Ugrás a tartalomhoz

Nagyméretarányú térképezés 5., 5 Adatforrások, a DAT előállításának tervezése és dokumentálása

Dr. Vincze László (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

5.5 A digitális térképkészítések általános folyamata és a DAT tervezése

5.5 A digitális térképkészítések általános folyamata és a DAT tervezése

5.5.1 A digitális térképkészítés általános folyamata, feladatai

A DAT készítés szervezési folyamatáról a következő ábra ad áttekintést. Természetesen a végrehajtás teendői önmagában is csak szűkösen férnének el egy folyamatábrában, de a teljes munkafolyamat végiggondolását megtehetjük az 5.2 táblázat alapján.

5.2. táblázat - Áttekintő folyamatábra a DAT készítéséről

Felmérési igény felmerülése/feltárása

  • körzeti és megyei földhivatalban

  • egyéb (önkormányzat, bank, stb.) szféra

Felmérési ütemterv készítése

Felmérési tanulmány készítése és véleményezése

Pályázati kiírás és közzététel

Pályázat + mellékletei (pl. Műszaki terv) készítése, benyújtása

Pályázat elbírálás és szerződéskötés

Végrehajtás teendői

  • Adatszolgáltatás a földhivatal részéről

  • Adatgyűjtés a technológia függvényében

  • Jelentkező problémák jelzése és feloldása

  • Jogerős változások bedolgozása,

  • Belső és minősítő vizsgálat és dokumentálása

  • Részleadás és teljes leadás állami átvételi vizsgálatra


Állami átvételi vizsgálati eljárás

  • Alkalmassági vizsgálat és nyilatkozat (15 napon belül)

  • Részletes vizsgálat

    • földmérési,

    • ingatlan-nyilvántartási és

    • mezőgazdászi

  • Hibajavítás és ellenőrzése

  • Hitelesítés, zárójegyzőkönyv elkészítése

Ingatlan-nyilvántartás átalakítása/megfeleltetése és a

forgalomba adási eljárás

5.5.2 A DAT előállításának előkészítése (tervezése)

A digitális térképek előállítása sokrétű és változatos feladatsor. Az előállítás folyamata a következőképpen csoportosítható:

  • a térképkészítés tervezése,

  • a végrehajtás,

  • a digitális térkép felülvizsgálata, hitelesítése, végül

  • az elkészült térképmű forgalomba adása.

A DAT létrehozása anyagi és kapacitásbeli korlátok miatt csak nemrégiben kezdődött és várhatóan mintegy két évtizedig tartó folyamat lesz.

A tervezés a következő szakaszok ból áll:

  • a települések felmérésének ütemterve készítése,

  • adott települések felmérési tanulmánya elkészítése,

  • pályáztatás és feltételek kihirdetése,

  • pályázati anyag (köztük a Műszaki terv ) összeállítása és beküldése,

  • bírálat, eredményhirdetés, szerződéskötés .

5.5.2.1 Felmérési igény - a települések felmérési ütemezése

A nagyméretarányú digitális térkép készítésének igénye :

  1. elsősorban a (körzeti) földhivatalokban, a korábbi térképek "avultsága" miatt jelentkezik , valamint

  2. az önkormányzatok, közmű-üzemeltetők és más felhasználók részéről merülhet fel igény egy korszerűbb (tér-) informatikai adatbázis létrehozásár a.

A fenti igényeket a megyei földhivatalok koordinálják és egy kimutatásba foglalják, melyet eljuttatnak a FÖMI-be. Ott országos összesítést készítenek, ezután az FVM FTF-en keresztül a T érkép e llátási Ko ordinációs B izottsághoz (TeKoB /TKB) kell felterjeszteni, ahol a felmérendő település sorrendjének megállapításáról tárcaközi egyeztetések után döntenek az adott időszakban felmérésre kerülő egyes települések felmérésének ütemez éséről.

A felmérési ütemtervbe a jelenlegi térképekre vonatkozó adatokon kívül a felmérésre kiható alapadatait (táblázatosan), a tervezett technológiát és a kapcsolódó egyéb tevékenységeket (pl. az ingatlan-nyilvántartás átalakítása), a határidőket és a pillanatnyilag kalkulálható előállítási árat (volumenét: millió Ft-ban) is célszerű szerepeltetni, továbbá fel kell tárni a kiadások várható pénzügyi fedezetét.

