Ugrás a tartalomhoz

Nagyméretarányú térképezés 19., A térképi változások átvezetése a nyilvántartásban-szakértői feladatok

Dr. Vincze László (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

19.4 Földmérési (igazságügyi) szakértők mun-kája, szakvélemény készítése

19.4 Földmérési (igazságügyi) szakértők mun-kája, szakvélemény készítése

A földmérési (igazságügyi) szakértők feladata, hogy a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvélemény útján segítse elő az igazság megállapítását.

A bíróság - ismeretei kiegészítésére, speciális szakértelem szükségessége esetén - igényli, és bizonyítékként használja fel a szakértői véleményeket!

Földmérési szakértői tevékenységet az alábbi hivatalos jegyzékek engedélyezhetnek:

  • VM (korábban: FM, FVM) szakértői névsorok ("hivatásos szakértők"),

  • Közigazgatási és igazságügyi minisztériumi (KIM) ún. „igazságügyi” szakértők,

  • bíróságok, vagy egyéb hatóságok esetenkénti szakértői tevékenységre is adhatnak egyedi megbízást; de szakértőknek tekintendők,

  • az Ingatlanrendezői földmérői jogosítvánnyal rendelkező névjegyzékben szereplő, továbbá

  • a Mérnöki Kamarákban nyilvántartott földmérők is.

A szakértői jegyzékekbe:

  • felsőfokú végzettség esetén min.5 év,

  • középfokú végzettség esetén 10 év szakmai gyakorlat mellett

  • a szakterület egyes részterületeire kiemelkedő ismeretekkel rendelkezők kerülhetnek.

A szakértőt büntetőjogi védelem és - hamis véleményezés esetére - fegyelmi és büntetőjogi felelősség illeti (terheli). Munkáját önállóan (befolyásolás nélkül) és saját felelősségére végzi. Azt közvetlenül nem irányítja és nem ellenőrzi senki, csupán a megbízáskor fogalmazzák meg azokat a kérdéseket, amelyekre választ várnak a szakértőktől. Ezek után már csak szakértelműk és tapasztalataik és a vonatkozó jogi és szakmai szabályozások határolják be tevékenységüket.

19.4.1 Szakértői kirendelés, megbízás

A megbízás lehet:

  1. per-megelőző tevékenység (általában. vázrajz készül)

  2. perben végzett szakértés (szakvélemény és - szükség szerint - vázrajz készül).

Mindez történhet:

- hatósági eljárásban

  • bíróság előtti peres eljárásban,

  • bíróság előtti nem peres eljárásban,

  • más szakértő peres eljárásában.

  • előzetes bizonyításhoz való közjegyzői kirendelés alapján, vagy

- magánmegbízásra.

A kirendelő (hatósági) határozat (végzés) szükséges tartalma:

  • az ügy tárgyának rövid bemutatása

  • a szakkérdés megfogalmazása (mire kérnek választ),

  • a szakértő megnevezése

  • mely iratok (és hol) állnak rendelkezésre,

  • szakvélemény határideje,

  • esetleg tárgyaláson való megjelenés (mely kötelező),

  • a hamis állítás büntetésére való felhívás.

Felkérhetnek több szakértőt is:

  • külön-külön szakvélemény adására,

  • közös bizonyításra, vagy

  • együttes szakvélemény benyújtására.

19.4.2 Munkafajták, megbízások

A földmérési szakértői tevékenységet a következő esetekben igénylik általában:

  • birtokhatár-viták

    • perben, vagy éppen

    • per-megelőzés végett (birtokháborítás megszüntetésére),

      • melyek eredménye a használati és birtokviszonyok rögzítése,

      • telekhatár megállapítása;

  • közös tulajdon használati rendjének szabályozása,

  • tulajdonközösség megszüntetéssel járó ügyek, (melyek telekosztási vázrajzot igényelnek),

  • tulajdonjog megállapítása,

  • telki szolgalmi jog alapítása (átjárási/útszolgalom, vízmerítési, stb. szolgalom);

  • geodéziai munkavégzéssel kapcsolatba hozható (hozott) egyéb tevékenység, pl.:

    • alagút-fúrás téves irányítása,

    • panelház alap merőlegességi, vízszintességi, stb. hibák,

    • darupálya-beállítási pontatlanságból eredő károk;

    • szállított földtömeg költségének megállapítása, stb. ügyben;

  • mérési, számítási, térképezési hiba kiküszöbölésére, stb. vonatkozó javaslat kidolgozása.

