Ugrás a tartalomhoz

Nagyméretarányú térképezés 4., A digitális alaptérkép tartalma (objektumai és azonosítása)

Dr. Vincze László (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

4.2 A térképi tartalom kiválasztásának és azonosításának szakaszai

4.2 A térképi tartalom kiválasztásának és azonosításának szakaszai

A digitális térképkészítés teljes feladatsorának maradéktalan megértéséhez a továbbiakban meg kell ismerkednünk a DAT szerinti tartalommal - számítástechnikai megközelítésben - annak érdekében, hogy a térképet az eredeti célok szerint sokoldalúan és szelektíven használhassuk; továbbá a létrehozásához rendelkezésre álló alapadatokkal és adatnyerési módokkal, valamint azokkal az elvárásokkal, amelyek behatárolhatják az adatok felhasználását, vagy annak módját.

A térképi tartalom pontosítása minden újabb térképkészítésnél fontos. Terepi újfelmérés esetén a következő szakaszokból és feladatokból áll:

  • azonosítás (térképi, irodai)

  • kialakítás (elveinek tisztázása)

  • terepi azonosítás

  • elhatárolás (település és fekvés, valamint földrészlet esetén)

  • megjelölés

  • jegyzőkönyvi rögzítés

  • ábrázolás

  • objektum-azonosító hozzárendelés.

Ezek közül azonban nem mindegyik fordul elő általánosan, így:

  • nem szabatos felmérés során a jegyzőkönyvi rögzítés vagy egy tulajdonosi lista egyeztetésére korlátozódik, vagy teljesen elmarad;

  • digitális átalakítás esetén csupán az első kettő és az utolsó két fázis kerül alkalmazásra.

Amint már láttuk, az objektumokat kiterjedésük szerint négy csoportba soroljuk: vannak pontszerű, vonalszerű és területszerű objektumok, valamint mátrix-szerűen rendezett pontokból álló objektumok.

A pontszerű objektumnak a síkbeli kiterjedése a DAT fogalma szerint elhanyagolható. Helyzetét egy EOV koordinátapár, és opcionálisan, az EOMA szerinti magassága határozza meg.

A vonalszerű objektum töréspontjaival az EOV síkjában meghatározott törtvonal, mely önmagába záródhat (poligon), más vonalat, határt és határvonalat keresztezhet. Két töréspontot körív vagy átmeneti ív is összeköthet.

A területszerű objektum valamely területi egység (pl. földrészlet) vagy tereptárgy (pl. épület) az EOV síkjára vetített alakzata. A területszerű objektum külső határa egy önmagába visszatérő zárt vonal, mely önmagát nem érintheti és nem metszheti. Egyes esetekben a külső határon belül előfordulhat egy, vagy több belső határ is (úszótelek, zárt udvarú épület stb.).

A mátrix-szerű objektum egy, az EOV síkjában megadott, szabályos négyzetháló rácspontjaiban található magassági adatok mátrixba rendezett halmaza.

Az objektumok azonosításának eszköze és alapvető elemei a pont, a vonal, a terület és a rácspontok elnevezésű geometriai alapelemek . A területet határ fogja közre, a határ pedig határvonalakból áll. Az azonosításnál tehát ezeknek az elemeknek a felismerése lesz fontos [2].