Ugrás a tartalomhoz

Nagyméretarányú térképezés 19., A térképi változások átvezetése a nyilvántartásban-szakértői feladatok

Dr. Vincze László (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

19.2 Az adat- és térképtárak, adatszolgáltatás

19.2 Az adat- és térképtárak, adatszolgáltatás

Az állami alapadatokat országos és helyi adat- és térképtárakban kell tárolni:

  1. A FÖMI országos illetőséggel Adat- valamint űrfelvétel- és légifilmtárat működtet, továbbá vezeti a Földrajzinév-tárat.

  2. a körzeti, ill. megyei (fővárosi) földhivatalok illetékességi területükre vonatkozó állami alapadatok kezelésére és tárolására Adat- és térképtárat működtetnek.

Az adat- és térképtárakat a földhivatal, illetve a FÖMI épületében a térképtári anyagok állagának megóvását biztosító külön helyiségben kell kialakítani.

A térképtárat – a tárolt anyag minősítésének figyelembevételével – a hatályos adat és vagyonvédelmi, tűzvédelmi és biztonságtechnikai jogszabályok és előírások betartásával kell kialakítani (pl. fém nyílászáró, biztonsági zár, rács, mozgásérzékelő, füstjelző, az áramtalanításra és fűtésre vonatkozó előírások, tűzoltó készülék elhelyezése stb.).

A térképtári adatszolgáltatás biztosítására a térképtárban ki kell építeni és számítógépes hálózatot kell fenntartani. A térképtár kialakításánál biztosítani kell a számítógépes adathordozók biztonságos, előírásszerű tárolásának feltételeit is.

19.2.1 Az adat- és térképtárakban őrzött földmérési és térképészeti munkarészek

19.2.1.1 A megyei földhivatalban őrzött földmérési és térképészeti munkarészek

A megyei földhivatal illetékességi területén a következő munkarészeket tárolja.

Alappontokkal kapcsolatos munkarészek

  1. az EOVA I.-IV. rendű pontjainak,

  2. az EOMA,

  1. az OGPSH,

  1. az egyéb alappontok szakmai szabályzatokban előírt nyilvántartási munkarészei;

  2. az alaphálózati pontok digitális adatbázisa.

Az analóg és digitális munkarészek (mint az Alappontsűrítés tárgyban is szó esett róla) általában a következőkből állnak.

Vízszintes alappontok:

  • 1:25 000 ma. átnézeti térkép,

  • helyszínrajzi pontleírások,

  • koordináta jegyzék (gépi, és 1:4000 ma. szelvényenkénti);

Magassági alappontok esetében:

  • kisebb méretarányú (pl. 1:150 000) áttekintő vázlat a pontok elhelyezkedéséről,

  • magassági pontjegyzék és

  • törzskönyv.

Térképek

a.) Grafikus térképek (analóg – papír, fólia – adathordozón lévő)

Állami földmérési alaptérképek (a továbbiakban: alaptérkép)

  • 1:1000, 1:2000, és 1:4000 méretarányú analóg alaptérképek (eredeti példányok és műanyag másolatai, valamint az ezekről készült filmek); EOTR illetve régi vetületi rendszerű (utóbbi esetében még: 1:2880, 1:1440, 1:720 méretarányú) alaptérképek (az ún. kataszteri térképek felújított illetve eredeti példányai);

  • digitális alaptérképekanalóg formában kinyomtatott eredeti példányai,

  • az állami földmérési alaptérképek 1:10 000 méretarányú átnézeti térképeinek eredeti példányai.

Topográfiai térképek

  • 1:10 000 méretarányú állami topográfiai térképek,

  • 1:25 000, illetve 1:100 000 méretarányú levezetett topográfiai térképek,

  • 1:100 000 méretarányú agrotopográfiai térképek.

b.) Digitális földmérési és topográfiai térképek

  • a digitális alaptérképek eredeti példánya digitális adathordozón,

  • a digitális alaptérkép forgalomba adáskori példánya digitális adathordozón,

  • a digitális alaptérképek időközi mentéseinek példányai digitális adathordozón.

