A vízrajzi tájfelosztást a geomorfológiai adottságok és a hozzájuk tartozó vízfolyások rendszere határozza meg. E szerint megkülönböztetünk:

A hegy- és dombvidéki területek uralkodó vízfolyásaihoz: a VÍZGYŰJTŐK, a síkvidékeken levő ár- és belvízlevezető csatornákhoz: a BELVÍZGYŰJTŐK (területi egységek) tartoznak.

Belvízgyűjtők

Vízgyűjtők

Hazánk a Duna, a Tisza és a Dráva folyó vízgyűjtő rendszerén terül el. Ezen belül a hazai folyók vízgyűjtő területei közül a Zaláé az ország határon belül fekszik, míg a Bodrog, a Hernád, a Körösök, a Maros, a Sajó és a Szamos jelentős része a trianoni határokon kívül van. A kialakult vízgyűjtők és belvízrendszerek lehatárolásait a 4. ábra mutatja.

Az alföldeken a földhasználatot a belvizek jelentős mértékben akadályozhatják. Belvíz minden olyan felszíni víz, amely zárt területen időszakosan keletkezik, a talajt telíti és elborítja a mélyebben fekvő területeket. A víz visszatartása, ill. tárolása történhet a talajban; felszíni meglévő tárolóban (holtmederben); mesterséges tárolóban: övgátas legelőn; csatornákban duzzasztva; töltéssel körülvett tárolókban. Az ország területének mintegy felét érintik a különböző mértékű és gyakoriságú belvizek.