Ugrás a tartalomhoz

Topográfia 3., Térképek jellemző tulajdonságai

Mélykúti Gábor (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

3.3 Szelvényrendszerek

3.3 Szelvényrendszerek

A vetületi síkon megjelenő, térképezendő terület gyakran olyan nagy lehet, hogy a szükséges méretarányban egy térképlapra nem tudjuk kirajzolni. (Magyarország példájánál maradva, M=1:10 000 méretarány esetén is ~52 m * 32 m-es térképlapra lenne szükségünk.) További kicsinyítés esetén a kívánt információ elveszne. Ezért a vetületi sík tartalmát kisebb területekre, ún. szelvény ekre osztjuk fel. A térképszelvények határoló vonalait az ún. szelvényhálózat vonalai alkotják.

Egy térképszelvény a vetületi síknak a szelvényhálózat vonalaival határolt része.

A szelvényhálózat célja, hogy a terület ábrázolását a térképszelvények hézag és átfedés mentesen biztosítsák.

A térképszelvények azonosítására egy szám vagy betű szám kombináció és egy elnevezés szolgál, ezeket együttesen a szelvény nomenklatúrá jának nevezzük.

3.3.1 Szelvényhálózat kialakítása

A szelvényhálózat határvonalai t a vetületi síkon már meglévő, a teljes térképezett területen áthaladó vonalak közül választjuk. Ilyen vonalak:

  • a vetületi rendszer X és Y koordinátatengelyeivel párhuzamos vonalak, más szóval a kilométer hálózati vonalak, vagy

  • a földrajzi fokhálózati vonalak.

3-3. ábra A vetületi rendszer koordinátatengelyeivel párhuzamos vonalak a szelvényhálózat vonalai → téglalap alakú szelvények (EOTR).

Ha a vetületi rendszer X és Y koordinátatengelyeivel párhuzamos vonalak, más szóval a kilométer hálózati vonalak alkotják a szelvényhálózati vonalakat, akkor derékszögű négyszög (négyzet, téglalap) alakú térképszelvényeket kapunk.

Ha a földrajzi koordinátarendszer vonalai, a hosszúsági körök (meridiánok) és a szélességi körök (parallelkörök) alkotják a szelvényhálózati vonalakat, akkor gömbi, vagy ellipszoidi négyszögek lesznek a térképszelvények, melyek a legtöbb síkvetületen trapézhoz hasonló alakúak lesznek. Hiszen a hosszúsági körök (meridiánok) vonalai a pólusok felé összetartó, a szélességi körök képei egymással párhuzamos görbe vonalak.

3-4. ábra A földrajzi fokhálózati vonalak a szelvényhálózat vonalai Trapézhoz hasonló szelvények. (Nemzetközi szelvénybeosztás)

Természetesen szerkeszthető olyan vetület is (pl. Mercator-vetület), melyen a földrajzi fokhálózat derékszögű négyszöghálót alkot. Ilyet alkalmaznak pl. a tengeri hajózásnál. (lásd: loxodroma, 1. modul)

3-5. ábra Földrajzi fokhálózat képe különböző vetületeken

A topográfiai térképeken általában mind a földrajzi-, mind a vetületi koordinátarendszer hálózati vonalait feltüntetjük.

A vetületi rendszer derékszögű koordinátarendszerének koordinátahálózat át képező vonalakat a térképen egymástól 1 km távolságban, 0,1 mm vastag folyamatos vonallal rajzoljuk ki. Kisebb méretarányokban a vonalak térköze nagyobb mint 1 km. Ezt kilométer-hálózat nak is nevezzük. Értékeiket a kereten kívül megírjuk. A kilométer-hálózati vonalak az 1:10 000 méretarányú térképeken 10 cm, az 1:25 000 méretarányú térképeken 4 cm távolságra vannak egymástól.

A földrajzi fokhálózat vonalai nemzetközi szelvénybeosztás szelvényhatárvonalai. A szelvény-sarokpontok földrajzi koordinátáit megírjuk. Az ívpercek értékeit a külső keretvonalon jelöljük úgy, hogy a percbeosztások közül minden másodikat (0’-1’, 2’-3’, 4’-5’, 6’-7’ és 8’-9’) a keretvonal megvastagítása, a 10 másodperc értékeket pedig pontok jelzik. (A térkép méretarányának függvényében változhat.)

3-6. ábra Földrajzi fokhálózat és a km-hálózat értékei a topográfiai térkép keretvonalán

A nemzetközi szelvényhálózat esetében (Magyarországon a Gauss-Krüger és az UTM vetületű térképeken) a szelvények keretvonalai a földrajzi fokhálózat vonalai. A keretvonalakon belül pedig a kilométer hálózat vonalai futnak végig 1 km távolságban egymástól. A térkép keretvonalán a km értékeket is feltüntetik.

