Ugrás a tartalomhoz

Nagyméretarányú térképezés 6., Terepi (geodéziai) újfelmérés munkafolyamata, feladatai és dokumentálása

Dr. Vincze László (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

6.8 Helyrajzi számozás és más objektum-azonosítók megadása

6.8 Helyrajzi számozás és más objektum-azonosítók megadása

6.8.1 A helyrajzi számozás végrehajtása

A helyrajzi szám biztosítja a kapcsolatot a térkép és a különböző nyilvántartások között.

A különböző fekvések határvonalát a helyi építési hatóságok határozzák meg és ezt a rendezési tervben szabályozzák. A helyrajzi számozás során ezekben a fekvési egységek helyrajzi számozási egységek et is jelentenek. A helyrajzi számozási rendszerről a 4. modulban (4.5 pont) tanulhattak.

6.8.2 Az alrészletek és jelölése

Külterületen és a volt zártkertekben (valamint a belterületek 1 ha-t meghaladó, üzemszerű termelésre szolgáló területein) a földrészleteken belül külön jelöljük az egyes alrészleteket is. A művelési ágakat – mint a 4. modulban írtuk – csak akkor jelöljük, ha annak területe eléri a minimális területi értéket.

6.8.3 Egyéb megírások a térképen

Amint említettük, a térképeken nemcsak az alappontok végleges számát, a helyrajzi számot, vagy a művelési ágat és az alrészletek betűjelét [1] kell megírni (4.5.4 alpont), de pl. az utak, utcák neveit és rendeltetését, vasutat (külön a pályatest és az állomás területe), házszámokat, külterületen a dűlőneveket, de a művelés alól kivett területek pontos nevét vagy – alkalmazható – rövidítését is.

Ezen kívül – szabványos megjelenítéskor különösen – a térképszelvény kereten kívüli tájékoztató jellegű feliratai is fontosak (méretarány, vetületi rendszer, magassági alapszint, szelvényszám és a csatlakozó szelvények száma, valamint az előállításra vonatkozó pontosító szövegek). Ezekre a vonatkozó szabályzatok (mint pl. az F.7 jelű) térképmellékletei mutatnak mintát. Ebben találhatók a megengedett rövidítések és a betűtípusok és a szöveges objektumok egyéb attribútumai is.

Ugyanezekben szabályozzák, mely vonalakat kell folyamatos, melyeket pontozott (rövid szaggatott) vagy egyéb mintázatú vonallal vagy vastagítással (pl. vasúti pályatest) kirajzolni.

A domborzati tartalom és jelkulcs, valamint a relatív magasságok megírását is tartalmazzák a szabályozások.

Fontos feladat az objektum-féleségek kódjának a megfelelő elhelyezése, illetve az adott konverter sajátosságaihoz igazodó feliratok elhelyezése és annak teljességi vizsgálata. Ezeknek a feliratoknak az elhelyezése nem igényel különösebb esztétikai kivitelt, csupán az a szerepük, hogy azonosítsák az adott objektumot, azaz a megfelelő helyre kerüljenek.

Az attribútum-adatok elhelyezése és a struktúra ellenőrzése után különféle területszámításokat célszerű elvégezni az adatbázisba helyezést megelőzően . A területszámítás így egy egyszerűsített konzisztencia-vizsgálatnak számítva kimutatja a szerkesztés topológiai hibáit, illetve az objektum-azonosítók elhelyezésében esetleg elkövetett hiányosságokat. Az esetleges hibák kijavítása után következik a valódi területszámítás, majd az adatbázisba konvertálás.



[1] Az alrészletek betűjelei: a,b,c,d,f, g,h,j,k,l m,n,p,r,s, t,q,v,w,z lehetnek.