A pénzügyi fedezet biztosítása:

  • állami költségvetésben e célra elkülönített forrásból, másrészt

  • a (nagy-)felhasználók (pl. önkormányzat) részbeni, vagy teljes finanszír-ozásával, illetve

  • esetleges hitel terhére történhet.

A források feltárása egyaránt feladata a körzeti és a megyei földhivatalnak és a FÖMI-nek és - mint említettük - érdeke a potenciális vállalkozóknak is.

Bármilyen forrásból is készül a digitális térkép, azt csak az állami alapadatokra támaszkodva lehet létrehozni és a végtermék is állami alapadat.

A pályázat elbírálása után történik a szerződés-kötés a nyertes pályázóval (pályázókkal).

A végrehajtás feladatai természetesen eltérnek egymástól technológiánként, de esetleg fekvésenként is.

5.5.2.2 Felmérési tanulmány készítése és véleményezése

A digitális alaptérkép készítése vállalkozás keretében történhet. Amennyiben a DAT készítését földhivatalok végzik, legfeljebb csak eljárásbeli különbségek jelentkeznek.

A minőségi munka biztosítása érdekében meghatározott feltételekkel rendelkezők közül pályázat útján kell kiválasztani a munka végrehajtóját.

A kiírás alapossága, objektivitása és a pályázat titkossága érdekében, továbbá, hogy az objektív alapadatok egységesen álljanak rendelkezésre, a pályázatot felmérési tanulmány alapján kell elkészíteni.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a korábban értelmezett műszaki terv tartalmának egy részét (alapozását) a felmérési tanulmány tartalmazza, és a pályázóknak ennek - lehetőségeik és adottságaik szerinti - megvalósítására kell majd a műszaki tervben felkészülniük.

Az adott időszakban várhatóan sorra kerülő településeket elő kell készíteni a pályázathoz. A felmérési tanulmány készíthető:

  • elismert, nagy gyakorlattal és (lehetőleg) a konkrét település alapanyagát is ismerő, külső szakember (-ek), vagy

  • más megyébe tartozó földhivatali szakember által .

Ilyen tanulmányt tehát ún. független (adott földhivatalon kívüli és olyan cégek szakemberei, akik a pályázaton nem vesznek részt) szakértők készíthetnek.

A Felmérési tanulmányban a térképkészítésre kiható valamennyi lényeges adatot fel kell tárni, össze kell foglalni településre, azon belül fekvésre vonatkozó bontásban.

A felmérési tanulmány elkészítése ( összeállítása ) a gondos adatgyűjtésen alapul és a következő részfeladatokból áll:

  • a jelenlegi alapadatok általános, korrekt és áttekinthető összefoglalása,

  • az információk elemzése, és

  • a konkrét településre vonatkozó szakmai követelmények megfogalmazása (beleértve a készítendő munkarészek körét is).

Az adatgyűjtés keretében fel kell tárni a DAT létrehozására felhasználható adatok forráshelyeit, melyek:

  • részben a körzeti,

  • részben a megyei földhivatalnál, illetve

  • a FÖMI-nél (Adat- és Térképtári osztály, Filmtár, stb.) találhatók; ezen túlmenően

  • a terepi állapotot is egybe kell vetni a rendelkezésre álló adatokkal, illetve

  • esetenként más szakágak (pl. az önkormányzatnál vagy műemlék-felügyelőségek, stb.) szak- adattárai jöhetnek számításba.

A felhasználás módját és mértékét a tanulmány készítője (külső szakértő) állapítja meg. A földhivatal szakfelügyelettel foglalkozó részlegének ugyanakkor ezt a tanulmányt véleményeznie kell.

A felhasználandó adatok köre a következők:

  • korábbi állami alapmunkák adatai (alappontok, koordináták, térképek, mérési vázlatok, stb.),

  • írásbeli ingatlan-nyilvántartási munkarészek (tulajdoni lap, földkönyv-kivonat, stb.),

  • a korábbi sajátos céllal készült földmérési munkák adatai,

  • a rendelkezésre álló "hagyományos" légi- és más távérzékelési felvételek.

