Ugrás a tartalomhoz

Topográfia 3., Térképek jellemző tulajdonságai

Mélykúti Gábor (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

3.4 Térképek csoportosítása

3.4 Térképek csoportosítása

A térképek az alábbi szempontok szerint csoportosíthatók, jellemezhetők:

  • méretarány,

  • ábrázolás jellege,

  • előállítási mód,

  • tartalom, és az

  • adathordozó szerint.

Térképek megnevezése méretarány szerint

HELYSZÍNRAJZ

1:1 >

M

> 1:1 000

NAGYMÉRETARÁNYÚ térkép

1:1 000 >

M

> 1:10 000

KÖZEPES MÉRETARÁNYÚ térkép

1:10 000 >

M

> 1:100 000 

KISMÉRETARÁNYÚ térkép

1:100 000 >

M

Térképek megnevezése ÁBRÁZOLÁS JELLEGE szerint van:

  • GEODÉZIAI TÉRKÉP ,

mely a tereptárgyakat alaprajzban, mérethelyesen ábrázolja, csak a pontszerű objektumok esetében (pl. geodéziai alappontok) alkalmaz jeleket.

3-23. ábra Geodéziai térkép

  • TOPOGRÁFIAI TÉRKÉP,

mely a lehető legnagyobb mértékig törekszenek az alaprajz szerinti ábrázolásra, de a közepes térképméretaránya (M=1:10 000 – M=1:250 000) már az esetek többségében megköveteli az egyezményes jelekkel (jelkulccsal) történő ábrázolást.

3-24. ábra Topográfiai térkép

  • FÖLDRAJZI TÉRKÉP,

mely a kis méretaránya miatt már csak az egyezményes jelekkel történő ábrázolást teszik lehetővé. (pl. földrajz atlaszok)

3-25. ábra Földrajzi térkép

Az ELŐÁLLÍTÁSI MÓD szerint megkülönböztetünk:

  • FELMÉRÉSI TÉRKÉPEKET, vagy ALAPTÉRKÉPEKET, melyek közvetlenül terepi, vagy fotogrammetriai méréssel (elsődleges adatnyeréssel) készülnek. Ide sorolhatók a geodéziai térképek, és a topográfiai térképrendszerek legnagyobb méretarányú tagjai.

  • LEVEZETETT TÉRKÉPEKET, melyek irodában, a nagyobb méretarányú térképekre támaszkodva, a kartográfia térképszerkesztési szabályai szerint készülnek. Ide sorolhatók a felmérési méretarányban készült topográfiai térképeknél kisebb méretarányú topográfiai térképek, és a kisméretarányú kartográfiai térképek.

TARTALOM SZERINT lehet:

  • FÖLDMÉRÉSI ALAPTÉRKÉP (kataszteri térképek) , mely a földrészletek tulajdonviszonyait, a jogi határvonalakat, és a földrészleten belüli építményeket hivatott rögzíteni. Szokásos méretarányuk 1:1 000, 1:2 000, 1:4 000.

3-26. ábra Nagyméretarányú földmérési alaptérkép részlet

  • FÖLDMÉRÉSI - MŰSZAKI ALAPTÉRKÉP, mely a tereptárgyakat a tényleges természetbeni helyükön ábrázolja, és műszaki nyilvántartási és tervezési célokat szolgál. Ilyen pl. a nagyvárosok területein létrehozott

  • KÖZMŰ-ALAPTÉRKÉPEK, melyek már a kataszteri térképekkel szemben a közterületen lévő tereptárgyakat is ábrázolják,

  • KÖZMŰ SZAKÁGI térképek, melyek a közmű alaptérképen egyes szakágak részletes adatait tartalmazzák és az

  • EGYESÍTETT KÖZMŰTÉRKÉPEK, melyek valamennyi előforduló szakágnak csak a nyomvonalait tartalmazzák.

A közmű térlépek méretaránya M=1:500.

3-27. ábra Közmű szakági térkép részlet

3-28. ábra Egyesített közműtérkép részlet

  • TOPOGRÁFIAI TÉRKÉP, mely a terep domborzatát is ábrázoló, műszaki szemléletű térkép. A tereptárgyakat a méretarány és a jelkulcsos ábrázolás engedte határon belül a tényleges terepi helyükön igyekszik ábrázolni, nincs tekintettel a tulajdonviszonyokra, csak a terep jellegére.

3-29. ábra Topográfiai térkép részlet

  • EGYÉB TÉRKÉPEK

pl. város-, közlekedési-, bánya-, erdő-, hajózási-, vízrajzi-térkép, stb., melyek a különböző felhasználási céloknak megfelelő méretarányban, ábrázolással, felmérési móddal és tartalommal készülhetnek.

ADATHORDOZÓ SZERINT megkülönböztetünk

  • Hagyományosan papírra, fóliára, filmre, stb. rajzolt, nyomtatott ún. ANALÓG TÉRKÉP et.

  • Számszerű formában, digitális adathordozón tárolt ún. DIGITÁLIS TÉRKÉP et. Ha ezek a térképek csak átmenetileg a számítógép memóriájában, vagy a képernyőn jelennek meg, virtuális térképnek is nevezzük őket.