Ugrás a tartalomhoz

Nagyméretarányú térképezés 9., A DAT adatbázis térképfelújításai és dokumentálása

Dr. Vincze László (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

9.3 A térképkezelés jogosultsági feltételeiről

9.3 A térképkezelés jogosultsági feltételeiről

A digitális térképek használata szempontjából az elemszemléletű térképszerkesztők a legfontosabb térképkezelési feladatokat is megoldják.

Egyben – legtöbb esetben – objektumszemléletű digitális térképi adatbázis előállítását is jól támogatják. Utóbbiak maradéktalan kezelésére azonban – részben az adatbázisok „mozgatására” és fokozott védelmére, valamint az objektumok összes tulajdonságainak kezelésére is alkalmas - önálló funkciókkal rendelkező – szoftver-fejlesztéseket alkalmaznak.

Ezek többnyire a rajzszerkesztők és az adatbáziskezelők kombinációjaként kerültek kialakításra.

9.3.1 Adatelérési, adatkezelési jogosultságok

A térképkezelésnek többféle aspektusa létezik:

technikai (az adott szoftver által biztosított ) és

jogi (a szoftver vagy kezelő rendszer által korlátozott ) lehetőségek

az adat- és térképkészítésre, kezelésre (ezen belül az esetleges módosításra).

9.3.1.1 Hozzáférési jogosultságok

A térképszerkesztők és kezelők ma általában Windows vagy Unix alapú szoftvereken használatosak, amelyek hálózati eléréseket is menedzselnek.

Azt, hogy az egyes szolgáltatásokat ki és milyen mértékben, milyen feltételekkel képes elérni, a hozzáférési jogok rendszere biztosítja.

A jogokat az egyes szakterületi vezetők „kiosztása” alapján a számítógépes rendszer felelőse (rendszergazda) állítja be a számítógépen, illetve a számítógépes hálózatban. Neki természetesen gyakorlatilag korlátlan hozzáférési joga kell legyen ehhez. Így ún. „kiemelt” felhasználóként tartjuk számon őket. Mások csak a közvetlen munkájukhoz szükséges jogokkal rendelkeznek. Ez is azonban eléggé különbözhet egymástól. A fontosabb adatok (ilyen a térkép is) és adatbázisok elérését, valamint kezelését általában szigorúan regisztrálják és - felhasználó-szinten - jelszóval is védik.

A biztonság fenntartása érdekében több oldalról is korlátozzák az adatok elérését:

  • a belépés során,

  • könyvtár/állomány elérésekor, illetve

  • adatbázis-műveletek engedélyezése/tiltása vonatkozásában.

Hálózati adatállományok esetén – a rendszergazda megfelelő beállításai után - a szerver ellenőrzi , hogy melyik állományt használjuk. A különböző felhasználók futtathatnak alkalmazásokat, megosztottan kezelhetnek adatállományokat.

Az operációs rendszerek említett „ kiemelt” felhasználóit az egyes rendszerekben másként nevezik: administrator, rendszeradminisztrátor, rendszergazda, supervisor, sysop (rendszeroperátor), stb. Nekik részletesen ismerniük kell a számítógépeket, a hálózatokat és az elérési jogosítványok különböző eseteit, beállítási szabályokat.

Az adatbázisok elérése vonatkozásában szintén beszélhetünk kiemelt felhasználói jogokról (az ORACLE esetében ilyenek a sys, system és az internal elérési jogok). Ezekről a terjedelmi korlátok miatt itt nem ejtünk szót.

9.3.1.2 Általános felhasználók

Az adatok elérését elsősorban a konkrét munkavégzést folytató dolgozók (operátorok) részére kell biztosítani. Ez megadható általánosan az ún. keretszoftver vonatkozásában vagy a konkrét alkalmazói szoftverben.

Az általános felhasználói (elérési) jogok a következők:

9.1. táblázat - Általános felhasználói jogok az adatbázisokat kezelő rendszerekben

Fajtája

Angol megfelelő----je

Angol rövídítése

Lényege. értelmezése

olvasás

Read

R

Az adatok megtekintése és/vagy fáljok futtatása

írás

Write

W

Az adatok (fájlok) olvasása és (felül)írása

létrehozás

Create

C

Új fájlok létrehozása, megkezdése

végrehajtás

eXecut

X

Fájlok futtatása, végrehajtás

törlés

Delete

D

Fájlok törlése

módosítás

Modify

M

Attribútumok megváltoztatása


9.3.1.3 Specifikus felhasználók

A TAKAROS adatbázishoz fejlesztett alkalmazásban IIR-ben, és a térképeket kezelő rendszerekben (KÉKES, DATView, DATR) ún. hozzáférési jogosultsági szinteket definiáltak. A főbb jogosultságok a következők: lekérdező, adatszolgáltató, záradékoló (ideiglenes adatmódosító) és rendszergazda (adminsztrátor). A magasabb szinttel bíró felhasználók az alacsonyabb szinthez megengedett jogosultságokkal is rendelkeznek. A jogosultságokat az IIR-ben (Ingatlan-nyilvántartó informatikai rendszerben) kell beállítani és adott dolgozóhoz hozzárendelni. Ezáltal férhet hozzá bárki jogosult a térképi adatokhoz.

9.3.2 A térképi adatkezelés egyes alapfogalmai

Az adatok jól szervezett rendszerben történő tárolási és kezelési formája az adatbázis . Az adatbázisban is előfordulhatnak térképi és ún. alfanumerikus adatok egyaránt.