19.4.3 Az eljárás menete általában

Az eljárás végrehajtására vonatkozó fontosabb szabályozások:

  • IM . kiadvány (Módszertani útmutató)

  • 46/2010 FVM sz. rendelet (korábbi munkákra az F.2. Szabályzat)

  • VM (korábban FM, FVM, MÉM) állásfoglalások

  • Mérnöki Etikai Kódex

  • A földmérési és térképészeti, és a témát érintően érvényben volt további vonatkozó jogszabály és szakmai előírások.

Mivel e működés közérdekű jellegű, a munkáltató köteles - meghatározott időre - a szakértőt egyéb munkája alól mentesíteni.

Etikai szempontok:

  • a szakértő: nem adhat magánvéleményt folyamatban levő megbízatásról,

  • nem vállalhat olyan megbízást, amely üggyel korábban kapcsolatban volt, részt vett a döntéshozatalban (szakvéleményt nyilvánított);

  • több szakértő esetén kerülni kell: a "rivalizálást", de a rosszul értelmezett szolidarítást is;

  • azaz összefoglalva: objektíven és pártatlanul kell megnyilvánulni, szóban és írásban egyaránt!

19.4.3.1 Alkalmazott módszer

Az alkalmazott módszer - a fentiek figyelembe vételével - a megbízás tárgyára vonatkozó eredmény érdekében szabadon választható meg. Figyelemmel kell azonban lenni az eredeti adatok származásának pontosságára!

A szakértő esetleges segédtevékenységhez mást is igénybe vehet (figuráns, gépíró, stb.).

A szakértő köteles minden - rendelkezésre álló - adatot értékelni és felhasználni.

A szakmai utasítások vonatkozó megengedett eltérései (pl. a pontok azonosíthatóságára) általában a szakértőre is vonatkoznak. Amennyiben munkájához a hibahatárokon belüli (azaz "túl pontos ") meghatározást kellene végeznie, a szakértő köteles ezt a szakvéleményben indokolni.

Kitűzési munkarész készítésekor a szakvélemény mellékelt "magyarázó vázlat"-ának egy példányára a "földhivatali megküldésre" szöveget rá kell írni, és így kell mellékelni a szakvéleményhez!

Ha hibahatárt meghaladó eltérésű helyszíni állapotot javasol elfogadásra (azaz módosításra ad javaslatot) a szakértő, záradékolt változási vázrajzot kell készítenie.

A szakértői tevékenységre alapvetően az IM jogszabály a mérvadó, ezért a szakértő felügyeleti szerve: a kijelölő bíróság vagy a megbízó hatóság. Működésével kapcsolatos esetleges panaszt az illetékes megyei bírósághoz vagy a megbízó hatósághoz (esetleg feletteséhez) kell továbbítani.

Jogerős ítélet felülvizsgálatakor

  • a megelőző szakvéleményben foglaltaktól eltérő megállapításokat csak egyértelműen bizonyítható, és a

  • megengedett eltérést fokozottan figyelembe vevő esetekben szabad tenni.

A szakértői munkát a földhivatalnak (de más szervnek, intézménynek és magánszemélynek is)

  • gyors és

  • teljeskörű adatszolgáltatással

elő kell segítenie.

Munkarészek készítésre egyébként a 46/2010 FVM sz. rendelet vonatkozik.

Peres eljárásban készített változási vázrajzot a földhivatal soron kívül köteles vizsgálni és záradékolni.

Magának a szakértői véleménynek felülvizsgálatát a földhivatal - folyamatban levő ügyben - legfeljebb csak bírósági megkeresésre végezhet (azaz nem jogosult a felülvizsgálásra a földhivatal).

Lezárt ügyben a földhivatal csak nyilvántartási (átvezetési) kérdésekben foglalhat állást.

Ha a szakértői tevékenységével kapcsolatban a földhivatal

  • az ítélet megalapozásában hibát észlel, vagy

  • a szakértő magatartása szakmai illetve

  • etikai szempontból kifogásolható,

a megyei földhivatal javaslatot tehet a szakértői kijelölés visszavonásának kezdeményezésére a VM által az KIM vagy más névjegyzék feletti joggyakorló felé.

19.4.3.2 A szakvélemény (szakmai dolgozat) összeállí-tásának általános elvei

A szakvéleményt az ún. "kirendelési", felkérési határidő betartásával kell elkészíteni. Amennyiben akadály merül fel, azt a megbízó (bíróság) –nak időben és haladéktalanul jelezni kell.