  • közigazgatási egységek és fekvések határvonalának digitális adatbázisai.

Egyéb adatok és munkarészek

  • Olyan további munkarészek, amelyeket eddig nem említettünk (pl. a földmérési alaptérkép készítésével kapcsolatban a felmérési törzskönyv, stb.)

  • A földmérési és térképészeti tevékenységhez felhasznált légifényképek kontakt másolatai, puha-fotó nagyítások, fotótérképek, ortofoto stb.

  • Alappontsűrítési munkarészek.

  • A földmérési adatok mikrofilmezésekor előállított anyagok.

19.2.1.2 A körzeti földhivatalok térképtárában tárolt anyagok

Alap- és részletpontokkalkapcsolatos munkarészek:

  1. alappont-vázlatok másolata;

  2. a földmérési alaptérkép készítésekor felfektetett

– 1:4000 méretarányú szelvények szerint összeállított vízszintes alappontok koordináta-jegyzékei és a magassági alappont-jegyzékek másolata,

– részletpontok koordináta-jegyzékei,

– alappontleírások másolata;

  1. 1:4000 méretarányú szelvények szerint összeállított koordináta-jegyzékek másolatai az OGPSH pontjairól, a pontleírások másolata;

  1. sajátos célú földmérési munkák során meghatározott

    • vízszintes V. rendű és felmérési alappontok koordináta-jegyzéke és a IV. rendű magassági alappontok pontjegyzéke, valamint pontleírások,

    • vízszintes részletpontok koordináta-jegyzéke, részletpontok magassági pontjegyzéke, mérési és számítási munkarészek.

Grafikus térképek

  1. ingatlan-nyilvántartási térképek településenként, illetve a szelvény-határos térképek a szelvényszámok növekvő sorrendjében tárolva,

  2. a digitális alaptérképek analóg formában kinyomtatott eredeti példánya.

  1. a digitális alaptérképnek a naprakészen vezetett számítógépes állománya (mint digitális ingatlan-nyilvántartási térkép),

  1. földmérési alaptérképek 1:4000 (belterületekről) illetve 1:10 000 méretarányú átnézeti térképének (vázlatának) nyomdai- vagy fénymásolata,

  2. mindazon egyéb térkép, amelyet az adatszolgáltatáshoz felhasználnak (pl. a talajosztályozási/földminősítési térkép).

Digitális térképek

  1. a digitális alaptérkép forgalomba adáskori állapotot tartalmazó archív példánya digitális adathordozón,

  2. a digitális alaptérképek időközi mentéseinek példányai digitális adathordozón.

  1. A digitális alaptérképi adatbázis mentett példányai.

Az alaptérkép készítéssel kapcsolatban előállított egyéb munkarészek

  1. mérési vázlatok, tömbrajzok (továbbá: mérési jegyzetek felvételi előrajzok, bemérési kézikönyvek, stb.)

  2. területszámítási vázlatok, jegyzőkönyvek,

  1. területjegyzékek, területjegyzékek függelékei,

  1. az állami földmérési alaptérkép készítése során keletkezett, zárójegyzőkönyv szerinti, a körzeti földhivatalnál tárolandó munkarészek,

  2. birtokhatárpontok és részletpontok pontvázlatai (technológia-függő módon),

f) közigazgatási egységek és alegységek határpontjainak digitális adatbázisa digitális adathordozón; továbbá:g) a sajátos célú geodéziai munkák során keletkezett, leadásra kötelezett munkarészek [a változási vázrajzok eredeti példányai, földrészlethatár változással nem járó munkák munkarészei (pl. kitűzési vázrajz, felmérési vázrajz, stb.), mérési jegyzetek, mérési vázlatok, valamint digitális munkáknál előállított térképi, illetve DAT változási állományok adathordozón].

19.2.1.3 A FÖMI adat és térképtárában őrzött földmérési és térképészeti anyagok

A FÖMI az ország egész területére kiterjedő illetékességgel tárolja, és szolgáltatja a kezelésében lévő földmérési és térképészeti adatokat és térképeket.

