Nagyméretarányú térképezés 18., Egyes további (változási) vázrajz-készítési munkák végrehajtásának feladatai
Dr. Vincze László (2010)
Nyugat-magyarországi Egyetem
A feladatot köznyelven: művelési ág változási (illetve művelés alól történő kivonási) vázrajz készítésének is szokás nevezni.
Amennyiben a művelési ág változás a földrészlet vagy adott alrészlet teljes területét érinti, nem kell vázrajzot készíteni. A művelési ág változásának ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban történő átvezetéséről a földhivatal gondoskodik.
A termőföld más célú hasznosításához is vázrajzot kell készíteni. Ez azonban nem változási vázrajz (amint a kisajátítással kapcsolatban is említettük a 17. modulban), mert ennek alapján nem kerül átvezetésre a művelési ág változása, illetve termelésből való kivonás, azaz a kivett területté történő átminősítés. A vázrajzon a földrészlet ábrázolásától eltérő módon fel kell tüntetni a más célú hasznosításra kerülő területrészt. Egy-egy földrészlet esetében általában a rajzi részen kell megadni a más célú hasznosításra kerülő rész(ek) területét, művelési ágát, minőségi osztályát és kataszteri tiszta jövedelmét. Kisajátítást megelőzően készített kivonási dokumentáció esetén külön területkimutatás készül, amely formailag hasonló, mint a 17.4 sz. táblázat.
Az INytv szerint [3] az ingatlan-nyilvántartás tartalmában bekövetkezett változást a tulajdonos 30 napon belül köteles a földhivatalhoz bejelenteni. Ha az a térképi tartalmat is érinti változási vázrajzot is be kell nyújtani {[3] Tv. 28. § (1)}
Ha a változás új művelési ágat keletkeztet, a változási vázrajzon feltüntetett változott művelési ágat és annak minőségi osztályát a földhivatalnak a záradékolási eljárás során hivatalból kell megállapítania. Amennyiben a művelési ág csak részben változott vagy termelésből kivett lett, a vázrajz általában a terepi helyszínelés (szükséges esetben bemérés) után elkészíthető.
A megrendelést követően általában a következő munkafázisokat kell elvégezni:
adatgyűjtés a földhivatalban a szokásos módon;
az adatok összhangjának felülvizsgálata, a terepi mérés megtervezése;
terepi azonosítás, a művelési ágak és a határvonalai töréspontjainak azonosítása (megjelölni nem kell), a mérés elvégzése, ellenőrzéssel; adatrögzítés mérési jegyzeten és jegyzőkönyvben;
a bemért pontok koordináta számítása és felszerkesztése a digitális állományba,
a megszűnt tartalom érvénytelenítése, új objektumazonosítók elhelyezése;
területszámítás, a területkimutatás adatainak összeállítása;
a változási vázrajz és a változási állomány elkészítése;
koordináta jegyzék összeállítása;
valamennyi munkarész végleges formában történő elkészítése;
felülvizsgálat és a munka minősítése.
A művelési ág (megváltozott) határvonalának bemérését az előző pontban leírtak szerint (zártkertben inkább a földrészlethatárra támaszkodó mérésekkel, külterületen legtöbbször poláris módszerrel, vagy GPS berendezéssel), a rendűség szerint pontossággal végrehajtott bemérés alapján kell a vázlaton szerepeltetni.
Művelési ág változásakor, amennyiben az alrészleten belül földminőségi osztályhatár is húzódik, a vázrajzon azt is szerepeltetni kell, a földminősítő mezőgazdász nyilvántartása alapján, de a területi szabvány mértékére ügyelni kell. Ha a területrész művelési ága is változik, az új művelési ágnak megfelelő minőségi osztályról a földhivatali mezőgazdász minősítése szerint kell a termőföld értékét meghatározni.
Külterületen (és különleges külterületen) az állandó jellegű épület (lakóház, üdülő) köré a tényleges használat szerint bemérendő udvar határát alrészletként kell bemérni és szerepeltetni a vázrajzon. Gazdasági épületet azzal a művelési ággal együtt kell kezelni, amelyiken az épület áll.