19.4.3.2.1 A szakvélemény felépítése
  • Előzmények (ha volt, a korábbi szakvélemények tárgyilagos értékelése)

  • Vizsgálat tárgya, módszerei (ha kell, magyarázó vázlat, vázrajz mellékelendő)

  • Vizsgálat eredményei

  • Következtetés, összefoglaló értékelés.

(Itt a szakvélemény összeállításának alapvető elveit foglaljuk össze, részletesebben a 19.4.4 pontban olvashatjuk a készítés legfontosabb feladatait.)

Alapvető szempont, hogy a földmérő szakértőnek peres ügyben nem az állásfoglalás a feladata, hanem csak a tényfeltárás!

A szakvélemény legyen:

  • rövid, tömör, de egyértelműen érthető

  • reális, megalapozott, körültekintő

  • csak a kompetenciába tartozó kérdésekben legyen határozott

  • az egyéb kérdéseket utalja más szakértő tevékenységi körébe.

A Legfelsőbb Bíróság földügyekben a következő állásfoglalást tette közzé (melyet minden földmérési szakértőnek figyelembe kell vennie):

  • Földrészlet-határvonal vitája esetén. ha a természetbeni állapot a vitatott, az ingatlan-nyilvántartási térkép szerint kell a határvonalat megállapítani.

  • Amennyiben a térképi határvonalat tartják éppen sérelmesnek, a körzeti földhivatalnak előbb a térképi ábrázolást ki kell vizsgálnia.

  • Hibahatáron belüli kitűzésre csak a bíróság rendelkezhet.

  • Ha a valóságos állapot ábrázolása a térképi határt megváltoztatja, az építésügyi hatóság telekalakítási engedélyére is szükség van.

  • Helyrajzi szám, területváltozás módosítása jogokat, tényeket nem érinthet.

  • Térképi (eredeti felmérési) hiba a földhivatal eljárásában helyesbíthető.

  • Mindazok a bírósági határozatok, amelyek térképi vonalra vonatkoznak, megküldendők a megyei földhivataloknak (amelyek szükség szerint továbbítják azt a körzeti földhivatalnak).

19.4.3.2.2 A szakvélemény mellékletei
  1. Magyarázó vázlat, vagy Változási vázrajz

  2. Költségelszámolás

    • ténylegeskiadások

      • csekk, napidíj

      • adatszolgáltatási díj

      • műszerbérlet

      • figuráns költség

      • óradíj;

    • szakértői díj (mérnöknap/óradíj)

      • peranyag tanulmányozására,

      • az eset kivizsgálásához,

      • a szakvélemény összeállításához.

Mind a szakvélemény, mind a költségelszámolás megküldendő:

  • a megbízónak (bíróságnak), de az

  • az érdekelt feleknek is, azonos tartalommal.

19.4.3.3 Idézés- tárgyaláson való részvétel

A szakértőt a bíróság általában szóban is meghallgatja. Ennek során:

  • rákérdeznek, hogy fenntartja e szakvéleményben foglaltakat, vagy

  • esetleg kiegészíteni valója lehet a szakértőnek, netán

a döntéshez kell újabb kérdéseket megválaszolnia.

Ekkor szorosan a kérdésekre koncentrálva kell egyértelműen válaszolni, a megállapítások esetében indokolással.

Fontos szabály, hogy csak az egyértelműen kompetenciájába tartozó kérdésekben szabad nyilatkoznia a szakértőnek! Egyéb (egyéni) véleménnyel ne zavarjuk a döntéshozatalt, a tárgyalás menetét. Amennyiben mégis kérik az egyéni véleményt, ragaszkodjunk, hogy a jegyzőkönyvben szerepeljen, hogy a válasz nem szakvélemény, csupán egyéni vélemény!

Esetenként előfordulhat, hogy a szakértőnek a döntés meghozatalához a helyszínen, ún. szemlén kell bemutatnia megállapításait. A szakértő magatartási szabályai ez esetben sem különböznek a tárgyaláshoz leírtaktól.

19.4.4 Szakirodalom feldolgozása, szakmai dolgozat készítése

A földmérőnek egyre gyakrabban kell nem csak szakértői ügyekben, de a különféle szakmai kérdésekben is a szokásos mértéket meghaladó mértékű szakmai dolgozatot készítenie (pl. Felmérési tanulmány, Műszaki terv, pályázat, műszaki leírás, szakmai pályázat, kutatási beszámoló és szakmai dolgozat, stb., de ide érthető maga a szakdolgozat készítése is). Ennek megoldásához sok segítséget nyújthatnak a szakértői tevékenységre vonatkozóan leírtak, de nem mindenben elégséges ez. Ugyanakkor nem is lehetséges – korlátos terjedelemben – mindenféle említett témában kimerítő segítséget adni, csupán a megfelelő alapállást elősegítendő foglalunk össze néhány gondolatot.