A tanulmányban a munka végrehajtására és az árajánlatra kiható tényezőket, adottságokat, körülményeket, műszaki előírásokat és egyéb esetleges követelményeket kell részletezni, a vonatkozó (alkalmazandó) szakmai előírások megnevezése mellett.

A felmérési tanulmány fontosabb adatait (átnézeti) vázlat on kell szemléltetni olyan méretarányban, hogy alkalmas legyen az adatok áttekintésére. Az átnézeti vázlatot az ábrázolhatóságtól függő méretarányban (pl. 1:10 000 vagy 1:25 000 ma), jelzésszerű ábrázolással, egyszerű kivitelben, szükség szerint jelmagyarázattal ellátva kell elkészíteni.

A felmérési tanulmányt a megyei földhivatal szakfelügyelettel foglalkozó csoportja felülvizsgálja és véleményezi . Igen fontos, hogy ez a véleményezés ne legyen formális és terjedjen ki a földmérési szempontokon kívül az ingatlan-nyilvántartási és a földvédelmi kérdésekre is.

A DAT létrehozására készítendő felmérési tanulmány (és az azon alapuló reális műszaki terv) összeállításához felhasználható adatok :

  • korábbi állami alapmunkák adatai (koordináták, térképek, mérési vázlatok, stb.),

  • írásbeli ingatlan-nyilvántartási munkarészek (tulajdoni lap, földkönyv-kivonat, stb.),

  • a korábbi sajátos célból készült földmérési munkák adatai,

  • a rendelkezésre álló "hagyományos" légi- és más távérzékelési felvételek.

Az illetékes földhivatalok kötelesek minden olyan adatot és munkarészt rendelkezésre bocsátani, amely a konkrét munkához valamilyen formában, elvileg felhasználható. Az adatszolgáltató köteles objektív tájékoztatást adni az adatokról és munkarészekről, továbbá - ha egyes munkarészeket más szervnél tárolnak - azokba való betekintéshez, vagy beszerzéséhez igazolást adni.

A felhasználás módját és mértékét a tanulmány készítője állapítja meg (a földhivatal szakfelügyelettel foglalkozó részlege ezt a tanulmány véleményezésével felülvizsgálja) és minősíti, hogy:

  • változatlan bedolgozással,

  • átszámítás utáni bedolgozással,

  • helyszíni ellenőrző, vagy kiegészítő mérés után bedolgozható (felhasználható), vagy

  • csak tájékoztató jelleggel hasznosítható-e a munka.

A digitális alaptérkép készítéséhez a gyűjtött adatokat a helyszínen akkor is ellenőrizni kell , ha a felmérési ütemterv szerint tervezett feldolgozás eredetileg helyszínelés nélküli eljárás lenne. Ennek célja, hogy az esetleges időközi változások mennyisége, vagy a bedolgozásra tervezett munkák minősége felülvizsgálatra kerüljön. A terepi ellenőrzés ne csak szemrevételezéssel, hanem vizsgálati vonalak mérésével és kiértékelésével is történjék.

A felmérési tanulmány összeállítása a következő részfeladatokból áll:

  • az adatok általános összefoglalása,

  • az információk elemzése, és

  • konkrét munkára vonatkozó szakmai elvárások megfogalmazása.

A felmérési tanulmánynak a településre vonatkozó azonosító adatokon kívül a következőket kell tartalmaznia :

  • a munka megnevezését, helyét és terjedelmét (ha-ban),

  • a munka végrehajtását befolyásoló adottságok, körülmények pl.

    • megközelíthetőség,

    • közlekedési viszonyok,

    • általános domborzati,

    • fedettségi és

    • részletsűrűségi jellemzők tömör leírását;

  • a DAT objektumtípusainak teljességi paramétereit (a téma mélységét),

  • a DAT attribútumok teljességi célkitűzéseit,

  • a munka során felhasználható korábbi munkafajták (mint forrásanyagok) megnevezését, és

  • a készítendő munkarészek előzetes , de tételes felsorolását.

