Ugrás a tartalomhoz

Nagyméretarányú térképezés 5., 5 Adatforrások, a DAT előállításának tervezése és dokumentálása

Dr. Vincze László (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

5.2 A DAT, térképi adatbázis előállítási módjai

5.2 A DAT, térképi adatbázis előállítási módjai

Az EOTR-ben készülő, a nagyméretarányú térképek céljait összesítetten, számítógépen kezelhető térképi adatállomány, a digitális alaptérkép (DAT) előállítása sok szempontból újszerű megközelítést igényel. Ez részben már a feladat megfogalmazásakor, részben a végrehajtáskor jelentkezik, de mindenképp szembetűnő a végtermék elkészítése és annak dokumentálása szakaszában.

5.2.1 A DAT tartalma és előállításának változatai

A DAT teljes tartalmá t a MSZ 7772 T sz. Magyar Szabvány alapján a DAT.1. Szabályzat részletezi. Teljes kiépítése, létrehozása egyszerre, vagy több fokozatban történhet, az egyes objektumosztályok

  • teljes , vagy

  • kiválasztott tartalmára, illetve

  • hozzá tartozó attribútumokra

vonatkozóan.

A DAT készítésének tervezésekor arra is tekintettel kell lenni, hogy csupán állami költségvetésből nem vállalkozhatunk a teljes DAT tartalom kiépítésére, - elsősorban csak a korábbi értelemben vett földmérési alaptérképi tartalom előállítására, mint állami alapadatokra vonatkozó tartalom létrehozásra. Ezért a DAT 1. Szabályzat nem fedi le teljesen a Szabvány minden elemét.

A tartalom ezen belül legfeljebb annyiban különbözhet, amennyiben - digi-talizálás és átszerkesztés esetén - a feldolgozási alap eltér a teljeskörű állami alapadatok körétől.

Amennyiben más forrásból lehetőség adódik, természetesen ezzel élnie kell a szakembereknek, hiszen a végcél a Szabvány teljes tartalma szerinti adatbázisok előállítása.

A műszaki tervben tehát pontosan rögzíteni kell az adattartalmat , amelyet már részben (pl. a meglévő grafikus térképek átalakításakor) meghatároz a választott eljárás.

A digitális térképek létrehozása eljárás, pontosság és gazdaságosság szempontjából sokféle gyakorlati megoldás szerint történhet. Anélkül, hogy ezek teljes körét felsorolnánk, a leggyakoribb technológiai változatokat az alábbiakban említjük meg.

  1. Terepi újfelmérés (további különféle technológiai módozatokkal),

  2. Digitális sztereo (tér)-fotogrammetriai újfelmérés,

  3. Digitális ortofoto-térkép készítés,

  4. Foto-geodéziai (vegyes) újfelmérés,

  5. Közterületi felmérés, térképfelújított tömbbelső digitalizálásával, annak helyszíni ellenőrzéssel (szükség szerinti kiegészítésével) vagy anélkül,

  6. Újratérképezés (térképszerkesztés: meglévő numerikus mérési eredmé-nyekből, helyszíni kiegészítéssel vagy kiegészítés nélkül),

  7. Meglévő (grafikus) térképek digitalizálása és helyszínelése,

  8. Egyéb olyan módszerek, amelyek az elvárt igényeket kielégítik.

5.2.2 Előállítási módok és főbb jellemzők

A digitális térképek létrehozásának sarkalatos kérdése az adatnyerés, amely:

  • terepi méréseken alapulhat,

  • légifelvételekből (fotogrammetriai módszer esetén) történhet, illetve

  • korábbi analóg térképek átalakításából, vagy

  • meglévő más adat felhasználásából (koordináta, méretek, stb.) származhat.

Előállítási módját tekintve a DAT létrehozása alapvetően a következők szerint történhet:

  • újfelmérés (földi, vagy fotogrammetriai),

  • térképfelújítás, és átszerkesztés,

  • digitalizálás,

  • digitális közterületi újfelmérés, digitalizált, vagy fotogrammetriai módszerrel kiértékelt tömbbelsővel.

Mindegyik változatba beleértendő azonban a meglévő és megbízható numerikus alapadatok bedolgozása , amelyről előre rendelkezni kell .

Hivatkozva a korábban leírtakra, a DAT tűréshatárai szempontjából csak kétféle módon előállított digitális állományt különböztetünk meg:

  • újfelméréssel, illetve

  • térképátalakítással, vegyes eljárással

létrehozott digitális térképet.

Ez az elkülönítés:

  • ábrázolási pontosság, és

  • területi megbízhatóság tekintetében indokolt elsősorban.

Újfelmérés esetén az elhatárolás mellett helyszíni, tulajdonosi (használói) adategyeztetést is kell végezni.

A DAT előállítóinak a technológiák közül úgy kell választani, hogy a készülő adatállomány megfeleljen az ábrázolási pontosság és a területi megbízhatóság, továbbá az egyéb adatminőségi elvárások DAT1. Szabályzatban megfogalmazott előírásainak.