Alappont-hálózatokkal kapcsolatos munkarészek

  1. az EOVA I.-IV. rendű pontjainak,

  2. az EOMA I.-III. rendű pontjainak, és

  1. az OGPSH pontok elhelyezkedési vázlatai, koordináta-jegyzéke és a meghatározás közbenső munkarészei,

  1. szabatos városi szintezési hálózatok adatai és munkarészei,

  2. az alaphálózati pontok adatbázisainak archivált és munkaközi példányai digitális adathordozón.

Térképek, légi és űrfelvételek

Grafikus térképek, légi és űrfelvételek, egyéb anyagok

  1. az államhatárral kapcsolatos eredeti térképek és munkarészek, továbbá az időközi felmérések munkarészei,

  2. az alaptérképekről és azok átnézeti térképeiről készített nyomdai (vagy fény) másolatok archív és eladási példányai,

  1. közigazgatási egységek határvonalával (F.6. Szabályzat) kapcsolatos munkarészek,

  1. az állami topográfiai térképek és a levezetett topográfiai térképek nyomdai másolatai, tisztázati rajzai, valamint a szakmai szabályzatokban meghatározott egyéb munkarészek;

  2. légifilmek, légifényképek (kontakt másolatok, nagyítások stb.), ortofotók és ezek munkarészei, illetve digitális állományai,

  3. űrfelvételek,

  4. Földrajzinév-tár és munkarészei,

  5. egyéb adatok és munkarészek.

Digitális térképek, űrfelvételek és egyéb adatok

  1. az államhatárral kapcsolatos digitális adatok,

  2. a digitális állami földmérési alaptérképek adatbázisai adathordozón,

  1. a digitális állami topográfiai térképek adatbázisai, és az ezekből előállított digitális (raszteres, vektoros) adatállományok adathordozón,

  1. közigazgatási egységek és fekvések archív (eredeti) és munkaközi (változásvezetett) adatbázisai adathordozón.

19.2.2 Az adat- és térképtárak belső nyilvántartása

Az adat- és térképtárban őrzött anyagokról közigazgatási egységenként nyilvántartást (községi törzskönyv) kell felfektetni és vezetni. Ezzel egyenértékű számítógépes nyilvántartás is vezethető, amelyről mentést kell készíteni minden változásvezetés után, és tárolását úgy kell megoldani, hogy legalább a két utolsó mentett állomány mindig rendelkezésre álljon.

A tárolt anyagokat munkanemenkénti csoportosításban, ezen belül minden munkarészt külön számmal kell nyilvántartásba venni. Ennek megfelelően minden munkarész nyilvántartási száma a községi, a csoport és a csoporton belüli sorszámból áll. Több azonos munkarésznél a csoporton belüli szám alátörését kell alkalmazni. A munkarészeken a nyilvántartási számot fel kell tüntetni.

A „hideg”-irattárban (a pillanatnyilag már nem érvényes állapothoz kapcsolódóan) elhelyezett, illetve a levéltárnak átadott anyagokat a nyilvántartásban jelölni kell. A levéltárnak átadott munkarészek jegyzékét a térképtárban kell elhelyezni.

A térképtárban elhelyezett anyagokat az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény (a továbbiakban: titokvédelmi törvény), valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény vonatkozó előírása szerint kell nyilvántartani.

A földrészlethatár változásával nem járó terepi mérési adatokat tartalmazó munkarészeket (kitűzési vázrajz és vázlat, épületfeltüntetési vázrajz, művelési ág változási vázrajz, stb.) a területjegyzék "Utalás a változásokra" rovatában, az érintett helyrajzi számmal egy sorban, illetve (értelemszerűen) a területjegyzék függelék megfelelő rovatában, a készítés évszámát alátörve, a munkarészre utaló rövidítéssel kellett eddig nyilvántartani (Pl. 1986/k, 1986/ép. 1986/mv. stb.).

