Ugrás a tartalomhoz

Nagyméretarányú térképezés 5., 5 Adatforrások, a DAT előállításának tervezése és dokumentálása

Dr. Vincze László (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

5.4 Adatgyűjtési technológiák

5.4 Adatgyűjtési technológiák

5.4.1 Geometriai adatok gyűjtése

Az adatgyűjtési technológia a geometriai adatnyerésnek, az attribútum-adatgyűjtésnek és az adatok feldolgozási módjának, valamint a térkép-előállítási és aktualizálási szemléletnek harmonizált együttese.

A digitális térképek előállításához - és karbantartásához - az alábbi adatgyűjtési technológiák használatosak:

  1. Új felmérés :  a geometriai és topológiai (kapcsolat-) adatoknak geodéziai (GPS-szel, mérőállomással vagy hagyományos eszközökkel) vagy fotogrammetriai eljárásokkal történő adatgyűjtése; és az attribútumok, valamint a nyert adatok teljes mértékben új és digitális feldolgozását jelenti.

  2. Térképhelyesbítés (numerikus térképfelújítás):  egy korábbi állapotot tükröző digitális térképen a más módon (pl. vázrajzzal) nem dokumentált változások észlelése, mérése és bedolgozása . Vagyis: a térképi állomány egyes részeit érintő változások, mérések és attribútum-adatgyűjtések, valamint azok DAT-ba illeszkedő adatainak az adatgazdától való átvételét, és a korábbi állományból változatlanul maradt tartalom együttesen történő új feldolgozását jelenti.

  1. Digitális átalakítás : (térképdigitalizálás): meglévő (papíron, műanyag, vagy alubetétes adathordozón kirajzolt) térképek digitalizálásával nyert adatok és/vagy korábbi numerikus adatok vagy digitális adatállományok és - szükség szerint - kiegészítőleg a helyszínen nyert adatgyűjtési eredmények együttes feldolgozása valamely település vagy annak fekvésére kiterjedő digitális alaptérkép létrehozása céljából.

  1. Változásvezetés : a földrészletek beltartalmára, a földrészletekre, és annál nagyobb kiterjedésű – legfeljebb településszintű – területekre vonatkozó olyan változások bedolgozása a DAT adatbázisba, amelyeket változási okirat dokumentál .

A változási dokumentáció műszaki alapjai előállításának módjai megegyeznek az alaptérképi állományokéval:

  • fotogrammetriai feldolgozás,

  • terepi mérés, vagy

  • az alapadatnak minősülő létesítmények esetén a megvalósulási térkép digitális változata, illetve

  • attribútum-adatok gyűjtése.

Az adatgyűjtési technológiának és alkotóelemeinek minőségalakító hatását kifejező, jellemző mérőszáma a kód , amely négyjegyű szám formájában adható meg. A kód minden felmérési munkaterület attribútumai között szerepeltetendő. A kódokat [5] alapján a következő táblázat foglalja össze.

5.1. táblázat - Adatgyűjtési technológiák

Kód

Minőségi jellemző

Karakterhelyek

Első

Második

Harmadik

Negyedik

1. Előállítási és aktualizálási szemlélet :

a) Új felmérés

b) Térképfelújítás

c) Digitális átalakítás

d) Változásátvezetés

a

b

c

d

2. Geometriai adatnyerés eszközei, terepi

a) Egyszerű mérőeszközök

b) Mérőállomás

c) GPS

d) Inerciális rendszer

e) GPS + egyszerű mérőeszközök

f) GPS + mérőállomás

g) GPS + inerciális

h) Mérőállomás + inerciális

a

b

c

d

e

f

g

h

3. Geometriai adatnyerés eszközei, irodai :

a) Analóg fotogrammetria

b) Analitikus fotogrammetria

c) Digitális fotogrammetria, ortofoto

d) Térképdigitalizáló

  1. Korábbi mérési adatok felhasználása

  2. Szakterületek anyagainak átvétele

a

b

c

d

e

f

4. Attribútum adatgyűjtés :

a) Helyszíni adatgyűjtés

b) Fotointerpretáció

  1. Adatgyűjtés térképről

  1. Adatgyűjtés régi munkarészekből

  2. Szakterületek adatainak átvétele

a

b

c

d

e


Egy konkrét technológia esetén az adatgyűjtés minőségére jellemző kód pl. cbda jelentése: analóg térkép – terepi mérésekkel kiegészített – digitális átalakítása, helyszínen gyűjtött attribútumokkal.

5.4.2 Attribútum-adatok gyűjtéséről

Az attribútum-adatok egy része a terepi adatgyűjtés során megállapítható és feljegyezhető, rögzíthető. Legnagyobb részük azonban:

  • az ingatlan-nyilvántartás adatbázisából, illetve

  • más szakterületek adatbázisaiból szerezhető be.

A terepi adatgyűjtés eredményét közvetlen (fájlból, vagy billentyűzetről), vagy közvetve (adatbázis-kezelők és konvertáló programok segítségével) be kell vinni az adatbázisba.

Az ingatlan-nyilvántartási adatok a földhivataltól (földrészlet-kialakítás, megfeleltetés és terület-összehasonlítási célra is) fájlban beszerezhetők.

Az egyéb szakági adatok:

- hagyományos formátumú munkarészekből, vagy

- elektronikus adathordozón szerezhetők be.

Részletesebben az attribútumok gyűjtéséről és az adatbázisba szervezésről a későbbi modulokban (pl. 6. és 7. modul) lesz szó.