Ugrás a tartalomhoz

Nagyméretarányú térképezés 4., A digitális alaptérkép tartalma (objektumai és azonosítása)

Dr. Vincze László (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

4.5 Földrészletek helyrajzi számozása és alrészletek megjelölése

4.5 Földrészletek helyrajzi számozása és alrészletek megjelölése

4.5.1 A helyrajzi számozás általános előírásai

Amint azt a 2. modul is tartalmazza, minden földrészletet külön – egész vagy tört – helyrajzi számmal kell megjelölni. Egy közigazgatási egységen belül egy helyrajzi szám csak egyszer fordulhat elő. A helyrajzi szám alátörés nélkül, illetve alátöréssel egyszerre érvényesen nem szerepelhet.

Helyrajzi számozási szempontból az egy közigazgatási egységhez tartozó, de földrajzilag elkülönülő egységeket (domíniumokat) nem kell külön kezelni, hanem a közigazgatási egység helyrajzi számozási rendszerébe kell illeszteni.

Az új felmérés során a belterületi, illetve különleges külterületi földrészletek helyrajzi számait csak indokolt esetben szabad megváltoztatni .

A helyrajziszámozás kiinduló pontja a központi belterület központja (pl. a polgármesteri hivatal épületét, vagy más középületet tartalmazó földrészlet. A helyrajzi--számozás irányát a központtól körkörösen távolodva kell felvenni.

Belterületen áthaladó valamennyi vonalas létesítmény területét a belterület határán le kell zárni.

Vonalas létesítmények többszintű keresztezése esetén a föld felszínén haladó vonalas létesítményt egy helyrajzi számmal, az általa megosztott vonalas létesítményeket pedig külön-külön helyrajzi számmal kell megjelölni. Nem minősül többszintű kereszteződésnek a vasúti vagy közúti áteresz.

A közös udvarokból a különböző tulajdonban lévő épületek által lefoglalt területeket - ha ezek már korábban is önálló helyrajzi számmal voltak megjelölve - továbbra is önálló helyrajzi számmal kell ellátni még abban az esetben is, ha az épületeket időközben lebontották.

A helyrajziszámozásból kimaradt földrészletet a mellette lévő földrészlet helyrajzi számának alátörésével kell megjelölni. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha egy helyrajzi számot tévedésből ismételten felhasználtak. A fel nem használt helyrajzi számokat az írásbeli munkarészekben „átugrott”-ként kell kezelni.

A belterületek és különleges külterületi egységek földrészleteinek helyrajziszámozását megváltoztatni – legfeljebb csak – településegyesítés illetve területátcsatolás esetén szabad.

A külterületi földrészletek – esetleges – áthelyrajziszámozását lehetőleg a régi helyrajziszámozás irányát betartva kell elvégezni.

A helyrajzi szám módosítását a földrészletek helyrajziszámozásának általános előírásai szerint kell végezni

4.5.2 Külterületi földrészletek helyrajziszámozása

A külterületi földrészletek helyrajzi számozását a 44/2006 FVM sz. rendelettel [4] összhangban a 2. modul 2.3.7.1 pontja tartalmazza. Eszerint: minden külterületi földrészlet „0”-ás helyrajzi számot kap, beleértve a fiktív külterületként kezelt belterületeket és különállóan kezelendő zártkerteket is. Egy-egy táblán belüli földrészletek a táblaszám alátöréseit kapják.

A helyrajzi számozás rendszerét a 44/2006 FVM. sz. rendelet [4] alapján szemlélteti a következő ábra.

4.11. ábra: A külterületek helyrajzi számozása. Forrás: 44/2006 FVM. sz. rendelet

4.5.3 Belterületi és zártkerti földrészletek helyrajzi számozása

A belterületi földrészleteket a belterület központjától – több belterület esetén a központi belterület központjától távolodva, fekvésüknek megfelelő sorrendben – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével– 1-gyel kezdődő folytatólagos egész számokkal kell helyrajziszámozni.

Ha a közigazgatási egységen belül több különálló belterület van, akkor a különálló belterületek földrészleteit - az egyes belterületi egységek elhelyezkedésének sorrendjében - a központi belterületnél, illetőleg az előző belterületnél felhasznált legmagasabb helyrajzi szám után következő százeggyel (101-el) kezdve – de legalább ötven szám kihagyásával – kell helyrajzi számozni. Indokolt esetben a kihagyandó számok mennyiségét a megyei földhivatal ettől eltérően is előírhatja.

Egyes megyei városok és Budapest főváros földrészleteit kerületenként elkülönítve kell helyrajzi számozni. A helyrajzi számozást az I. kerület földrészleteinél 1-gyel kell kezdeni, a II. és a további kerületek földrészleteit az előző kerületekben felhasznált helyrajzi számok után – a szükség szerinti mennyiségű számjegy (általában 500) kihagyásával – a következő ezereggyel (1001-el) kezdődő számcsoport számaival kell végezni. A megyei városok kerületeinek számcsoportjait az illetékes megyei földhivatal állapítja meg.

Az utakat, utcákat és más közterületeket – elnevezésük szerint – általában egy helyrajzi számmal kell megjelölni. Utcák kereszteződése esetén a keskenyebb utcát a szélesebb, egyenlő szélességű utcák esetében a rövidebb utcát a hosszabb utca határvonalánál le kell zárni és önálló földrészletként helyrajzi számozni. Ha valamely közterület egy része országos közút átkelési szakasza (az országos közútnak a belterületen áthaladó része), az országos közút területét (Budapest főváros kivételével) az átkelési szakasszal érintett egyéb közterülettől elkülönítetten kell helyrajzi számozni.

4.5.4 Az alrészletek megjelölése

Az alrészleteket — egymástól való megkülönböztetésük, a földrészleten belüli elhelyezkedésük meghatározása, továbbá nyilvántartásuk végett — az abc kisbetűivel kell megjelölni. A megjelölésre a magánhangzók közül csak az "a" betűt, a mássalhangzók közül pedig csak az egyjegyűeket szabad használni.

Ha azonos művelési ág többször fordul elő (úgy, hogy egymással nem érintkeznek) egy földrészleten belül – amennyiben területük külön-külön eléri a legkisebb területi mértéket (ami általában: 400 m2) – valamennyit külön-külön alrészletként kell megjelölni.

4.5.5 A minőségi osztályfoltok jelölése

A földminőségi osztályok művelési áganként kerültek meghatározásra. Térképi jelölésük is a művelési ágakhoz kötött. Kétféleképpen történhet:

  1. csak a művelési ág elfogadott (max. 3 karakterből álló) betűjelét és a minőségi osztály számát tartalmazza a felirat egy üres betűhellyel elválasztva (pl. s 3, k 2, n 5, stb.);

  2. vagy ehhez még - ugyancsak egy betűhellyel elválasztva – hozzáírjuk a ha-onkénti AK értéket is 2 tizedesjegy élességgel (pl. s 3 24.50; vagy pl. n 5 12.35, stb.).

A gyakorlatban általában az első megoldást alkalmazzák.