Az alrészletek, és a minőségi osztályok eredeti és a változott határvonala és azonosítói (betűjele, illetve minőségi osztály jelzése) és területi változásai, valamint a földminőség értéke ugyancsak feltüntetendők.
A vázrajzon:
a változott alrészletek határvonalát 0,5 mm vastag pontozott vonallal, valamint
a megszűnt határvonalakat és egyéb térképi elemeket a megszüntetés jelével kiegészítve,
a megváltozott alrészlet betűjeleket át kell húzni és az újakat fel kell tüntetni;
amennyiben épületváltozás is történt, a változott épületeket 0,5 mm vastag, folytonos vonallal
kell feltüntetni.
Termőföldet más célra csak Ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet hasznosítani [8].
Termőföld más célú hasznosításának minősül:
a hasznosítási kötelezettségtől történő olyan időleges vagy végleges eltérés, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik;
termőföld belterületbe vonása;
az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, valamint az út, vasút és egyéb műszaki létesítmény tartozékát képező fásítás igénybevétele.
(Nem minősült azonban a termőföld más célú hasznosításának a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény hatálya alá tartozó, a részarány földkiadási eljárás során, továbbá a részarány földkiadási eljárásban keletkezett osztatlan közös tulajdonok megszüntetése során keletkező új földrészletek megközelítését szolgáló utak kialakítása.)
A termőföld más célú hasznosítása időleges vagy végleges lehet.
Termőföldet más célra csak kivételesen - elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével – -lehet felhasználni.
Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet.
Végleges más célú hasznosítás
Helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni különösen a meglévő létesítmény bővítését, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítését, valamint a bányaüzemet és az egyéb természeti kincsek kitermeléséhez szükséges létesítményt is.
Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni.
A más célú hasznosítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
az érintett földrészletek helyrajzi számát;
a más célú hasznosításhoz szükséges teljes területigényt;
a más célú hasznosítás pontos célját,
és ha időleges a más célú hasznosítási kérelem, a tervezett időtartamát.
A kérelemhez mellékelni kell:
az ingatlan-nyilvántartási térképnek a más célú hasznosításra tervezett területet feltüntető másolatát és az ehhez tartozó területkimutatást, kivéve, ha a kérelem kizárólag az érintett földrészlet vagy földrészletek teljes területére vonatkozik;
megszabott feltételek esetén kötelezettségvállaló nyilatkozatot a járulékmentesség igénybevételéhez;
a talajvédelmi tervet, bizonyos feltételek mellett.
A termőföld más célú hasznosítására kiadott engedély, ha e hasznosítás megkezdésére négy év alatt nem kerül sor, hatályát veszti. Hatályon kívül kell helyezni az engedélyt, ha az engedély jogosultja írásban nyilatkozik arról, hogy az engedélyben foglalt jogosultságáról lemond.
A honvédelmi vagy rendészeti feladatok ellátásával kapcsolatos más célú hasznosításra részben más szabályok vonatkoznak.
Az ingatlanügyi hatóság a végleges más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló jogerős határozatát tájékoztatás céljából közli az illetékes települési - a fővárosban a kerületi - önkormányzattal (a továbbiakban: önkormányzat).
Időleges más célú hasznosításnak kell tekinteni (többek között)
a villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog,
a vezetékjog,
a vízvezetési és
bányaszolgalmi jog
olyan gyakorlását is, amely a termelés folytatását, illetőleg a talajvédelmi előírások betartását nem teszi lehetővé.
Ezen időleges más célú hasznosítás nem engedélyköteles; a más célú hasznosítást az említett jog gyakorlásának megkezdésétől számított nyolc napon belül a jogosult köteles az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni. Ugyanígy kell eljárni az azonnali intézkedés megtételét igénylő veszélyhelyzet (havaria) esetén történő időleges termőföld-igénybevétel során.
