Ugrás a tartalomhoz

Nagyméretarányú térképezés 18., Egyes további (változási) vázrajz-készítési munkák végrehajtásának feladatai

Dr. Vincze László (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

18.6 Egyéb ismertebb változási vázrajzok

18.6 Egyéb ismertebb változási vázrajzok

Vázrajzok készítése szükséges a következők bejegyzéséhez is:

  • telki szolgalmi jog,

  • vezetékjog, stb. bejegyzésére szolgáló vázrajzok.

    • villamos berendezések elhelyezésére,

    • osztatlan ingatlanra vonatkozó több kezelő jogának bejegyzésére,

    • haszonélvezeti jognak az ingatlan egy részére való bejegyzéséhez

Utóbbiak közös vonása, hogy (egyelőre legalábbis) nem kerülnek térképi átvezetésre! Ezek képezik ugyanakkor az okiratok alapját és velük együtt kerülnek tárolásra az okirattárban.

Rajzi kivitelük közös jellemzői:

  • a változással érintett terület határa az alrészletnél hosszabb, 0,5 mm vastagságú szaggatott vonallal,

  • a terület megjelölése többnyire római számmal történik,

  • megjelölve a területet és a

  • jogosult természetes vagy (általában) jogi személy adatait aki, gyakorolja a kérdéses jogot; esetleg csak

  • annak az ingatlannak a helyrajzi száma, amelyiknek a mindenkori tulajdonosa a jog élvezője (pl. telki szolgalmi jognál az „uralkodó telek”-é).

18.6.1 Telki szolgalmi jog és földhasználati jog

Ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges változási vázrajzon - a 18.13 ábra mintájára kell jelölni a területeket, amelyekre a szolgalmi jog vagy a földhasználati jog terjed.

A vázrajzok készítésére a következő általános folyamat érvényes:

  • adatgyűjtés (térképmásolat és tulajdoni lap kivonat, esetleg alappontok adatai),

  • helyszíni bemérés (végső esetben a határvonalra /nyomvonalra vonatkozó adatok átvétele terepi ellenőrzéssel vagy kitűzéssel),

  • térképezés, azonosítók megadása,

  • területszámítás,

  • vázrajzvégleges elkészítése,

  • minőségvizsgálat (5 földrészlet felett vizsgálati jegyzőkönyv),

  • földhivatali felülvizsgálatra történő benyújtás.

Ennek mintájára kell elkészíteni az ingatlan-nyilvántartási jogszabályokban meghatározott jogilag jelentős tény feljegyzésére szolgáló változási vázrajzokat is! A változási vázrajz megnevezésében utalni kell a tárgyi tényre.

18.13. ábra: Telki szolgalmi jog bejegyzésére szolgáló változási vázrajz

18.6.2 További szolgalmak és jogilag jelentős tények bejegyzésének munkái

A következő vázrajzokat:

  • közös tulajdonban lévő ingatlanra vonatkozó több vagyonkezelői jog (18.14 ábra),

  • villamos-berendezések elhelyezését biztosító használati jog (18.15 ábra),

  • vezetékjog (18.3 és 18.4 táblázatok),

  • vízvezetési és

  • bányaszolgalmi jog bejegyzésével kapcsolatos változási vázrajzok

készítése is a fentiekhez hasonló feladatokat jelent.

Adott esetben mérni kell

  • a terület határvonalát, illetve

  • a vezetékek nyomvonalát.

Ezekután:

  • meg kell szerkeszteni a biztonsági vagy védtávolságokat, szolgalommal terhelt területek határát (többnyire metszékek számítása után), valamint

  • meg kell határozni az egyes földrészleteket érintő területek nagyságát.

A villamos-berendezések elhelyezését biztosító használati jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges változási vázrajzon a villamos-berendezéshez csatlakozó vezeték nyomvonalát a 18.15. ábra mintájára kell ábrázolni.

18.6.3 Vezetékjoghoz kapcsolódó szolgalom bejegyzéséhez szükséges földmérési feladatok

A nagy területi kiterjedésű, több földrészletet sorozatban, a tömbkontúron érintő (pl. belterületen vagy különleges külterületen történő vezeték jogi bejegyzés esetén) változási vázrajzok készítésénél a már említett könnyítés alkalmazható. A hosszan elnyúló földrészletek (utak, csatornák, vízfolyások, vasutak, egyéb vonalas létesítmények), valamint külterületen a 10 hektár területet meghaladó földrészletek esetében, ha a változással érintett terület nem haladja meg az összterület 25%-át, akkor a földrészletek adatainak és határvonalainak azonosítását csak a változással érintett területre kell elvégezni.) A tömbbelsőkben csak azoknak a birtokhatárpontoknak az ellenőrzését kell elvégezni, amelyeket a változás érint.