A digitális adatok archív és időközi mentéseinek adathordozóiról közigazgatási egységenként felfektetett külön nyilvántartást kell vezetni. (ez történhet az egységes hivatali ügyiratkezelő rendszerben is. Ebben szerepelnie kell a földhivatali körzet számjelének és nevének, a település KSH azonosítójának és nevének, az állomány megnevezésének, a mentés pontos dátumának, valamint az adatállomány nagyságának byte-ban.

A földhivatalnak gondoskodnia kell arról, hogy minden archivált adat kezeléséhez szükséges szoftver a földhivatalnál rendelkezésre álljon.

A földügyi nyilvántartás térképi alapjainak megteremtésére, karbantartására, őrzésére és vezetésére szolgáló rendszer a térképtári vagy másképpen műszaki nyilvántartás. Nem fölé- vagy alárendeltséget jelent ez más földügyi nyilvántartással vagy éppen az ingatlan-nyilvántartással szemben, inkább annak szerves része, alapja. Jellege, és ehhez kapcsolódóan részben eltérően kialakított rendszere, szabályai miatt tekintjük műszaki nyilvántartásnak. (Gyakran a műszaki adatok körét értjük alatta.)

Azon túl, hogy része a földügyi nyilvántartásnak, különböző elemei (is) vannak:

  • a földmérési adatok egyfajta kimutatása (nyilvántartása),

  • maguk a földmérési munkarészek együttese, ugyanakkor

  • az adatok karbantartásának rendszere (és talán ez a legjelentősebb eleme).

Kezelését a földmérési részlegek (osztályok) végzik. (A FÖMI-ben önálló Adat- és térképtári osztályt tartanak fenn az adatok tárolására és szolgáltatására; karbantartást elsősorban csak az országos alappontok és a közigazgatási határok és fekvések tekintetében végeznek.)

A földmérési adatok és térképek (másképpen az Adat- és térképtár) fontosabb nyilvántartó munkarészei:

  1. Községi nyilvántartó lapok (könyv) és

  2. Mikrofilmes nyilvántartás

  3. Bejelentett munkák nyilvántartó könyve

  4. Vizsgálatra benyújtott munkarészek nyilvántartása

  5. Földmérési szervek, vállalkozások nyilvántartása

  6. Mikrofilmes nyilvántartás

  7. „Előzetes” nyilvántartás.

19.2.2.1 A fontosabb nyilvántartások (kimutatások) jellemzői

A Községi nyilvántartó lapoknak többféle változata ismeretes. Lényegében – meghatározott csoportosítással - összefoglalja a településről valaha is készült munkák fontosabb adatait. A csoportosítás sorrendje és számozása (arab/római számozás) változó, de általában a következőképpen alakult:

A címlap általános (alap)adatai:

  • Fekvésenkénti terület,

  • Alaptérképek főbb jellemzői (vetület, ma., készítés éve, anyaga, stb.),

  • Vízszintes és magassági alappontok (rendűség szerint, db. szám),

  • Írásbeli adatok,

  • Földrendezés éve (fekvésenként),

  • Átnézeti térképek főbb adatai.

Utána az alábbiak szerinti csoportosításban szerepelnek a térképtárban tárolt munkarészek (egyesekről már tanultak, másokat megemlítünk, de néhányat csak a teljesség kedvéért adunk meg).

  1. A nyilvántartás (átfogó) munkarészei (pl. Területjegyzék, Földkönyvek, Előzetes nyilvántartás)

  2. Eredeti felmérés munkarészei

  3. Földrendezés(ek) munkarészei

  4. Földreform (600/1945 sz. rendelet) munkarészei

  5. Részletes felmérés és polgári tagosítás munkarészei

  6. Újfelmérés és/vagy térképfelújítás munkarészei

  7. 207/1962 ÁFTH utasítás szerinti adatrendezéskor készül munkarészek

  8. Sajátos célú földmérési munkák és azok során készült munkarészek

  9. Erdőtörvény végrehajtása során készült munkarészek

  10. Földvédelmi törvény végrehajtása során készült munkarészek, stb.

A Bejelentésre kötelezett munkák nyilvántartó könyve általában folyamatos sorszámmal tartalmazza az – aktuális előírások szerint erre kötelezett – munkák megnevezését, a készítő cég nevét és várható befejezés időpontját. Ehhez tartozik egy sajátos irattár, melyben a Bejelentőlapon a munka fontosabb adatai kerülnek részletezésre, valamint a visszaigazolás és a végrehajtás során készült levelezés, ezen túl a felülvizsgálat és hibajavítás dokumentumai, majd a munkarészek végleges elhelyezésére való utalás található.