A megbízás és feladatmeghatározás után a folyamat sémája a következő lehet:

  1. Irodalmi kutatás.

  2. Az irodalmi adatok értékelése, rangsorolása (időszerűség, meghatározó jelleg).

  3. Kísérleti vagy kutatási munka megtervezése, majd előkészítése:

    • műszerek

    • kiegészítő kellékek, anyagok (pl. fotók) összeírása, beszerzése

    • segédszemélyzet felkutatása, megnyerése a feladathoz

    • szállítási lehetőségek, bejutási engedélyek feltárása

    • anyagi fedezet biztosítása (szükség szerint), stb.

  4. A mérések(kísérlet) elvégzése, végrehajtása.

  5. Az adatok feldolgozása, számítási, szerkesztési munkák.

  6. Az eredmények analizálása, értékelése (szövegesen), esetleg rajzi formában illusztrálva.

  7. Műszaki leírás (zárójelentés, tanulmány vagy technológiai leírás, útmutató) készítése, összeállítása.

19.4.4.1 Irodalomkutatás (adatgyűjtés)

Fontos alapelvek, hogy:

  • támaszkodjunk meglévő értékeinkre,

  • ne végezzünk dupla munkát, de

  • ne sajátítsuk ki más munkáját, és

  • értékeljük más eredményeit.

Ezért fel kell tárni a témakörben előttünk tevékenykedők munkáját, eredményeit és arra alapozva és támaszkodva oldjuk meg saját feladatunkat!

Az irodalomkutatás helyszínei:

  • szakkönyvtárak,

  • tervtárak.

  • CD/DVD jogtárak, adattárak.

  • internet vagy intranet.

Nagyon hasznos lehet, ha a különféle területeken működő ún. „témafigyelő szolgálatok”-hoz fordulunk.

A feltárt adatok gyűjtése történhet:

  • kijegyzeteléssel,

  • másolatkészítéssel, de mindenképpen szükséges

  • a források főbb adatainak a feljegyzése:

    • a tárolási hely,

    • szerző,

    • mű címe,

    • kiadás, megjelenés éve,

    • első vagy és átdolgozott-e az elérhető (kezünkbe került) példány,

amit fel kívánunk felhasználni.

19.4.4.2 A gyűjtött adatok elemzése, értékelése

A megoldandó feladat céljának szem előtt tartásával kell, hogy történjék, figyelemmel:

  • a feltárt adat, ismeret aktualitására,

  • az előforduló hibaforrásokra,

  • a téma hibaelméletének szempontjaira,

  • esetlegesen felhasználható teljesen vagy csak részben, melyik részfeladatunkhoz,

  • van-e még hiányterület a források feltárása érdekében.

19.4.4.3 A kísérlet, munka megtervezése

Ebben a tekintetben visszautalunk a Felmérési tanulmány készítésével és a Műszaki terv készítésével kapcsolatban megtanult ismeretekre (Geodéziai hálózatok, Nagyméretarányú térképezés I. és Menedzsment tantárgyak), illetve a 19.4.3 pontbeli felsorolásra.

19.4.4.4 A feladat-megoldás előkészítése

A következő feladatok merülhetnek fel:

  • engedélyek beszerzése,

  • helyszíni munkákról az érdekeltek értesítése,

  • az anyagi fedezet biztosítása (beruházási és kisebb költség-igények),

  • műszervizsgálatok (mérőképesség, felszereltség, állag, rejtett hibák felderítése, műszerállandók ellenőrzése, meghatározása, stb.),

  • a feladat optimalizálása, de a váratlan körülményekre való felkészülésre is gondolni;

  • gondoskodni kell az ellenőrzésekről (lehetőleg független adatokkal vagy más eszközökkel, más módszerrel, de lehet a mérések megismétlésével is).

19.4.4.5 A tényleges mérési, ellenőrzési munka végrehajtása

Lehetőleg az átgondolt műszaki tervezés szerint történjék, de az esetleg később felmerülő jobb megoldást sem kell elvetni, ugyanakkor szükség szerint egyeztetni kell e megbízóval az eltérés indokoltságát!

19.4.4.6 Az adatok feldolgozása

Általában a megtanult módszerek szintetizálásával, illetve szisztematikus alkalmazásával történhet (kivéve, ha éppen a módszerek vizsgálata vagy megtalálása a feladat tárgya), azonban gondoljunk az optimális módszerekre, a veszélyes helyek és határértékek elkerülésére, a vonatkozó előírások, hibahatárok és más elvárások betartására, mindenekelőtt a tévedések elkerülése érdekében ellenőrzésekre.