3.3.2 Északi irányok a térképen

A térképeken az északi irányt többféleképen is értelmezhetjük. Az előző fejezetben láttuk, hogy a térképeinken kétféle hálózat vonalrendszerét is feltüntetjük.

Az egyik a földrajzi fokhálózat, melynek vonalai közül a földrajzi hosszúsági vonalak, a meridiánok, a Föld északi és déli pólusain mennek át. Mindegyik meridián északi ága tehát a földrajzi északi irányba mutat. Ez a vetületi síkon változó irány lehet, hiszen a meridiánok képei a pólusok felé (általában) összetartó vonalak.

A másik hálózatot a vetületi rendszer síkkoordináta-rendszerének hálózati vonalai, a kilométer-hálózati vonalak alkotják. Az észak-dél irányú kilométer-hálózati vonalak mindig párhuzamosak egymással, az északi águk azonban nem a földrajzi észak, hanem az ún. hálózati észak irányába mutatnak. Ezek a hálózati vonalak ugyanis csak az X tengellyel egybeeső kezdőmeridiánnal (középmeridiánnal) párhuzamosak. Tehát a kilométer-hálózati vonalak a vetületi rendszer kezdőmeridiánjának északi irányát őrzik meg, bármilyen távol is vannak a kezdőmeriántól (középmeridiántól).

A térkép egy pontjában a meridián képe és az X koordinátatengellyel párhuzamos irány által bezárt hegyesszög a vetületi meridiánkonvergencia ( μ ). Az X tengelytől keleti és nyugati irányban távolodva, egyre nő a vetületi meridiánkonvergencia értéke.

3-7. ábra Vetületi meridiánkonvergencia

A terepen a tájékozódáshoz, vagy egy térképszelvény tájékozásához az északi irány kijelölésére gyakran van szükségünk. Az északi irány kijelölésére a terepen tájolót (iránytűt) szoktunk használni. Tájolónak nevezzük a szögosztással kiegészített mágnestűt.

A tájoló a mágneses északi irányt jelöli ki számunkra, mely nem egyezik meg sem a földrajzi, sem a hálózati északi iránnyal. A földrajzi északi irány és a mágneses északi irány között mutatkozó szögkülönbség a mágneses deklináció ( δM ), vagy a mágneses elhajlás. Földünk mágneses északi pólusa állandó mozgásban van, 170 évvel ezelőtt Kanada északi partjainál volt, ma már több száz kilométerre északra ettől a helytől a 80° szélességi körön is túl jár az Arktikus óceánon (2004-ben ~82° földrajzi szélességen és ~113° földrajzi hosszúságon található).

3-8. ábra A hálózati-, a földrajzi- és a mágneses északi irányok

- a hálózati északi irány

különbsége:

a vetületi meridiánkonvergencia ( μ )

- a földrajzi északi irány

különbsége:

a mágneses deklináció ( δM )

- a mágneses északi irány

A katonai topográfiai térképek alján, a keretvonalon kívül feltüntetik a három északi irány egymáshoz viszonyított helyzetét és értékét azzal az időponttal együtt, melyre vonatkozik. A mágneses deklináció értékénél megadják a várható éves változás értékét is. Ezzel azonban óvatosan kell bánni, mert amíg az 1970-es évekig a mágneses pólus átlagosan évente 10 km-t vándorolt, az utóbbi néhány évtizedben mozgásának sebessége már a 40 km/év értéket is eléri.

3-9. ábra Az északi mágneses pólus napi és hosszú távú változásai forrás: http://gsc.nrcan.gc.ca/geomag/nmp/northpole_e.php (Kanada Geológiai szolgálata)

3.3.3 Az EOTR szelvényrendszere

Az 1975-től a polgári térképezési feladatoknál alkalmazott Egységes Országos Térképrendszer (EOTR) szelvényhálózatának keretvonalai a kilométer-hálózat vonalai. Alapegysége az 1:100 000 méretarányú térképek szelvényhálózata. Egy térképszelvény mérete ebben a méretarányban Y irányban 48 km, X irányban 32 km kiterjedésű téglalap. Minden M=1:100 000 méretarányú szelvény egy-egy szelvénycsoportot képez oly módon, hogy minden szelvény négy nagyobb méretarányú szelvényt tartalmaz az alábbi méretarányok szerint:

500, 1 000, 2 000, 4 000, 10 000, 25 000, 50 000, 100 000, 200 ‍000

Az egymást követő méretarányokban a térképszelvények által lefedett területek oldalhosszai mindig feleződnek, és mivel ez a méretarányszámokra nem igaz (25-10 és 10-4 ezer), ezért a térképszelvények méretei is változnak.

