Ugrás a tartalomhoz

Nagyméretarányú térképezés 2., Az 1997 előtti felmérések végrehajtásának főbb munkaszakaszai, jellemzői

Dr. Vincze László (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

2.6 A térképhelyesbítésekről térképfelújí-tásokról és az áttérképezésekről

2.6 A térképhelyesbítésekről térképfelújí-tásokról és az áttérképezésekről

A térképek helyesbítésére egy bizonyos idő elteltével, a változások követése érdekében került sor. Ugyan a változások egy része a különféle munkák során eljutott a térképet kezelő hatósághoz (földhivatalhoz), de ez nem lehetett teljeskörű, mert minden változást kellett benyújtani átvezetésre. Ezért a térképi tartalom egy idő múlva többé-kevésbé elavult.

Ennek kiküszöbölésére kezdetben – és elszigetelten - térképkiegészítéseket végeztek, majd átfogó térképhelyesbítésre, általános térképfelújításokra került sor.

Mindegyik megoldás végezhető volt akár geodéziai, terepi mérések alapján, de fotogrammetria segítségével is.

A feladat kettős volt.

  • meg kellett állapítani a változatlan térképi elemeket és

    • közéjük be kellett illeszteni – optimális ráfordítással – a változott részeket.

Ez a feladat akármilyen egyszerűnek tűnik is első hallásra, eléggé nehéz munkát jelentett a végrehajtók számára. Ugyanis minél kevesebb (anyagi és élőmunka) ráfordítással, pontosabbá kellett tenni a térképeket. Ez a nehézség váltotta ki a felújítások számtalan elgondolását és volt oka a sokféle szakmai utasítás kiadásának, de ez segített hozzá a fotogrammetria térnyeréséhez is a nagyméretarányú grafikus térképezésben.

Az áttérképezés igénye természetesen jelentkezett, mikor az F.3 szabályzat megjelent: előtte néhány évvel számos olyan térkép született, amely pontosság tekintetében kielégítette az EOTR elvárásait, de még nem ebben a szelvényezésben készült. Mind síkrajzi (azaz vízszintes értelmű), mint magassági tartalom átvétele célszerűnek bizonyult, ezért kerültek sorra az átdolgozások, áttérképezések, átszerkesztések. Természetesen, ha már több év elmúlt a készítés óta, előbb célszerű volt felújítani a térképeket, mert így csak a naprakész tartalmat kellett áttérképezni.

Leggyakrabban az azonos méretarányban történő grafikus átvételt alkalmazták, de sor került újratérképezésre is.

Az első esetben ki kellett számítani a korábbi térképek sarokpontjainak koordinátáit az EOV-be, illetve az EOTR szelvénysarok pontokat, valamint a metszéspontokat a korábbi térképi rendszerbe. Ezután a mérettartó műanyagra az EOTR-ben megszerkesztett térképlapot rá kellett helyezni a korábbi térképszelvényre, optimálisan fedésbe hozva az azonos pontokat, majd átrajzolták a kereten belüli tartalmat.

Újratérképezésnél az EOV-be átszámított alappontok felszerkesztése után a mérési vázlatokból lehetett újra megszerkeszteni a térképet, már az aktuális tartalmával.