A vizsgálatra benyújtott munkákat is külön nyilvántartásba veszik. Ez a nyilvántartás a közelmúltig papíralapú nyilvántartás volt (egy erre a célra felfektetett füzetben), de ma már számítógépes programmal történik.

Szorosan hozzátartozik ezekhez a Földmérési szervek, cégek nyilvántartó lapja és ezzel kapcsolatos adatok köre (az alapítástól az esetleges megszűnésig) és a cég profilja, illetve az ún. szakfelügyeleti ellenőrzések alkalmával készült jegyzőkönyvek.

A mikrofilmes nyilvántartás a helyigény megtakarítása érdekében kisfilmre vagy ténylegesen mikrofilmre (filmcsík, tekercs vagy síkfilm) vett térképtári adatok és a filmek tárolásának (és tartalmának) kimutatása. (A filmre vett anyagok gyakran Levéltárba, vagy az ún. „Hideg irattárba” kerültek, lévén, hogy ezután már viszonylag ritkán kellett az eredeti példányokat elővenni).

Az Előzetes nyilvántartás – mint a helyrajzi számozással kapcsolatban már szó volt róla – a földrészletet határával vagy területével kapcsolatos változások településenkénti és évenkénti nyilvántartása, melyben a vizsgálatra benyújtott munkák által érintett helyrajzi számok és a változás utáni helyrajzi számai kerülnek feltüntetésre. Amennyiben a munka átvezetésre kerül, a sorszámot áthúzva és beírva az átvezetésre vonatkozó határozatszámot – alkalmas arra, hogy a munkákról tájékozódjunk és az ún. „legnagyobb alátörést” megállapítsuk (19.1 táblázat).

19.1: A határvonal- vagy területváltozásokkal érintett földrészletek "Előzetes nyilvántartás"-a. táblázat -

Sor-

szám

Helyrajzi szám

Iktatószám

A záradékolás ideje

Jegyzet

(hivatkozások, stb.)

régi

új

1.

2.

3.

4.

5.

6.

1974

1

3412

3412/1

346/1974

1974. január15

Véglegesen átvezetve 60146/1974

3412/2

2

0142

0412

2378/1974

1974. április 28

Véglegesen átvezetve 61280/1974

0413

3

673 kisaj.

672

1911/1974

1974.dec. 13.

Véglegesen átvezetve 60185/1975

674

675

718


Az épületfeltüntetéseket és a földrészlethatár-kitűzéseket korábban az ún. kartonos nyilvántartással, helyrajzi szám szerint kezelték, mely az előkeresést volt hivatott könnyíteni. Gondot okozott azonban, ha a települést (esetleg többször is) újraszámozták (ugyanis a korábbi munkákhoz nem mindig vezetik vissza az újabb helyrajzi számot, így keverednek, bár a keletkezés éve ezt leszűkítheti). Ma már erre a célra különféle számítógépes adatkezelő (pl. Excel, vagy a TAKAROS rendszer-) programok állnak rendelkezésre.

Az Adat- és térképtárba kerüléskor a munkák ún. „térképtári nyilvántartási szám”-ot kapnak (kaptak), mely korábban a Községi nyilvántartó lapon (illetve a mikrofilmes nyilvántartó könyvben) szereplő sorrend szerinti sorszám volt. Az ún. kisebb munkák – épületfeltüntetések, művelési ág változások, megosztások és a földrészlethatár-kitűzések – többnyire évenként külön iratgyűjtőbe kerülnek (belső tartalomjegyzékkel, aminek alapja lehet pl. az előzetes nyilvántartási szám, az érintett helyrajzi szám vagy a munka típusra utaló sorszám is) és ezek az iratgyűjtők kapnak térképtári nyilvántartási számot. Külön kezelik az alappontokat (vízszintes, magassági, illetve GPS/GNSS meghatározás esetén).

