Ugrás a tartalomhoz

Tájrendezés és tájvédelem 3., A tájrendezést megelőző vizsgálatok, tájanalízis

Dr. Dömsödi János (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

3.2 Vizsgálatok, adatgyűjtések

3.2 Vizsgálatok, adatgyűjtések

A tájrendezés alapjait: a tájak rendszertani elemzését, tagolódását – az egyes munkaterületek földrajzi egységeit – ismerhettük meg a jegyzet első fejezetében. Erre alapozva a tájrendezési tervek készítésének első, tartalmában és időben egyaránt terjedelmes munkafázisa: a munkaterületre vonatkozó vizsgálatok, adatgyűjtések, adatrendszerezések elvégzése. Minél alaposabb az első (fő) munkafázis, a tájanalízis, annál sikeresebb a tájdiagnózis és mindezek alapján a tervezés, kivitelezés.

Bár a természeti földrajzi tájbeosztás az alapokat illetően mindent (klíma, növényzet, talaj, domborzat) felölel, ezen túlmenően, ill. a részletekbe menően az első munkafázis keretében – a vizsgált területre – ismernünk kell az egyes tudományterületek területi rendszereit, felosztásait is annak érdekében, hogy a vonatkozó vizsgálatokat, adatgyűjtéseket elvégezhessük. Az egyes tudományterületek szakági területi rendszerei, ill. felosztásai pl.:

  • növényföldrajzi felosztás,

  • talajföldrajzi beosztás,

  • agrárökológiai potenciál szerinti beosztás,

  • vízrajzi tájfelosztás,

  • éghajlati beosztás,

  • regionális területbeosztás,

  • erdőgazdálkodási tájbeosztás.

A tájrendezés lényege: a biológiai, műszaki, társadalomtudományi határterületek szintézise (mindegyikből a tájhoz kapcsolódó részek, elemek racionális összeépítése).

A birtokrendezés lényege is hasonló csak ott a műszaki, jogi adatbázisnak, ill. tudományterületnek van meghatározó, koordináló szerepe (miközben a tájrendezési elemek is érvényesülnek).

A tájrendezés során olyan harmóniát kell kialakítani, amely a tájban rejlő különféle értékek lehető legnagyobb mérvű hasznosulását eredményezi. A területi vonatkozású fejlesztés – rendezés – elképzelhetetlen a természeti adottságok részletes felmérése, megismerése nélkül. Akár a települést bővítő (belterületbe csatolás),akár a termesztést hatékonyabbá tevő: a mocsarakat, vízfolyásokat szabályozó, a lejtőket teraszoló, táblákat, földrészleteket kialakító,utakat, csatornákat, fasorokat létesítő ösztönös vagy tudatos tevékenység mind-mind a táj alakítását eredményezi.