méretarányszám

szelvény által lefedett terület mérete [m*m]

térképszelvény mérete [cm*cm]

100 000

48 000 *

32 000

48*32

50 000

24 000 *

16 000

48*32

25 000

12 000 *

8 000

48*32

10 000

6 000 *

4 000

60*40

4 000

3 000 *

2 000

75*50

2 000

1 500 *

1 000

75*50

1 000

750 *

500

75*50

500

375 *

250

75*50

Az 1:100 000 méretarányú szelvények délről észak felé kialakított sávjai 0-tól 10-ig terjedő sáv számot és nyugatról keletre kialakított oszlopai 0-tól 11-ig terjedő oszlop számot kapnak. A szelvényszám a sáv és oszlopszám egymás mellé írásával jön létre.

3-11. ábra Alap az M=1:100 000 méretarányú szelvény, számozásuk: délről északra 0-tól 10-ig sávok, nyugatról keletre 0-tól 11-ig oszlopok

Egy szelvény négy részre osztásakor a következő nagyobb méretarányú szelvények 1-től 4-ig terjedő további számot kapnak.

3-12. ábra Az EOTR szelvények és a szelvényszámok aláosztása

A megfelelő számot az eddig kialakult szelvényszám után írjuk úgy, hogy a 1:100 000 méretarányú és az 1:10 000 méretarányú szelvény száma után egy kötőjelet írunk.

Tehát például egy 1:10 000 méretarányú szelvény száma: 75-312, és ezt tovább osztva, egy 1:500 méretarányú szelvény száma: 75-312-2431.

75

-

3

1

2

-

2

4

3

1

1:100 000

1:50 000

1:25 000

1:10 000

1:4 000

1:2 000

1:1 000

1:500

3.3.4 Nemzetközi szelvényezési rendszer

A Nemzetközi szelvényezési rendszerben a szelvények keretvonalait a földrajzi fokhálózat vonalai alkotják. A Földet helyettesítő ellipszoid felületét az Egyenlítőtől kezdve parallelkörökkel 4°-os övekre, Greenwich-től kezdve pedig meridiánokkal 6°-os oszlopokra osztották. Az öveket az Egyenlítőtől kezdve északra és délre A,B,C...-vel jelölik, az oszlopokat pedig a Greenwich-el átellenes meridiántól nyugatról keleti irányban haladva 1-60-ig számozzák.

Magyarország az L, M jelű övekre és a 33, 34 jelű oszlopokra esik. Egy ilyen 4°*6° méretű terület egy M=1:1  000  0-00 méretarányú térképszelvény.

3-14. ábra Nemzetközi szelvénybeosztás, 6°*4°-os egységek, M=1:1 000 000 méretarányú szelvények

Egy M=1:1  000  000 méretarányú térképszelvény területét mindkét irányban 12-12 egyenlő részre osztva kapjuk az M=1:100  0-00 méretarányú szelvényeket. Számozásuk az É-Ny-i sarokból indulva, először keleti irányban haladva, 1-144-ig tart. A továbbiakban ez a szelvényezési rendszer alapegysége.

A keretvonalak folyamatos felezésével jutunk az 1:50 000 és az 1:25 000 méretarányú szelvényekhez, a negyedek jelölése először a nagy A, B, C, D, majd a kis a, b, c, d betűkkel történik. Az 1:10 000 méretarányú térképszelvények jelölése 1, 2, 3, 4, számokkal történik.

Továbbá léteznek az 1:500 000, 1:200 000 ma térkép sorozatok, amelyek az 1:1 000 000 szelvényből vannak levezetve.

Tehát pl. a különböző méretarányú szelvények számai:

M=1:1000 000 méretarányú szelvény száma L-34,

M=1: 100 000 méretarányú szelvény száma L-34-57,

M=1: 50 000 méretarányú szelvény száma L-34-57-A,

M=1: 25 000 méretarányú szelvény száma L-34-57-A-c.

M-34

-

57

-

A

-

c

1:1000 000

1:100 000

1:50 000

1:25 000

3-16. ábra Magyarországot érintő M=1: 1 000 000 méretarányú szelvények

3-17. ábra A nemzetközi szelvénybeosztás M=1:100 000 méretarányú szelvényeinek számozása (L-34-57)

3-18. ábra A nemzetközi szelvénybeosztás 1:100 000 méretarányú szelvényeinek aláosztása (L-34-57-B-d)

3-19. ábra Nemzetközi szelvényhálózati rendszer Magyarország területét lefedő M=1:100 000 méretarányú szelvényeinek számozása

3.3.5 Régi magyar szelvénybeosztási rendszerek

3.3.5.1 Sztereografikus rendszer öles szelvénybeosztása

A nagyméretarányú, sztereografikus vetületű és a vetület nélküli rendszerben készült kataszteri térképekhez alkalmazták. A szelvényhálózati vonalak a vetületi rendszer koordináta tengelyeivel párhuzamos egyenesek.

