Tájrendezés és tájvédelem 3., A tájrendezést megelőző vizsgálatok, tájanalízis
Dr. Dömsödi János (2010)
Nyugat-magyarországi Egyetem
Az erdőgazdálkodási tájbeosztás alapvetően a földrajzi nagytájakhoz (I. Alföld; II. Kisalföld; III. Alpokalja; IV. Dunántúli dombság; V. Dunántúli-középhegység; VI. Északi-Középhegység) igazodik.
A nagytájakon 50 erdőgazdasági tájat különíthettek el, amelyek további 77 tájrészre tagolódnak 7. ábra.
I. Alpokalja, II. Dunántúli-dombság, III. Kisalföld, IV. Dunántúli-középhegység, V. Északi-középhegység, VI. Alföld
Tájrendezés szempontjából meghatározó szerepe van az erdők rendszertani felosztásának.
Hasznosításuk szerint.
Az őserdő: érintetlen (vadon), amely ember által nem befolyásolt spontán fejlődéssel alakult ki.
A másodlagos őserdő: amelyben az ember korábban beavatkozott, de az már nem ismerhető fel, mivel a természet évszázadok óta zavartalanul uralkodik benne.
A pionír erdő: a szukcessziós fejlődés kezdetén levő,un. pionír fajokból álló természetes erdő.
A gazdasági erdő: az emberi céloknak kialakított, gazdálkodással hasznosított erdő, amely lehet:
Természetes erdő: természetes újulatokból származó ember által kezelt őshonos fafajokból álló erdő (természetes, eredeti erdőtársulás).
Származék erdő: külső beavatkozás következtében néhány ellenálló őshonos fafajra degradálódott, de még háborítatlan erdőtalajon kialakult természetes erdő.
Természetszerű erdő: őshonos fafajokból mesterségesen létrehozott erdő.
Ültetvényszerű (kultúr-) erdő: nem őshonos fafajokból, mesterségesen kialakított erdő.
Faültetvény: meghatározott termék, vagy szaporítóanyag nyerését szolgáló, általában intenzív kezelésű, mesterségesen kialakított erdő.
Eredetük szerint.
A szálerdő: magról vagy dugványról eredt fákból álló erdő.
A sarjerdő: tuskó- vagy gyökérsarjból eredet fákból álló erdő.
A vegyes eredetű erdő: mag- és sarjeredetű fákat egyaránt tartalmaz.
Gazdálkodási módok szerint.
Vágásos erdő: a vágások az erdőt térben és időben érintik (vágáskor, vágásterület).
Tarvágásos erdő: a tarvágások következtében jön létre, az utódállományok egykorúak.
Felújító-vágásos erdő: a fokozatos felújító-vágás eredménye, az utódállomány nem egykorú.
Szálaló-vágásos erdő: jellemzője, hogy az ilyen módon kialakult erdőnek nincs vágásterülete és vágáskora.
Rendeltetés szerint.
Gazdasági erdő (GE): valamilyen termék létrehozására szolgál, pl.:
Fatermelés (FT).
Szaporítóanyag termelés (SzT)
magtermelő állományok (MÁ),
magtermesztő ültetvények (MP),
dugványtermelést szolgáló állományok (VSz).
Vadgazdálkodás (VG)
vadvédelem (VV),
zárttéri vadgazdálkodás (ZG),
vadaskert (VK).
Védelmi erdő (VE): fő rendeltetése az élő és élettelen környezeti elemek (fafaj, növényzet, állatvilág) és mesterséges objektumok közvetett vagy közvetlen védelme.
Településvédelmi erdő (TLV)
lakott területeket (LTV),
ipartelepek, üzemek környezetét (IÜV),
gyógyintézetek környezetét (GYV),
zaj-, por-, levegőszennyeződés ellen (ZAV).
Természetvédelem (TV).
Talajvédelem (TAV)
meredek terület (MT, 8. ábra),
futóhomok, kotu (FHK),
vízmosás (VMO),
mezővédő erdő (MVE),
gyenge termőhely (GYE),
talajvédő cserjés gyep (CSE),
rekultivációs terület (REK).
Egyéb védelem (EV)
vízgazdálkodási célokat szolgáló (VÍZ, 9. ábra),
út, vasút (ÚT, 10. ábra),
épület, üzem (ÉP),
bányabiztonsági övezet (BÁ).
Közjóléti erdők (KJ): az üdülést, sportot, rekreációt szolgálják, pl.:
parkerdő (PA),
sétaerdő (SE),
sport, üdülés és turisztikai célokat szolgáló erdő (SP),
kultúrtörténeti emlékhely (KTE).
Az erdő egyéb rendeltetése (ER)
tudományos célú kutatás, oktatás (TKO),
szennyvíz, hígtrágya elhelyezés (SZH),
egyéb (EGY).
E= erdő (mezőgazdasági művelésre nem alkalmas terület), ES= erdősáv, FCs= facsoport, Cs= cserjesáv, E1E2= erdő 25%-os lejtőn, ES1= erdősáv gerincen lehordás ellen, ES2= erdősáv domború lejtőn lehordás ellen, ES3= erdősáv homorú lejtőkön vízszabályozásra, FCs1= facsoport rövid művelési hosszúság kiküszöbölésére, FCs2= facsoport művelési irány kijelölésére, Cs1= cserjesáv művelési irány kijelölésére, Cs2= cserjesáv rövid munkaút megújítására, Cs3= cserjesáv homorú lejtő erdősávja felett, víz- és hordalékfogó.
A= a víztározók mentén a cserjékből álló védősáv-szegély első sorát a középvízszint közelébe kell ültetni, az erdősáv 20-60 m széles legyen, B= a sávok elhelyezése az elosztó csatorna két oldalán.
Végezetül célszerű megemlíteni a „klasszikus” (a Római Birodalomban is használt) területi-táji kategóriák elnevezéseit is. 1. Provincia= tartomány, pl. Kárpát-medence; 2. Territórium= tájkörzet, pl. Nagy-Alföld; 3. Régió= nagytáj, pl. egy Nemzeti Park; 4. Municípium= táj, pl. egy Tájvédelmi Körzet; 5. Vicus= középtáj, pl. egy erdészet, természetvédelmi terület; 6. Saltus= kistáj,pl. egy mezőgazdasági üzem; 7. Villa rustica= tájrészlet, pl. tábla, dűlő; 8. Centuria= tájsejt, pl. tanya; 9. Locus= hely.
Összegzésként megállapítható, hogy a tájak vizsgálatával, tervezésével kapcsolatos ismereteket, információkat a legkülönbözőbb lehatárolási rendszerekből kell felderíteni összegyűjteni. A munkát nehezítik a különböző jellegű nyilvántartások, térképrendszerek (méretarányok, a tartalom, szerkezet eltérő jellege stb.).