása, illetve termelésből való kivonás, azaz a kivett területté történő átminősítés. A vázrajzon a földrészlet ábrázolásától eltérő módon fel kell tüntetni a más célú hasznosításra kerülő területrészt. Egy-egy földrészlet esetében általában a rajzi részen kell megadni a más célú hasznosításra kerülő rész(ek) területét, művelési ágát, minőségi osztályát és kataszteri tiszta jövedelmét. Kisajátítást megelőzően készített kivonási dokumentáció esetén külön területkimutatás készül, amely formailag hasonló, mint a 17.4 sz. táblázat.

18.4.1 Művelési ág változás felmérése és dokumentálása

Az INytv szerint [3] az ingatlan-nyilvántartás tartalmában bekövetkezett változást a tulajdonos 30 napon belül köteles a földhivatalhoz bejelenteni. Ha az a térképi tartalmat is érinti változási vázrajzot is be kell nyújtani {[3] Tv. 28. § (1)}

Ha a változás új művelési ágat keletkeztet, a változási vázrajzon feltüntetett változott művelési ágat és annak minőségi osztályát a földhivatalnak a záradékolási eljárás során hivatalból kell megállapítania. Amennyiben a művelési ág csak részben változott vagy termelésből kivett lett, a vázrajz általában a terepi helyszínelés (szükséges esetben bemérés) után elkészíthető.

A megrendelést követően általában a következő munkafázisokat kell elvégezni:

  • adatgyűjtés a földhivatalban a szokásos módon;

  • az adatok összhangjának felülvizsgálata, a terepi mérés megtervezése;

  • terepi azonosítás, a művelési ágak és a határvonalai töréspontjainak azonosítása (megjelölni nem kell), a mérés elvégzése, ellenőrzéssel; adatrögzítés mérési jegyzeten és jegyzőkönyvben;

  • a bemért pontok koordináta számítása és felszerkesztése a digitális állományba,

  • a megszűnt tartalom érvénytelenítése, új objektumazonosítók elhelyezése;

  • területszámítás, a területkimutatás adatainak összeállítása;

  • a változási vázrajz és a változási állomány elkészítése;

  • koordináta jegyzék összeállítása;

  • valamennyi munkarész végleges formában történő elkészítése;

  • felülvizsgálat és a munka minősítése.

A művelési ág (megváltozott) határvonalának bemérését az előző pontban leírtak szerint (zártkertben inkább a földrészlethatárra támaszkodó mérésekkel, külterületen legtöbbször poláris módszerrel, vagy GPS berendezéssel), a rendűség szerint pontossággal végrehajtott bemérés alapján kell a vázlaton szerepeltetni.

Művelési ág változásakor, amennyiben az alrészleten belül földminőségi osztályhatár is húzódik, a vázrajzon azt is szerepeltetni kell, a földminősítő mezőgazdász nyilvántartása alapján, de a területi szabvány mértékére ügyelni kell. Ha a területrész művelési ága is változik, az új művelési ágnak megfelelő minőségi osztályról a földhivatali mezőgazdász minősítése szerint kell a termőföld értékét meghatározni.

Külterületen (és különleges külterületen) az állandó jellegű épület (lakóház, üdülő) köré a tényleges használat szerint bemérendő udvar határát alrészletként kell bemérni és szerepeltetni a vázrajzon. Gazdasági épületet azzal a művelési ággal együtt kell kezelni, amelyiken az épület áll.

Az alrészletek, és a minőségi osztályok eredeti és a változott határvonala és azonosítói (betűjele, illetve minőségi osztály jelzése) és területi változásai, valamint a földminőség értéke ugyancsak feltüntetendők.

A vázrajzon:

  • a változott alrészletek határvonalát 0,5 mm vastag pontozott vonallal, valamint

  • a megszűnt határvonalakat és egyéb térképi elemeket a megszüntetés jelével kiegészítve,

  • a megváltozott alrészlet betűjeleket át kell húzni és az újakat fel kell tüntetni;

  • amennyiben épületváltozás is történt, a változott épületeket 0,5 mm vastag, folytonos vonallal

kell feltüntetni.

