Ugrás a tartalomhoz

Természeti erőforrás és környezetgazdálkodás 2., Az ásványi nyersanyagok előfordulása és hasznosítása Magyarországon.

Dr. Dömsödi János (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

2.4 Ércek és nemfémes ásványi nyersanyagok

2.4 Ércek és nemfémes ásványi nyersanyagok

Magyarország ércekben kimondottan szegény, ami a geológiai fejlődés következménye. Vasércet hazánkban Rudabánya körzetében hoztak felszínre, de a bányákat a gazdaságtalan kitermelés miatt be kellett zárni. A vaskohászatban használt fémek ércei közül, a mangánérc már nagyobb mennyiségben van jelen, főként a Bakonyban, Úrkúton.

A fejlett ipari termelésben elengedhetetlen színesfémek közül hazánkban az alumíniumérc, a bauxit bányászata jelentős. A bauxit az alumíniumnak világméretekben szinte kizárólagosan felhasznált érce. Az alumínium felhasználási területei:

  • közlekedési eszközök;

  • nyílászárók;

  • távvezetékek kábelei;

  • háztartási berendezések.

A magyarországi bauxittelepek a földtörténeti középkor végi kréta időszakban keletkeztek. A teljesen szárazra került felületeken a trópusi éghajlat hatására gazdag bauxittartalmú málladéktakarók képződtek. Fő előfordulásai a Bakony, Gerecse és a Villányi-hegység (az utóbbiban bányászat minőségi okok miatt nem folyik). A hazai bauxitok a karsztbauxitok csoportjába tartoznak. A telepek száma nagy, de kiterjedése viszonylag kicsi, mindössze néhány km2.

A hazai bauxitok másik negatív vonása, minőségük alacsony volta, továbbá a karszthegységek sajátosságaiból következik: a karsztvíz a bauxittelepek szintjén vagy azok felett helyezkedik el – az ipari vagyon 63%-a a karsztvízszint alatti -, ami nagyon nagy mértékben megnehezíti és megdrágítja a kitermelést.

Az ipari bauxitvagyon 70 millió tonna, amihez járul még 48 millió tonna reménybeli vagyon. A hazai bauxitvagyon gazdasági megítélése kétségtelenül ellentmondásos:

Először: a bauxitbányászat a nehéz geológiai feltételek, a csökkenő minőség és a magas termelési költség miatt egymagában nem versenyképes.

Másodszor: a timföldgyártás gazdaságossága a magasabb világpiaci árának köszönhetően már elfogadható.

A magyar alumíniumipar jövője (ellentmondásossága miatt) nehezen határozható meg. A bauxit ténylegesen egy jelentős hazai természeti erőforrás, ugyanakkor az ismertetett nehézségek és korlátok miatt kevésbé prognosztizálható pozitívan. Ugyanakkor az országnak jelentős timföldgyártó kapacitása van, amit nem lenne célszerű bezárni, kihasználatlanul hagyni. A lehetséges megoldás a hazai jobb minőségű és jobb feltételek mellett bányászható bauxitok kitermelése és növekvő bauxit import lehet.

Szinesfémércek. A vulkanizmus végén feltört forrásvizek több területen ércesedéshez vezettek. Ez hazánkban főleg a Mátra, Börzsöny és Zempléni-hegység területén volt megfigyelhető.

A Mátra északi vonulatában (Recsk központtal) 500-900 méteres mélységben jelentős rézércvagyont fedeztek fel. Az itteni rézérc a hazai igényeket szinte teljes egészében fedezi, azonban kitermelése gazdaságtalan, ezért ezt a bányát elárasztották – nem működik.

Nemfémes, ásványi nyersanyagok. Ebben a kategóriában hazánk 50-60-féle, egymástól eltérő fizikai és kémiai tulajdonságokkal bíró készlettel rendelkezik. Nagy részük az olcsóbb nyersanyag kategóriába tartozik, előfordulásuk gyakori, kitermelésük gépesíthető, döntően a belföldi ellátást szolgálják.

Építőipari nyersanyagok. Magyarországon az éves termelés kb. 60 millió tonna. Fő felhasználási területük az építőanyag-ipar. Közülük is ki kell emelni a cement- és mésziszapi alapanyagokat (mészkő, márga), amelyek az ország geológiai adottságaiból adódóan hazánk szinte egész területén előfordulnak.

Építő- és díszkőipari termékek. Ezek az alapanyagok nagyrészt a vulkanikus kőzetekből felépült hegységekben találhatók (Mátra, Börzsöny, Zempléni-hegység). Ezek közé a termékek közé tartozik: a riolit, az andezit, a vörösmárvány, a szürkemárvány, a dolomit, a kavics, a homok.