Dr. Dömsödi János (2010)
Nyugat-magyarországi Egyetem
Tartalom
A második fejezet célja: egyrészt a tájrendezéshez szükséges tájgenetikai, rendszertani alapismeretek elsajátítása; másrészt a tájakban, azok felszínalaktani formáiban bekövetkező változások folyamatainak felismerése.
A tájhasználat fogalma a művelési ágak rendszerét és a felszínalaktani formák együttesét egyaránt magában foglalja: ezért nem hanyagolhatók el a felszíni alakzatok, ill. domborzati formák változásai nyomán bekövetkező csuszamlási, feltöltődési folyamatok sem. Különösen a hegy- és dombvidéki laza, vagy csúszásveszélyes, vékony talajtakarós kőzeteken levő erdők, gyepek, szőlők területén.
Ebből a fejezetből megismerheti:
Az egyes tájtípusok fogalmát, rendszerezését (lehatárolását, megnevezését).
A tájak felszínén bekövetkező változásokat (talajfolyások, feltöltődések, homoktájak felszíni változásai).
A fejezet elsajátítása után képes lesz:
Az ország természeti földrajzi területi egységeinek (a 230 kistáj) elkülöníthető vizsgálatára.
Felismerni a tájegységek területén levő (morfológiai) változások folyamatait, ill. a felszínen bekövetkező elváltozások alakzatait.