Szakmai értékelés és minőségi elvárások keretében a munka végrehajtására és az árajánlatra kiható tényezőket, adottságokat, körülményeket, műszaki előírásokat és egyéb esetleges követelményeket kell részletezni, a vonatkozó (alkalmazandó) szakmai előírások megnevezése mellett:

  • Az ütemtervben tervezett feldolgozási módszer elégséges-e, szükséges e, kellően indokolt e, vagy más a javaslat (indokolandó). Van e a konkrét technológiára pontosítási javaslata?

  • Alappontellátottság (homogenítás, és régi alappontok száma, stb.). Milyen pontsűrűséget várunk el a felmérendő területen.

  • Műszakilag indokolt határkiigazítás igénye felmerül e?

  • Szükségesnek tartja-e a földrészletek szabatos terepi elhatárolását?

  • Milyen volumenben fordulnak elő a természetben nem azonosítható (mérhető) földrészletek és ábrázolásukra van-e konkrét kötöttség?

  • Miként tervezi a hiányzó tömbsarkok megjelölését; és

  • A térképkészítés előtt rendelkezésre álló munkák értékelése a bedolgozhatóság módja, mértéke, aktualitása és pontossága szempontjából.

  • Miként tervezi a "jogerős" munkák bedolgozását?

A felmérési tanulmányba tartozik továbbá minden olyan körülmény és adottság, amely az előzőkön túlmenően az alapmunka végrehajtását lényegesen befolyásolja.

A felmérési tanulmány fontosabb adatait (átnézeti) vázlat on kell szemléltetni olyan méretarányban, hogy alkalmas legyen az adatok áttekintésére. Így fel kell tüntetni :

  • a terepnek, valamint a munka végrehajtását és díjszámítását befolyásoló egyéb tényezőknek (nehézségi feltételeknek) jellemzőit, lényeges változásai határvonalát,

  • a munkához felhasználható jelentősebb régebbi munkák elhatároló vonalát, megnevezését (főbb adatait),

  • többféle technológiai eljárás esetén azok elhatároló vonalát, megnevezését,

  • az ütemekre és/vagy elszámolási egységekre való bontás - javasolt - lehatárolását, az önállóan szállíthatónak ítélt részfeladatok elhatároló vonalának és azonosítóinak ábrázolásával.

Az átnézeti vázlatot az ábrázolhatóságtól függő méretarányban, jelzésszerű ábrázolással, egyszerű kivitelben, szükség szerint jelmagyarázattal ellátva kell elkészíteni. Az átnézeti vázlat alapjául a célnak megfelelő és rendelkezésre álló térképmásolat (átnézeti térképek, munkatérképek, áttekintő lapok, vázlatok, illetve pauz-, fényképi vagy egyéb másolat) szolgálhat.

A felmérési tanulmányt és a mellékletét képező vázlatot 4 példányban kell elkészíteni, melyen a készítő, illetve - a készítő földhivatal kiadmányozására jogosult vezetőjének aláírása szerepel.

A felmérési tanulmány egy példánya a szerződés megkötése után az alapmunka felmérési törzskönyvéhez csatolandó.

A felmérési tanulmány véleményezése és kiegészítése

A felmérési tanulmányt az illetékes megyei földmérési szakfelügyelő felülvizsgálja és véleményezi. A véleményezőnek (bírálónak) - a földhivatali szakterületek közötti belső egyeztetésre támaszkodva - elsősorban azt kell vizsgálnia, hogy azt az előírásoknak megfelelően készítették-e?

  • a szakértő felkereste-e a szóbajöhető helyszíneket és megvizsgálta-e a forrásanyagokat?

  • a tanulmány megfelelően veszi-e figyelembe a rendelkezésre álló munkarészek felhasználását,

  • a tervezett térképkészítési technológiai eljárással egyetért-e,

  • a mennyiségi egységek, a nehézségi feltételeket befolyásoló adatok megállapítása helyesen történt-e (pl. földrészlet-szám, épületszám),

  • a feltüntetett határidők (adatszolgáltatási, egyéb közbenső szolgáltatási, részteljesítési, valamint a teljesítési határidők) a földhivatal számára megfelelőek-e, módosításukat valamilyen okból kéri-e?

Az aláírt véleményezést át kell adni a szakértő részére, aki azt betétlapként illeszti a felmérési tanulmányba.

