Ugrás a tartalomhoz

Nagyméretarányú térképezés 3., A digitális alaptérképek fogalma, fajtái, jellemzői

Dr. Vincze László (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

Az adatmodell fizikai felépítéséről

Az adatmodell fizikai felépítéséről

A DAT alapadatainak tárolása, kezelése és cseréje érdekében az adatszerkezetek egységesítését kell megoldani. Ez lényegében csak az alkalmazott szoftver (és hardver) ismeretében alakítható ki véglegesen.

3.1.23 A DAT adatszerkezeti felépítése

Az adatszerkezet az adatok típusaira különböző, de típuson belül egységes.

Az adatszerkezetnek ki kell fejeznie:

  • milyen adatokat tartalmaz (soronként, egy rekord);

  • milyen típusúak (numerikus, karakteres, vegyes) az adatok;

  • max. hány karakternyi lehet (mezők hossza);

  • milyen sorrendbe kell a mező-adatokat beadni/tárolni.

Mindezek alapján a következő adatok szükségesek az adatszerkezet leírásához:

  • mezőnév/megnevezés

  • típus

  • hossz

  • sorrend

  • egyéb információk (pl. értelmezési és értéktartományok, hivatkozó és hivatkozott táblázatokra utalás, stb.)

A mezőtartalomra és az adatszerkezeten belüli kódok alkalmazására a DAT1 szabályzatban (M-1 jelű szabályzatmelléklet) és a TAKAROS követelmény-specifikációjában találhatunk példát.

3.1.24 Fontosabb szabályok a DAT táblázatok kitöltéséhez

A táblázatok felépítésének (értelmezésének) általános szabályai a következőkben foglalhatók össze:

  1. A térképi táblázatnevek mindig T_ -al kezdődnek, ékezet és betűhely nem szerepelhet a táblanévben.

  2. A táblázatok a DAT1 szabályzat M-1 mellékletében nem az adatbázis felépítésének logikai sorrendjében, hanem ún. adatcsoportokként (táblázat-csoportok), azon belül betűrendben találhatók.

  3. A táblázat adatai rekordokban kerülnek megadásra.

  4. A rekordok adatmezőkből épülnek fel. A mezőnevekben (oszlopnévben) nem lehet ékezetes karakter.

  5. Az egyes mezők kitöltésének szabályait (megszorításait) a táblázat alatti kiegészítő információk írják le.

  6. A rekordok első tagja a rekordazonosító (*_id), valójában egy sorszám, ami általában a keresést (hivatkozást megkönnyítő, ún.) kulcsmező is.

  7. A táblázatok a rekord felépítését a következőkképpen mutatják:

    • Az első oszlopban a mezőnevek szerepelnek praktikussági okokból: így ugyanis részletesebben leírhatók az egyes mezőkbe kerülő adatok (attribútumok) főbb jellemzői.

    • A második oszlop a numerikus (N) vagy alfanumerikus (AN) típusra utal.

    • A harmadik oszlopban az adat maximális karakterhosszát adják meg.

    • Ezután a mezőbe kerülő adat megnevezése (vagy pontosító körülírása) szerepel.

    • Az utolsó oszlopban utalnak az adott mező kitöltésének kötelező (K) vagy nem kötelező (opcionális: O) esetleg opcionálisan kötelező megadására (OK)

    • Ugyanott adnak magyarázatot arra, hogy az adott mező mely táblázatból vett adatokkal tölthető ki ( hivatkozott - referencia-táblázat, pl. R1) vagy még mely táblázatok hivatkoznak erre a mezőre ( hivatkozó táblázat, pl. R2, R3), ami indokolja a feltétlenül kötelező kitöltést.

  8. További fontos magyarázatok szerepelnek a táblázatok alatt is:

    • melyik mező az ún, kulcsmező , amely a különféle kereséskor, hivatkozáskor fontos,

    • milyen értékkészletből és mely lehetséges értelmezési tartományból származhatnak az adatok (pl. EOV x vagy Y koordináta, stb.)

    • melyek az utolsó oszlopban rövidítéssel szereplő referencia-táblázatok; továbbá

    • egyéb szabályok és megjegyzések az adott táblázatbeli adatok kitöltésére, amelyeket az ún. belső konzisztencia-vizsgálatnál is felülvizsgálni tanácsos az adatbázis korrektsége és felhasználhatósága miatt.

A különféle hibalistákat (*.dsc, *.bad esetleg *.hba) szereplő hibás rekordok javításakor a leírt szabályok és a vonatkozó DAT táblázatokban található szabályok alapján javíthatjuk ki akkor is, ha az adatbázis szoftveres támogatással jött létre.