Az objektum-orientált rendszerekben az adat és felhasználási lehetőségei együttesen, az objektum- ban jelennek meg.

Az adatszolgáltatás a felhasználás legfontosabb területe a Lekérdezés , amit az SQL (Structured Query Language =Strukturált Lekérdező Nyelv) segít. Legtöbb rendszerben a gyakran előforduló válogatásokra előre megírt rutinok (lépéssorozatok) állnak rendelkezésre, de a nyelv – és az adatbázis szerkezetének – ismerete, illetve a hozzáférési jog megfelelő szintje együttesen lehetővé teszik az adatbázisból tetszőleges kérdések megválaszolását is.

Ma már minden szakterület igyekszik feladatai megoldására többfunkciós adatbázisokat kialakítani. Ezek jellege és felépítése eltérő lehet. Ez azonban a felhasználáskor nem okoz különösebb gondot, amennyiben nyilvánosságra hozzák az adatbázisok szerkezetének és tartalmának leírását. Eszerint a felhasználók, eldönthetik, mely adatbázisra, annak mely részeire van szükségük.

A rajzszerkesztők és a kezelők közötti adatcsere lehetősége igen fontos elvárás. Ezt a folyamatot igen jól támogatta az AutoDesk cég azáltal, hogy elsők között publikálta az ún. DXF ( D ata E x change F ormat) vektoros rajz-állomány szabatos leírását. (Ez egy ASCII állomány, mely fejlécében részletesen leírja a rajzi állományban szereplő elemek, rétegek, szöveg-típusok stb. jellemzőit. Ezt követi az állomány fő része, az egyes rajzi elemek konkrét leírása.) A nyilvánossá tett állományszerkezet eredményeként ez a file-formátum kvázi-szabvánnyá vált. Szinte kivétel nélkül minden rajzszerkesztő rendszerbe beépítették a DXF import/export (beolvasás/kivitel) lehetőségét. Ezáltal az elemszemléletű térképszerkesztők közötti adatcsere szinte adatvesztés nélkül megoldható. A DAT esetében is létezik adatcsere-formátum , ami egy szöveges adatfájl, amely meghatározott sorrendben tartalmazza a teljes adatbázis összes adattáblájának tartalmát, ún. mezőlezáró karakterrel (*) elválasztva.

9.3.3 Térképkezelési lehetőségek, gyakoribb műveletek

A térképi állomány kezelésének szoftverenként más-más megoldásai és lehetőségei vannak, melyet teljes egészében csak célirányos tanfolyamokon és kellő gyakorlás után lehet kellően megismerni, de valójában – mindig az adott szoftver lehetőségei adják a példák alapját .

Napjainkban a nagyrészt az ITR Windows alapú ún 4.0* változatát használják térképszerkesztőként, amely – bizonyos korlátokkal – az objektumszemléletű adatbázist is képes kezelni. Ez más tantárgyban (Információ-technológia) külön bemutatásra és alkalmazásra kerül, ezért itt nem térünk ki konkrétan a szolgáltatásaira. Csupán jelezzük, hogy a korábbi ITR-modulok valamennyi szolgáltatását tartalmazza, felhasználva a Windows alapszolgáltatásait és a Microsoft ACCESS adatbáziskezelő lehetőségeinek célirányos alkalmazását is.

Legtöbb térképkezelési feladat mindenekelőtt azt igényli, hogy a térképről vagy térképi adatbázisból kiválasszunk egy vagy több elemet, térképi objektumot, amivel azután valamit tenni kell (pl. meg le kell tudni valamely tulajdonságát – másképpen: le kell kérdezni az attribútumát – vagy törölni, esetleg módosítani akarjuk a geometriai elemet vagy csak a tulajdonságok valamelyikét vagy analóg megjelenítés érdekében keressük elő). A lehetséges műveletekről a különféle szoftvertípusok alapján a menük széleskörű tájékoztatást adnak. Igaz ugyan, hogy a konkrét lépések esetenként különbözőek, de ha ismerjük a lehetőségeket és megismerkedtünk a konkrétan használt szoftver adottságaival, a feladat megoldható.

Ismét felhívjuk a figyelmet a következő kifejezések rokon-értelmére:

Réteg=layer=szint=level

Rétegcsoport=téma ⇒témacsoport=shape

Nézet=View=Keret=Show

Ablak=Window ≈ Fence.

A műveletek és a technikai megoldások sokfélék, de azért a következő csoportokba valószínűleg maradéktalanul besorolhatók (zárójelben a szinonimákat, illetve a „társult” műveleteket soroltuk fel):

  • Keresés, megjelenítés, kiválasztás (ablakozás, nagyítás és kikeresés, szelekció, csoportos keresés, szűkített keresés, minta-illesztés, frissítés)

  • Információ- lekérdezés és megjelenítése (kiolvasás, kikeresés, export)

  • Nyomtatás vagy fájlba másolás (kivitel, analóg megjelenítés, adatátadás, adatátvitel)

  • Törlés- érvénytelenítés (fizikai vagy csak logikai értelemben) / visszaállítás

  • Bevitel , javítás vagy módosítás (import, input, beírás, bevitel, feltöltés, rátöltés, konvertálás, változtatás).

  • Jóváhagyás, mentés, megerősítés, rögzítés .

  • Csoportosítás , összekapcsolás, láncolás, szétválasztás , „robbantás”

Ezeket – mint írtuk – nem részletezzük, de tudnunk kell, hogy az adatkezelés során előforduló fogalmak, feladatok rejlenek e kifejezések mögött.