Dr. Vincze László (2010)
Nyugat-magyarországi Egyetem
Az EOTR-ben készülő, a nagyméretarányú térképek céljait összesítetten, számítógépen kezelhető térképi adatállomány, a digitális alaptérkép (DAT) előállítása sok szempontból újszerű megközelítést igényel. Ez részben már a feladat megfogalmazásakor, részben a végrehajtáskor jelentkezik, de mindenképp szembetűnő a végtermék elkészítése és annak dokumentálása szakaszában.
A DAT teljes tartalmá t a MSZ 7772 T sz. Magyar Szabvány alapján a DAT.1. Szabályzat részletezi. Teljes kiépítése, létrehozása egyszerre, vagy több fokozatban történhet, az egyes objektumosztályok
teljes , vagy
kiválasztott tartalmára, illetve
hozzá tartozó attribútumokra
vonatkozóan.
A DAT készítésének tervezésekor arra is tekintettel kell lenni, hogy csupán állami költségvetésből nem vállalkozhatunk a teljes DAT tartalom kiépítésére, - elsősorban csak a korábbi értelemben vett földmérési alaptérképi tartalom előállítására, mint állami alapadatokra vonatkozó tartalom létrehozásra. Ezért a DAT 1. Szabályzat nem fedi le teljesen a Szabvány minden elemét.
A tartalom ezen belül legfeljebb annyiban különbözhet, amennyiben - digi-talizálás és átszerkesztés esetén - a feldolgozási alap eltér a teljeskörű állami alapadatok körétől.
Amennyiben más forrásból lehetőség adódik, természetesen ezzel élnie kell a szakembereknek, hiszen a végcél a Szabvány teljes tartalma szerinti adatbázisok előállítása.
A műszaki tervben tehát pontosan rögzíteni kell az adattartalmat , amelyet már részben (pl. a meglévő grafikus térképek átalakításakor) meghatároz a választott eljárás.
A digitális térképek létrehozása eljárás, pontosság és gazdaságosság szempontjából sokféle gyakorlati megoldás szerint történhet. Anélkül, hogy ezek teljes körét felsorolnánk, a leggyakoribb technológiai változatokat az alábbiakban említjük meg.
Terepi újfelmérés (további különféle technológiai módozatokkal),
Digitális sztereo (tér)-fotogrammetriai újfelmérés,
Digitális ortofoto-térkép készítés,
Foto-geodéziai (vegyes) újfelmérés,
Közterületi felmérés, térképfelújított tömbbelső digitalizálásával, annak helyszíni ellenőrzéssel (szükség szerinti kiegészítésével) vagy anélkül,
Újratérképezés (térképszerkesztés: meglévő numerikus mérési eredmé-nyekből, helyszíni kiegészítéssel vagy kiegészítés nélkül),
Meglévő (grafikus) térképek digitalizálása és helyszínelése,
Egyéb olyan módszerek, amelyek az elvárt igényeket kielégítik.
A digitális térképek létrehozásának sarkalatos kérdése az adatnyerés, amely:
terepi méréseken alapulhat,
légifelvételekből (fotogrammetriai módszer esetén) történhet, illetve
korábbi analóg térképek átalakításából, vagy
meglévő más adat felhasználásából (koordináta, méretek, stb.) származhat.
Előállítási módját tekintve a DAT létrehozása alapvetően a következők szerint történhet:
újfelmérés (földi, vagy fotogrammetriai),
térképfelújítás, és átszerkesztés,
digitalizálás,
digitális közterületi újfelmérés, digitalizált, vagy fotogrammetriai módszerrel kiértékelt tömbbelsővel.
Mindegyik változatba beleértendő azonban a meglévő és megbízható numerikus alapadatok bedolgozása , amelyről előre rendelkezni kell .
Hivatkozva a korábban leírtakra, a DAT tűréshatárai szempontjából csak kétféle módon előállított digitális állományt különböztetünk meg:
újfelméréssel, illetve
térképátalakítással, vegyes eljárással
létrehozott digitális térképet.
Ez az elkülönítés:
ábrázolási pontosság, és
területi megbízhatóság tekintetében indokolt elsősorban.
Újfelmérés esetén az elhatárolás mellett helyszíni, tulajdonosi (használói) adategyeztetést is kell végezni.
A DAT előállítóinak a technológiák közül úgy kell választani, hogy a készülő adatállomány megfeleljen az ábrázolási pontosság és a területi megbízhatóság, továbbá az egyéb adatminőségi elvárások DAT1. Szabályzatban megfogalmazott előírásainak.