Ugrás a tartalomhoz

Tájrendezés és tájvédelem 4., Tájrendezési (tervezési) formák

Dr. Dömsödi János (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

4. fejezet - Tájrendezési (tervezési) formák

4. fejezet - Tájrendezési (tervezési) formák

Tartalom

4.1 Bevezetés
4.2 Szakágazati tartalmi sajátosságok
4.3 Területrendezési tervek (általános rendezési tervek)
4.4 Tájrendezési tanulmányok, tanulmánytervek
4.4.1 Az előzetes és a részletes környezeti hatástanulmányok táji munkarészeinek tartalmi követelményei
4.4.2 A tájvédelem kritériumai
4.5 Melioráció – vízrendezés – tájrendezés
4.5.1 A tájrendezéshez, birtokrendezéshez figyelembe veendő adottságok, szempontok a meliorálásra szoruló területeken
4.6 A fásítás, erdőtelepítés kapcsolata a táj- és területrendezéssel
4.6.1 A fásítás, erdősítés kapcsolata a tájrendezéssel és a birtokrendezéssel (tájgondozási, környezetfejlesztési szempontjai)
4.7 A művelési ág változás (és kapcsolata a táj- és területrendezéssel)
4.7.1 A domb- és hegyvidéki gyepek (legelők, rétek) aránya, alakítása
4.7.2 Az alföldi gyepek (legelők, rétek) aránya, alakítása
4.7.3 Átmeneti gyepek létesítése
4.7.4 A szántók erdők kapcsolatának, és átalakításának természetvédelmi, földhasználati szempontjai
4.7.5 Hullámterek, halastavak, nádasok
4.7.6 Ugarok, gyepek, láprekonstrukciók
4.7.7 A hullámtéri, alluviális területű (mély fekvésű) legelők, rétek, szántók aránya, alakítása
4.8 A bányahelyek rendezése
4.9 Rendezett hulladék-elhelyezés, deponálás
4.10 Birtokrendezés (területrendezés, tájrendezés)
4.10.1 A birtokrendezés, tájrendezés kapcsolatában felmerülő (szabályozási) javaslatok
4.11 Összefoglalás
Irodalomjegyzék

4.1 Bevezetés

A negyedik fejezet a rendkívül szerteágazó tájrendezési, tervezési formákat tárgyalja, rendszerezi.

A különböző tájrendezési, tervezési formák többnyire az egyes szakágazati területekhez kapcsolódnak (építésügy, környezetvédelem, vízügy, erdőgazdálkodás, bányászat, környezetgazdálkodás, mezőgazdaság), ezért a tartalmi, szerkezeti felépítésük vonatkozásában is bizonyos sajátosságokat mutatnak.

A tájrendezés-birtokrendezés kapcsolatában, ill. a tervek tartalmában a közös (tartalmi) formákat a fejezet részletesebben ismerteti.

Ebből a fejezetből megismerheti:

  • A tájrendezések szakági, műfaji, tartalmi sajátosságait.

  • A külterületek, ill. mezőgazdasági területek rendezése vonatkozásában: a tájrendezés-birtokrendezés közös vizsgálati, tartalmi szempontjait.

A fejezet elsajátítása után képes lesz:

  • A földhasználat, tájhasználat racionális fejlesztésére, tervezésére.

  • A tájvédelem, földvédelem, talajvédelem módszereinek, megoldásainak, eszközeinek megtervezésére.

Irodalomjegyzék

Ángyán J. szerk.: Magyarország földhasználati zónarendszerének kidolgozása az EU-csatlakozási tárgyalások megalapozásához, GATE Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet kiadása. Gödöllő. 1998

Csemez A.: Tájtervezés-Tájrendezés, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1996

Dömsödi J.: Lápképződés, lápmegsemmisülés, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet kiadása, Budapest, 1988

Dömsödi J.: A földhasználat szerepe a táj kialakulásában és változásában, A táj változása a Kárpát-medencében (Gödöllő, 2000. június) c. konferencia kiadványkötete, Gödöllő, 2000

Dömsödi J.: A Tök-hegy II. (Bp. II. ker. vöröshomokkő) bányatelken levő bányaüzem bezárási és tájrendezési műszaki üzemi terve, Budapest, 2004

Dömsödi J. : Településrendezés, birtokrendezés c. konferencia (Agárd, 2006. november 9-10.) kiadványkötete, NYME Geoinformatikai Kar, Székesfehérvár, 2006

Dömsödi J.: Földhasználat, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2006

Lóczy D.: Tájértékelés, földértékelés, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2002

Szabó J. : A melioráció kézikönyve, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977