A bejelentés elmulasztása esetén a földvédelmi járulékon felül, annak háromszoros összegét földvédelmi bírságként kell megfizetni.
A belterületbe vonás esetén a korábban leírtakat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.
Külterületi termőföld belterületbe vonása iránti kérelmet kizárólag az önkormányzat terjeszthet elő. A kérelemhez csatolni kell:
az érintett földrészletek helyrajzi számait és a
területfelhasználási célt tartalmazó -képviselő-testületi döntést, valamint
a településszerkezeti terv kivonatát;
a kérelemhez az önkormányzatnak mellékelnie kell arra vonatkozó írásbeli nyilatkozatát, miszerint a földrészleteket 4 éven belül ténylegesen használni tervezi belterületként.
Belterületi, illetőleg beépítésre szánt területi felhasználásra kerülő területek folyamatosan, a településfejlesztés megvalósításától függően vonhatók a belterületbe. Feltétel, hogy a bevonásra tervezett földrészletek szomszédosak legyenek a belterülettel és az átlagosnál gyengébb minőségű termőföldek legyenek.
Szomszédos földrészleteknek minősülnek azok a földrészletek is, amelyeket önálló helyrajzi számon nyilvántartott út (árok, csatorna) választ el a belterülettől.
A kérelemre indult eljárásért – és az esetleges jogorvoslatért is – díjat kell fizetni. A díjat a földvédelmi eljárás lefolytatását kérelmezőnek kell megfizetnie.
A termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot (a továbbiakban: járulék), az engedély nélküli más célú hasznosítás esetén földvédelmi bírságot kell fizetni.
400 m2-t meghaladó terület igénybevétele esetén a földvédelmi járulék összege emelkedik a (jelenleg a [8] 1.sz. melléklete szerint, ami a következő {18.1} táblázatban látható).
18.1: Példa a földvédelmi járulék összegének megállapítására használatos szorzókra. táblázat -
|
Minőségi osztályok |
Szántó, kert, gyümölcsös |
Rét, legelő (gyep), nádas, fásított terület |
|
(AK szorzószáma) |
(AK szorzószáma) | |
|
I. |
92 000 |
48 000 |
|
II. |
76 000 |
40 000 |
|
III. |
60 000 |
32 000 |
|
IV. |
44 000 |
24 000 |
|
V. |
28 000 |
16 000 |
|
VI. |
20 000 |
12 000 |
|
VII. |
12 000 |
8 000 |
|
VIII. |
4 000 |
4 000 |
A kivonási vázrajzok esetében a művelési ág változásának engedélyezéséhez nemcsak a földhivatali, hanem esetenként más szakhatóság (pl. a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság, talajvédelmi hatóság, stb. [4]) hozzájárulása is szükséges.
Alapvetően kétféleképpen fordul elő a gyakorlatban:
építkezést megelőzően kell kérni a „felvonulási terület” kivonását;
főként tartós tevékenységhez fűződően (pl. ipartelep, telephely létesítés, stb.).
Az előbbi esetben általában 400 m2 alatti területre, utóbbi esetben nagyobb területre szokott történni a más célú hasznosítás.
Amennyiben művelés alól történő kivonás kisajátítással kapcsolatban történik, a területelszámolás az ott leírtak (17. modul) szerinti Területkimutatás nyomtatvány (17.4 táblázat) formátumában készítendő.
Egy 400 m2 alatti terület kivonási vázrajzára láthatunk példát a 18.6 sz. ábrán.
A vázrajz készítési munkafázisai:
adatgyűjtés (térképkivonat, területi és földminőségi adatok),
a terület betervezése (a megrendelő elképzelése, előtervek, illetve helyszíni bemérés alapján),
esetleges kitűzés utáni megjelölés,
területszámítás,
vázrajz elkészítése a terület és földérték feltüntetésével.
A vázrajz földmérési záradékolásra nem kerül.
Amint láthatjuk, a vázrajz nem tartalmaz területegyenleget, mert nem változás átvezetéséhez szolgál, hanem a kivonás előzetes engedélyeztetését alapozza meg.