19.4.4.6.1 A feladatmegoldás értékelésének szempontjai

Az értékelést mindenkor

  • objektívan,

  • sokoldalúan (műszaki, gazdaságossági, politikai, etikai, stb.)

  • szemléltetően és

  • világosan leírva

kell elvégezni!

Tárjuk fel a problémákat (lehetőleg az okait) és törekedjünk a kiküszöbölésükre is. Mutassunk rá ezekre a lehetőségekre és tegyünk javaslatot (indokolással) a megoldásra, amelyet egy következő alkalommal mi magunk is választanánk.

Mutassunk rá esetleges gyengeségeinkre, melyet az adott feladat megoldása során nem tudtunk elkerülni, és tegyünk javaslatot a továbbfejlesztési lehetőségekre!

19.4.4.6.2 Műszaki leírás (szakmai dolgozat) összeállítása

Többnyire ez a záró munkarész, amely összefoglalja a teljes folyamatot és fontosabb eredményeinket, esetleges kudarcainkat, megállapításainkat és javaslatainkat.

Szó kell essen ebben:

  • a feladat célkitűzéseiről, indokoltságáról, megoldásának nagyvonalú bemutatásáról,

  • a résztvevőkről és az alkalmazott eszközökről

  • a felmerült esetleges problémákról és kiküszöbölésük módjáról, indokairól,

  • az egyéb hátráltató tényezőkről (pl. jogszabályi korlátok, stb.)

  • az eredményekről,

  • a költségek alakulásáról

  • irányt kell mutatni a következő hasonló típusú munkákhoz, vagy a téma folytatására;

  • rá kell mutatni az eredmények hasznosságára és hasznosítási lehetőségeire, feltételeire.

Minden feladat megoldásánál törekedni kell a magas műszaki színvonalra és a gazdaságosságra. A dokumentálásnál pedig a szemléletességre, ugyanakkor a mintaszerű megoldásokra.

Egy praktikum (sorrendbeli javaslatot is mutatva) a szakmai dolgozatok összeállításához:

19.3: Összeállítás szakmai dolgozatok elkészítéséhez. táblázat -

Tartalomjegyzék-tervezet

 

Tervezett mellékletek, minták jegyzéke

A „dolgozat”, a feladat szöveges dokumentálása

A feladat megértését követő néhány napon belül el kell készíteni, hogy ugyanarról gondolkodunk-e?

Decimális számozás szerint, min. 3 szintig, minimum 1 oldalban, lehetőleg a tervezett terjedelem (oldalszám) megadásával.

Az irodalomgyűjtéssel párhuzamosan, folyamatos továbbvezetéssel és értékeléssel (minősítéssel a téma szempontjából)

A szemléltetésre szánt ábrák, fotók, táblázatok, munkarészek tervezett változatai, tartalma és tervezett sorrendje, esetleg fel nem tárt, de szükségesnek tartott mellékletek feljegyzése.

Törekedjünk a mielőbbi végleges számozásra, hogy hivatkozhassunk ezekre.

Mindezek után (és birtokában) a mé-ré-sekkel és feldol-gozásaikkal lehe-tő-leg párhuzamosan, folyamatos bőví-tés-sel, modul-sze-rű-en célszerű ki-dol-gozni, a folya-matosan karban-tartott tartalom-jegyzék szerinti összekapcsolással

Folyamatosan hi-vatkozni kell az irodalomjegyzékre és a mellékletekre, melyek az elvég-zett munkát szem-léltetik.

Azonnal bemutatni, és folyamatosan pontosítani, mert ez orientálja a további munkát!

Már az első héten fel kellene tárni az elérhető forrásokat és meg kell mutatni a konzulensnek, kérve segítségét a pontosításhoz.

Mielőbb egyezetni és további jó minőségű előállításról gondoskodni, új jobb szemléltetőbb ábrák szerkesztésére törekedni.

A konzulensnek (vagy opponensnek) mindig az aktualizált tartalomjegyzékkel és a felmerült kérdésekkel, dilemmákkal együtt kell bemutatni!


A segítő szándékkal összefoglalt feladatsorban szereplő kérdések természetesen folyamatos egymásra hatással érvényesülhetnek igazán jól, de a tervszerű munkához minden bizonnyal ez a sorrend és feladat-áttekintő sok segítséget nyújthat azzal együtt, hogy szerencsére minden feladat kissé más, különösen, ha kutatási jellegű munkáról van szó.