Ugrás a tartalomhoz

Tájrendezés és tájvédelem 2., A tájak rendszertani (természeti földrajzi) alapismeretei

Dr. Dömsödi János (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

2. fejezet - A tájak rendszertani (természeti földrajzi) alapismeretei

2. fejezet - A tájak rendszertani (természeti földrajzi) alapismeretei

2.1 Bevezetés

A második fejezet célja: egyrészt a tájrendezéshez szükséges tájgenetikai, rendszertani alapismeretek elsajátítása; másrészt a tájakban, azok felszínalaktani formáiban bekövetkező változások folyamatainak felismerése.

A tájhasználat fogalma a művelési ágak rendszerét és a felszínalaktani formák együttesét egyaránt magában foglalja: ezért nem hanyagolhatók el a felszíni alakzatok, ill. domborzati formák változásai nyomán bekövetkező csuszamlási, feltöltődési folyamatok sem. Különösen a hegy- és dombvidéki laza, vagy csúszásveszélyes, vékony talajtakarós kőzeteken levő erdők, gyepek, szőlők területén.

Ebből a fejezetből megismerheti:

  • Az egyes tájtípusok fogalmát, rendszerezését (lehatárolását, megnevezését).

  • A tájak felszínén bekövetkező változásokat (talajfolyások, feltöltődések, homoktájak felszíni változásai).

A fejezet elsajátítása után képes lesz:

  • Az ország természeti földrajzi területi egységeinek (a 230 kistáj) elkülöníthető vizsgálatára.

  • Felismerni a tájegységek területén levő (morfológiai) változások folyamatait, ill. a felszínen bekövetkező elváltozások alakzatait.

Irodalomjegyzék

Dömsödi J.: Földtan és Talajtan., NyME Geoinformatikai Kar., Székesfehérvár., 2002.

Dömsödi J.: Földhasználat., Dialóg Campus Kiadó., Budapest-Pécs., 2006.

Mattyasovszky J.: Felületi elfolyó vizek, az erózió., MTA Agrártudományi Osztály Közlemények., Budapest., 1957.

Pécsi M. – Somogyi S.: Magyarország természeti földrajzi tájai és geomorfológiai körzetei., Földrajzi Közlemények. XV. (XCCCI.) kötet., 1967.