18.4.2 A termőföld (időleges, illetőleg végleges) más célú hasznosítására vonatkozó közös szabályok

Termőföldet más célra csak Ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet hasznosítani [8].

Termőföld más célú hasznosításának minősül:

  1. a hasznosítási kötelezettségtől történő olyan időleges vagy végleges eltérés, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik;

  2. termőföld belterületbe vonása;

  3. az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, valamint az út, vasút és egyéb műszaki létesítmény tartozékát képező fásítás igénybevétele.

(Nem minősült azonban a termőföld más célú hasznosításának a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény hatálya alá tartozó, a részarány földkiadási eljárás során, továbbá a részarány földkiadási eljárásban keletkezett osztatlan közös tulajdonok megszüntetése során keletkező új földrészletek megközelítését szolgáló utak kialakítása.)

A termőföld más célú hasznosítása időleges vagy végleges lehet.

Termőföldet más célra csak kivételesen - elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével – -lehet felhasználni.

Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet.

Végleges más célú hasznosítás

Helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni különösen a meglévő létesítmény bővítését, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítését, valamint a bányaüzemet és az egyéb természeti kincsek kitermeléséhez szükséges létesítményt is.

Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni.

A más célú hasznosítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

  1. az érintett földrészletek helyrajzi számát;

  2. a más célú hasznosításhoz szükséges teljes területigényt;

  3. a más célú hasznosítás pontos célját,

  4. és ha időleges a más célú hasznosítási kérelem, a tervezett időtartamát.

A kérelemhez mellékelni kell:

  1. az ingatlan-nyilvántartási térképnek a más célú hasznosításra tervezett területet feltüntető másolatát és az ehhez tartozó területkimutatást, kivéve, ha a kérelem kizárólag az érintett földrészlet vagy földrészletek teljes területére vonatkozik;

  2. megszabott feltételek esetén kötelezettségvállaló nyilatkozatot a járulékmentesség igénybevételéhez;

  1. a talajvédelmi tervet, bizonyos feltételek mellett.

A termőföld más célú hasznosítására kiadott engedély, ha e hasznosítás megkezdésére négy év alatt nem kerül sor, hatályát veszti. Hatályon kívül kell helyezni az engedélyt, ha az engedély jogosultja írásban nyilatkozik arról, hogy az engedélyben foglalt jogosultságáról lemond.

A honvédelmi vagy rendészeti feladatok ellátásával kapcsolatos más célú hasznosításra részben más szabályok vonatkoznak.

Az ingatlanügyi hatóság a végleges más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló jogerős határozatát tájékoztatás céljából közli az illetékes települési - a fővárosban a kerületi - önkormányzattal (a továbbiakban: önkormányzat).

Időleges más célú hasznosításnak kell tekinteni (többek között)

  • a villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog,

  • a vezetékjog,

  • a vízvezetési és

  • bányaszolgalmi jog

olyan gyakorlását is, amely a termelés folytatását, illetőleg a talajvédelmi előírások betartását nem teszi lehetővé.

Ezen időleges más célú hasznosítás nem engedélyköteles; a más célú hasznosítást az említett jog gyakorlásának megkezdésétől számított nyolc napon belül a jogosult köteles az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni. Ugyanígy kell eljárni az azonnali intézkedés megtételét igénylő veszélyhelyzet (havaria) esetén történő időleges termőföld-igénybevétel során.

A bejelentés elmulasztása esetén a földvédelmi járulékon felül, annak háromszoros összegét földvédelmi bírságként kell megfizetni.

18.4.2.1 A belterületbe vonásra, mint a végleges más célú hasznosítás egyik esetére vonatkozó külön szabályok

A belterületbe vonás esetén a korábban leírtakat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.

