Márkus Béla (2010)
Nyugat-magyarországi Egyetem
Az elemzés célja általában az, hogy a rendelkezésre álló - rendszerint nagyméretű, manuálisan gyakran áttekinthetetlen - adathalmazból a felhasználó számára célszerűen tömör információkat vezessen le. Az elemzés eredményeképpen közelebb jutunk valamilyen térbeli objektum vagy jelenség lényegének megértéséhez.
Amint az előző példa is mutatta, az elemzés komplex feladat. Célszerű lépésekre bontani, és megtervezni.
Az elemzési folyamat tipikus lépései a következők:
a kérdések illetve célok megfogalmazása,
az elemzéshez szükséges adatkör meghatározása,
a digitális adatok kiválasztása, szükség esetén az adatok digitalizálása,
az elemzés feltételrendszerének és végrehajtásának megtervezése,
az elemzési terv végrehajtása,
az eredmények interpretálása, ellenőrzése és értékelése,
ha szükséges, új feltételek/megoldások beépítése, majd az előző lépések ismétlése.
Az elemzési tervet célszerű egy folyamatábrában (elemzési modellben) összefoglalni. A folyamatábra elkészítését gyakran említik kartográfiai modellezésként (cartographic modelling[3]). Véleményünk szerint a kartográfiai modellezés a megjelenítés mikéntjét helyezi a figyelem központjába, ezért itt kissé félrevezető; helyesebb az „elemzési modell” fogalom használata. Az elemzési modellben a GIS szoftver által biztosított műveleteket fűzzük logikai sorrendbe, hogy megoldjuk a komplex térbeli problémát.
Az elemzési modell az ArcGIS ModelBuilder moduljában interaktív módon, grafikus makronyelven építhető fel. A ModelBuildert az ArcMap főmenüjéből tudjuk elindítani (lásd a következő ábrán).
A ModelBuilder ablak főmenüje és eszköztára szerkezetileg a szokásos Windows felépítési elvet követi. Az elemzési modell az ablakban folyamatábraként jelenik meg. Kék ellipszissel jelöltük a bemenő adatokat, zöld ellipszissel a levezetett adatokat, a GIS műveleteket sárga téglalappal.
Az eszköztárban az ArcMap-nek az adatszintek hozzáadására használt, ott már megszokott ikonnal adhatók a modellhez műveletek. A navigációs eszközökkel a folyamatábra megjelenése és szemlélése szabályozható. Az eszköztár három utolsó eleme az elemek kiválasztására, összekötésére illetve a modell futtatására szolgál.
Mind az adatszintek, mind a GIS műveletek a „fogd és vidd (drag & drop)” technikával adhatók hozzá a munkaterülethez. A GIS műveletre kattintva megjelenik művelet varázslója, ebben megadhatók a bemeneti és kimenetei paraméterek, opciók, toleranciák. A futtatás részben a modellezés közben hasznos az ellenőrzésre, részben a teljes modell elkészültével annak paraméterezésére.
A modell mentésének előkészítésére, az ArcToolbox-ban egy új eszköztárt kell létrehozni. Ez a „My Toolbox”-ban tetszőleges néven (az alábbi ábrán „mb”) létrehozható. Ide kell menteni a modellünket ugyancsak tetszőleges néven (például „Modell”).
Célszerű a mentést a modell kezdeti fázisában megkezdeni, és a modell építése közben időnként megismételni. A végleges változat dokumentációs célból képként is (Export To Graphic) exportálható.
A modell exportálható Python, Java vagy Visual Basic szkriptként is.
Az elemzési modell döntési folyamatban való alkalmazására a „Térbeli döntések támogatása” című modul további példákat ad.