18.14. ábra: Osztatlan ingtalanra vonatkozó több kezelői jog bejegyzésére szolgáló változási vázrajz (a 46/2010 FVM. sz. rend. alapján)

18.15. ábra: Elektromos berendezés elhelyezését biztosító jog használati és szolgalmi jog bejegyzéséhez szolgáló változási vázrajz (a 46/2010 FVM. sz. rend. alapján)

18.3. táblázat: Területkimutatás címlapja vezetékjog bejegyzéséhez (a 46/2010 FVM. sz. rend. alapján)
18.4. táblázat: Területkimutatás belíve vezetékjog bejegyzéséhez

A változási vázrajzokon általában fel kell tüntetni a megjelölt területrészre vonatkozó jog, valamint tény tárgyát, területét és annak jogosultjait.

Meghatározott esetekben (amikor a jog több földrészleten sorozatban, de csak egy bizonyos területre terjed ki) a változási vázrajzhoz tartozó területkimutatást külön munkarészként kell elkészíteni megfelelő tartalommal a (18.3 és 18.4 táblázatok) mintájára. Ehhez lehetőség van olyan digitális földkönyv-kivonat kérésére a földhivataltól (jogszabály alapján vagy az érintett tulajdonosok írásbeli engedélye alapján), amely a tulajdonosok adatait is tartalmazza. Ezzel jelentősen könnyíthető a munkarészek elkészítése, azonban az adatvédelmi jogszabály előírásaira kiemelt gondot kell fordítani. Esetenként megengedett az „Ingatlan-nyilvántartás szerint” bejegyzéssel helyettesíteni a konkrét adatok beírását, amint azt a 18.4 táblázat is tartalmazza.

A vezetékjog bejegyzéséhez végzett munkálatok egyik nehézségét az adja, hogy a közterületen húzódó vezeték nyomvonalától számított bizonyos távolságra kell a jogot bejegyezni. Habár a vezeték töréspontjainak bemérését meglehetősen pontosan írja elő a vonatkozó jogszabály – amennyiben a tömbkontúr térképi ábrázolása az említettek szerint bizonyos helyeken csak „grafikus értékű” (azaz akár néhány m-re is hibás lehet), nehéz megoldani azt, hogy csak a ténylegesen érintett földrészletekre jegyezzék be a munkarészek alapján a korlátozást. Ennek a legegyszerűbb módja, hogy a vázrajzokon a térképi kontúrt transzformált helyzetben ábrázolják, és így a relatív helyzet elfogadhatóan megegyezik a valóságos állapottal.

A földmérési jelek elhelyezését biztosító használati jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez nem kell változási vázrajzot készíteni, azt az alappont ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban tárolt adata helyettesíti. Ennek tényét a földhivatalnak a bejegyzés alapját képező ügyiratra fel kell jegyeznie.

Az e pont alatti változási vázrajzok esetében változási állományt nem kell készíteni. A változási vázrajz térképi részét digitális állományban, vektoros formátumban a földhivatalnak át kell adni. Az adathordozón text típusú fájlban el kell helyezni az állomány rétegkiosztására vonatkozó információkat is.

Sajátos munkarészek készítését igényelnek az Agrár-közgazdasági támogatások (AKG) ellenőrzéséhez, ami az érintett terület határpontjainak bizonyos sűrűségben történő bemérését igénylik, az alaptérképnél alacsonyabb pontossággal. A vázrajz hasonlít a földrészleten belüli felméréshez (művelési ág felmérése történik meg) de nem követelik meg a földrészlethatárhoz való igazodást. Sajátos azonosítókkal területszámítás történik és erről pontszámos shape fájlokat kell benyújtani a támogatást nyújtó hivatalhoz. Ennek részleteivel azonban nem foglalkozunk, tekintettel az állami alapadatoktól való – jelenlegi – függetlenségére.

A különféle Használati jog és Haszonélvezeti jog bejegyzésére szolgáló vázrajzok felépítése és elkészítésük munkafolyamata hasonló, mint az előbbiekben említettek.