19.2.2.2 A műszaki nyilvántartás adathordozói

Alap-munkarészek:

  • Nyilvántartási térkép (analóg/digitális; elemszemléletű /objektum-szemléletű adatbázis)

  • Átnézeti térkép (1:4000-1:10 000)

  • Területjegyzék + függelék, területszámítási jegyzőkönyv

  • Koordináta jegyzék/fájl

  • Mérési vázlat, tömbrajz,

  • Digitális adatfájlok, állományok, más adatbázisok

amint azok a 4-7 fejezetekben megemlítésre kerültek. (Megjegyzés: a területjegyzéknek a térképeknek a digitális előállítása általánossá válásával egyre kisebb a szerepe, amit a jogszabály-módosítási elképzelések is alátámasztanak).

Kiegészítő munkarészek

  • egyéb jegyzőkönyvek és más munkarészek.

  • pontszámvázlat

  • területszámítási vázlat,

  • határleírási vázlat,

  • digitalizálási vázlat, stb.

Az ingatlan-nyilvántartás kapcsolódó (munka)részei:

  • Tulajdoni lap,

  • Földkönyv (régebben földkönyv-függelék)

  • Földminősítési (korábban Talajosztályozási) térkép

  • TAKAROS Adatbázis (ügyirat-nyilvántartás és ingatlan-nyilvántartási tartalma), valamint a

  • TAKARNET szolgáltatás.

Országos kimutatásként készült az ún.” Térképellátottsági Tájékoztató”, mely korábban könyvalakú kiadvány formájában, ma az Internetről megtekinthető digitális állomány formájában – bár kissé elavult (1999. évi) adatokkal – rendelkezésre áll. Naprakészek viszont a www.foldhivatalok.hu honlapon keresztül elérhető ún. „egyszerűsített metaadatbázis”-ok.

A DAT adatbázisok esetében előírás, hogy az adatbázis legfontosabb jellemzőit a jövendő felhasználókkal való megismertetés céljából ún. meta-adatok formájában digitálisan hozzáférhetővé tegyék tájékoztatás céljából.

A FÖMI honlapján keresztül (www.fomi.hu) további átfogó adatsorok tekinthetők meg pl. a topográfiai térképekről, légifelvételekről, stb.

19.2.3 A térképtárban őrzött anyagok tárolási módja

A térképtári anyagok tárolásának módja az analóg térképek esetén szigorú szabályok szerint történik, de a digitális adattárolásnak is megvannak a maga szabályai. Előbbi esetben elsősorban állagvédelem, utóbbi esetében adatvédelem indokolja ezeket. Természetesen az állagvédelem adatvédelem is egyben.

Az 1:4000 méretarányú szelvényhatáros EOTR földmérési alaptérkép kivételével valamennyi földmérési alaptérképet községenként, az 1:4000 méretarányú szelvényhatáros földmérési alaptérképet pedig a szelvényszámok növekvő sorrendjében, térképtartó kartonokban, sejtszekrényekben (sokfiókos, a térképeket fekvő helyzetben tároló szekrény), vagy függesztett módon kell tárolni. Szintén községenként kell tárolni azokat a melléktérképeket is, amelyek térképtartó kartonokban összehajtás nélkül elhelyezhetők.

A régi vetületi rendszerű 1:2000 méretarányú szelvényeknél (70x90 cm) nagyobb méretű térképi anyagokat (ideértve az 1:10 000 méretarányú községhatáros, pausz vázlatokat is) síkba fektetve, ha ez nem lehetséges, akkor karton vagy lemez (bádog) tokban lehet tárolni.

Műanyag térképszelvények fektetett tárolásakor a szelvények közé védőpapírt kell helyezni.

Az 1:10 000 méretarányú állami topográfiai térképeket, továbbá az 1:25 000 méretarányú és az 1:100 000 méretarányú levezetett topográfiai térképeket, illetve az 1:100 000 méretarányú agrotopográfiai térképeket a szelvényszámok növekvő sorrendjében, síkba fektetve kell tárolni.