3-20. ábra Sztereografikus rendszer öles szelvénybeosztása

A területet kelet-nyugati irányban, az X tengelytől 4000 öl szélességű, római számmal jelzett oszlopokra osztjuk, észak-déli irányban, az Y tengelytől szintén 4000 öl szélességű, arab számokkal jelzett rétegekre osztjuk. Egy 4000 öl * 4000 öl méretű egység területe 10 000 hold, azaz egy négyzetmérföld. Egy ilyen egység a szelvénybeosztás alapja.

Az oszlopok száma előtt az X tengelytől keletre a K.O. (keleti oszlop) jelzést, az X tengelytől nyugatra a N.O. (nyugati oszlop) jelzést alkalmazzuk. Az oszlopok számozása az X tengelytől keleti és nyugati irányban nő. A rétegek számozása északról délre növekszik, úgy, hogy az Y tengelyt a 32 és 33 számú rétegek veszik közre.

Egy ilyen alapegység, azaz egy négyzetmérföld szelvényszáma, pl.: K.O. III. 32. (az ábrán az 1 jelű egység)

Az egy négyzetmérföld területű alapegység 20 db 1000 öl*800 öl méretű szelvényt tartalmaz. Ezek az 1:2880 méretarányú térképszelvények kelet-nyugati irányban 1000 öl méretűek, így négy oszlopban helyezkednek el. Jelölésük minden esetben keletről nyugatra haladva az a,b,c,d kisbetűk. Az 1:2880 méretarányú térképszelvények mérete észak-déli irányban 800 öl, így öt réteget képeznek. Jelölésük északról délre haladva az e,f,g,h,i kisbetűk. Egy 1:2880 méretarányú térképszelvény szelvényszáma pl. K.O.II.34.ai. (az ábrán a 2 jelű szelvény)

3.3.5.2 Hengervetületi rendszer öles szelvénybeosztása

A nagyméretarányú, hengervetületi rendszerben készült kataszteri térképekhez alkalmazták. A szelvényhálózati vonalak a vetületi rendszer koordináta tengelyeivel párhuzamos egyenesek.

3-21. ábra Hengervetületi rendszer öles szelvénybeosztása

A szelvényszámozás alapja, rendszere és a térképek méretaránya azonos a sztereografikus rendszerével, a különbség csak annyi, hogy a vetületi sík négy negyedét külön-külön elnevezték az égtájak szerint: ÉK, ÉN, DK, DN, és a négyzetmérföld rétegeket az Y tengelytől északra és délre 1-től kezdve számozták. Például a 3 jelű alapegység szelvényszáma: ÉK II 3, és a 4 jelű 1:2880 méretarányú szelvény szelvényszáma pedig: DK III 3 bg.

3.3.5.3 Sztereografikus és hengervetületi rendszerek méteres szelvénybeosztása

A nagyméretarányú, sztereografikus- és hengervetületi rendszerekben készült kataszteri térképekhez alkalmazták. A szelvényhálózati vonalak a vetületi rendszer koordináta tengelyeivel párhuzamos egyenesek.

3-22. ábra Sztereografikus és hengervetületi rendszerek méteres szelvénybeosztása

A méteres rendszerben a szelvénybeosztás alapját a szelvénycsoport képezi, mely az Y tengely (K-Ny) irányában 8000 méter, az X tengely (É-D) irányában 6000 méter oldalhosszúságú. A szelvénycsoport területe 4800 hektár.

A vetületi sík négy negyedét külön-külön elnevezték az égtájak szerint: ÉK, ÉN, DK, DN, és a szelvénycsoport rétegeket az Y tengelytől északra és délre 1-től kezdve számozták arab számokkal. A szelvénycsoport oszlopok számozása az X tengelytől keleti és nyugati irányban nő, és római számmal történik.

Egy szelvénycsoport 25 db 1:2000 méretarányú (K-NY irányban) 1600 méter * (É-D irányban) 1200 méter oldalhosszúságú, azaz 192 hektár területű szelvényből áll. Az 1:2000 méretarányú szelvények betűjelzést kapnak, melyek az X tengelytől távolodva az oszlopok jelei az a,b,c,d,e kisbetűk, illetve az Y tengelytől távolodva a rétegek jelei az f,g,h,i,k kisbetűk.

Például az ábrán az 5 jelű szelvénycsoport szelvényszáma: DK III 1, a 6 jelű szelvény szelvényszáma: DK I 3 dh.