Külterületi termőföld belterületbe vonása iránti kérelmet kizárólag az önkormányzat terjeszthet elő. A kérelemhez csatolni kell:

  • az érintett földrészletek helyrajzi számait és a

  • területfelhasználási célt tartalmazó -képviselő-testületi döntést, valamint

  • a településszerkezeti terv kivonatát;

  • a kérelemhez az önkormányzatnak mellékelnie kell arra vonatkozó írásbeli nyilatkozatát, miszerint a földrészleteket 4 éven belül ténylegesen használni tervezi belterületként.

Belterületi, illetőleg beépítésre szánt területi felhasználásra kerülő területek folyamatosan, a településfejlesztés megvalósításától függően vonhatók a belterületbe. Feltétel, hogy a bevonásra tervezett földrészletek szomszédosak legyenek a belterülettel és az átlagosnál gyengébb minőségű termőföldek legyenek.

Szomszédos földrészleteknek minősülnek azok a földrészletek is, amelyeket önálló helyrajzi számon nyilvántartott út (árok, csatorna) választ el a belterülettől.

18.4.2.2 A földvédelmi eljárás igazgatási szolgáltatási díja

A kérelemre indult eljárásért – és az esetleges jogorvoslatért is – díjat kell fizetni. A díjat a földvédelmi eljárás lefolytatását kérelmezőnek kell megfizetnie.

A termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot (a továbbiakban: járulék), az engedély nélküli más célú hasznosítás esetén földvédelmi bírságot kell fizetni.

400 m2-t meghaladó terület igénybevétele esetén a földvédelmi járulék összege emelkedik a (jelenleg a [8] 1.sz. melléklete szerint, ami a következő {18.1} táblázatban látható).

18.1: Példa a földvédelmi járulék összegének megállapítására használatos szorzókra. táblázat -

Minőségi osztályok

Szántó, kert, gyümölcsös

Rét, legelő (gyep), nádas, fásított terület

(AK szorzószáma)

(AK szorzószáma)

I.

92 000

48 000

II.

76 000

40 000

III.

60 000

32 000

IV.

44 000

24 000

V.

28 000

16 000

VI.

20 000

12 000

VII.

12 000

8 000

VIII.

4 000

4 000


18.4.3 A művelés alól történő kivonási dokumentáció elkészítése

A kivonási vázrajzok esetében a művelési ág változásának engedélyezéséhez nemcsak a földhivatali, hanem esetenként más szakhatóság (pl. a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság, talajvédelmi hatóság, stb. [4]) hozzájárulása is szükséges.

Alapvetően kétféleképpen fordul elő a gyakorlatban:

  1. építkezést megelőzően kell kérni a „felvonulási terület” kivonását;

  2. főként tartós tevékenységhez fűződően (pl. ipartelep, telephely létesítés, stb.).

Az előbbi esetben általában 400 m2 alatti területre, utóbbi esetben nagyobb területre szokott történni a más célú hasznosítás.

Amennyiben művelés alól történő kivonás kisajátítással kapcsolatban történik, a területelszámolás az ott leírtak (17. modul) szerinti Területkimutatás nyomtatvány (17.4 táblázat) formátumában készítendő.

Egy 400 m2 alatti terület kivonási vázrajzára láthatunk példát a 18.6 sz. ábrán.

A vázrajz készítési munkafázisai:

  • adatgyűjtés (térképkivonat, területi és földminőségi adatok),

  • a terület betervezése (a megrendelő elképzelése, előtervek, illetve helyszíni bemérés alapján),

  • esetleges kitűzés utáni megjelölés,

  • területszámítás,

  • vázrajz elkészítése a terület és földérték feltüntetésével.

A vázrajz földmérési záradékolásra nem kerül.

18.6. ábra: Kivonási vázrajz termőföld más célú hasznosításához

Amint láthatjuk, a vázrajz nem tartalmaz területegyenleget, mert nem változás átvezetéséhez szolgál, hanem a kivonás előzetes engedélyeztetését alapozza meg.