Az alumíniumbetétes (többnyire eredeti) térképeket településenként csoportosítva, lehetőleg függőleges helyzetben kell tárolni.

A digitális adatállományok adathordozóit tartódobozukban, településenként külön, a tárolásukra rendszeresített mágnességmentes tárolóban kell tárolni, az adatok a rendszeres munkához merevlemezen is rögzítésre kerülnek.

Az állami alapmunkák írásbeli munkarészeit közigazgatási egységenként, kerületenkénti nyilvántartás esetén kerületenként – a térképtári nyilvántartásnak megfelelő csoportosításban – kell tárolni.

A titkos minősítésű anyagokat – a titokvédelmi törvénynek megfelelően – páncél vagy vaslemez szekrényben kell őrizni.

A bejelentésre nem kötelezett sajátos célú geodéziai munkák munkarészeit településenkénti bontásban, munkánként elkülönítve, helyrajzi szám sorrendben kell elhelyezni. Ide kell besorolni a kitűzési és felmérési vázrajzokat, valamint a hatósági határozatok és bírósági ítéletek mellékletét képező változási vázrajzokat és az igazságügyi földmérő szakértő által leadott szakértői véleményeket is.

19.2.4 Az adat- és térképtári anyagok kezelése

Adat- és térképtárosi munkakörbe – a szakszerű kezelés érdekében – olyan dolgozót kell kijelölni, aki földmérési, illetve térképtárosi szakképesítéssel rendelkezik. Helyettesítését szintén az előírt szakképesítéssel rendelkező személlyel kell megoldani.

Az adat- és térképtári tevékenység körébe tartozik:

  1. a térképtárban őrzött anyagok rendezése, kezelése, karbantartása és kiadása, az előírt nyilvántartások és községenként a nyilvántartó lapok folyamatos vezetése,

  2. a térképmásolatok, egyéb földmérési és térképészeti adatok szolgáltatása, hitelesítése és az ezzel kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátása,

  1. a térképtári anyag időnkénti selejtezésének és leltározásának előkészítése, a selejtezésben és leltározásban való közreműködés,

  1. a másolatkészítés irányítása, illetve végzése, az ezzel kapcsolatos nyilvántartások szükség szerinti vezetése,

  2. a térképek karbantartása, a megrongálódott analóg térképhordozók (papír, fólia stb.) esetleges javítása,

  3. a digitális adathordozók kezelése, tárolása, az adatállományokból adatok szolgáltatása.

19.2.5 Az adat- és térképtári anyagok használatának fontosabb szabályai

A térképtárban elhelyezett valamennyi munkarészen csak a vonatkozó szakmai szabályzatok, utasítások szerinti beírást vagy bejegyzést szabad végezni. A térképek állagának megőrzését használatkor és szállításkor is biztosítani kell.

Digitális adatállományok eredeti adathordozóit kiadni tilos, azokról másolatot kell készíteni. Adatszolgáltatáshoz is csak a másolati példányok használhatók. (Az adatigénylés és szolgáltatás egyéb kérdéseiről a 11. modulban olvashattak.)

A térképtári leltárba felvett munkarészeket a földhivatal dolgozói csak az osztály, illetve csoportvezetők engedélyével vihetik ki a földhivatal helyiségeiből.

Más szervek dolgozói az említett munkarészeket a földhivatali helyiségekben, hivatalos munkájukhoz, munkaidő alatt használhatják, de a földhivatali helyiségekből nem vihetik ki, kivéve, ha arra a körzeti földhivatal vezetője (megyei földhivatalok esetében a földmérési osztályvezető) engedélyt adott. A grafikus ingatlan-nyilvántartási térképek kivételesen indokolt esetben történő elvitelére csak a megyei földhivatal földmérési osztályvezetője adhat engedélyt.

A térképtárban őrzött anyagok és térképek meglétéért, állagának megóvásáért az intézmény vezetője, valamint a térképtáros egyetemlegesen anyagi és fegyelmi felelősséggel tartozik.