A felmérési tanulmány készítés fejezetekre bontott előírásait részletesen a DAT1. Szabályzat függeléke tartalmazza.

5.5.2.3 Pályáztatás

A DAT létrehozására pályázatot kell kiírni. A pályázat kiírását az NKP Nonprofit Kft teszi közzé, megjelölve a pályázat benyújtásának feltételeit.

A pályázat melléklete (többek között):

  • a munka végrehajtására készített Műszaki terv és a hozzá tartozó vázlat , valamint

  • árkalkuláció (részletes díjszámítás), továbbá

  • a határidők és

  • egyéb adminisztratív feltételek .

5.5.2.4 A műszaki terv elkészítése

A műszaki terv készítése az ajánlattevő vállalkozó (pályázó) feladata és kockázata, egyben a pályázat elbírálásának igen lényeges dokumentuma és a majdani vállalkozási szerződés alapja és melléklete.

A műszaki tervben a vállalkozónak a rendelkezésére álló eszközök, szoftverek és szakmai kapacitás és ismeret birtokában arra kell választ adnia, hogy a megfogalmazott követelményeket a pályázó miként kívánja megvalósítani.

Pályázatot mindazon szakmai vállalkozások benyújthatnak, akik megvásárolták a kiírást. Az elbíráláskor azonban az alábbi szempontok jelentőséggel bírnak (melyet a kiírásban előre közzé kell tenni).

A pályázók:

  • rendelkezzenek azokkal a korszerű adatgyűjtő eszközökkel, melyekkel a digitális térkép előállítása a kívánt határidőre és megbízhatósággal megtörténhet,

  • jogtiszta formában legyenek birtokában és ismerjék azokat a szoftvereket, amelyekkel a DAT előállítható és amely biztosítja a megfelelő formátumot,

  • bizonyítsák (cégszerűen, vagy személyekre - dolgozóikra - vonatkozóan) a digitális állományok előállításában szerzett jártasságukat referencia-munkák és más érvek (pl. oktatás, kutatás, stb.) felsorolásával,

  • legyenek megbízhatóak a szállítási határidő tekintetében (korábbi munkáik alapján), vagy vélelmezhető legyen ez.

  • Ezenkívül egyéb szerződéskötéshez szükséges biztosítékok is kellenek.

A műszaki tervnek a következőket kell tartalmaznia :

  • az adatgyűjtés módját, a technológia rövid leírását,

  • az alkalmazandó eszköz- és szoftver és az adatállomány- formátum megnevezését,

  • a DAT készítése közbeni adatvédelem, adatbiztonság tervezett módját,

  • a részhatáridők alkalmával leadandó munkarészek felsorolását, valamint

  • a térképkészítés időbeli végrehajtását és a tervezett határidőket.

A műszaki terv adatait (esetleg az ütemekre bontást) szemléltető (átnézeti) vázlat ot csak akkor kell készíteni, ha az a Felmérési tanulmányban szereplőtől eltér.

A fontosabb időpontok megadása (adatszolgáltatási határidők, elhatárolás ideje, terepmunka kezdete, tervezett befejezése, ütemenkénti és végteljesítési határidők) lényeges szempont az elbíráláshoz.

Az Árajánlat -nak (árkalkulációnak) tartalmaznia kell mindazokat az adatokat, amelyek az összevetéshez szükségesek. A felmérendő terület hektáronkénti vonatkozó egységár át területenkénti bontásban és a teljes vállalkozási árat is meg kell adni.

A műszaki terv a pályázat elbírálásának döntő dokumentuma, és a majdani vállalkozási szerződés alapja és melléklete, továbbá a (későbbiekben) Felmérési törzskönyv része.

5.5.2.5 A pályázat elbírálása és a szerződéskötés

A pályázatokat kizárólag a kiírt határidőig lehet benyújtani.

A határidőben beérkezett pályázatokat bizottság értékeli.

A digitális alaptérkép vállalkozásban történő készítésekor a pályázatokat Bíráló Bizottság értékelése szerinti nyertes pályázóval az NKP Kft köt szerződést.

A digitális térkép készítése közben a megbízó és a vállalkozó folyamatosan köteles együttműködni.