Ugrás a tartalomhoz

Tájrendezés és tájvédelem 4., Tájrendezési (tervezési) formák

Dr. Dömsödi János (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

4.3 Területrendezési tervek (általános rendezési tervek)

4.3 Területrendezési tervek (általános rendezési tervek)

A területrendezési terv tartalmi követelményeit a szaktárca határozza meg és a tájrendezés vonatkozásában is a regionális és az általános rendezési tervekre tagolódik (Csemez, 1996).

A munkarészek között kiemelt jelentőségű az un. Tájrendezési és természetvédelmi tervjavaslat.

Megjegyzendő, hogy regionális tervek ritkán készülnek, az általános rendezési tervet azonban valamennyi településre, belterületre, külterületre egyaránt kötelező elkészíteni, és legalább 5 évente felül kell vizsgálni.

Elterjedt az un. összevont rendezési tervek készítése is, amelyekre ugyancsak a már említett tájrendezési, természetvédelmi tartalmi követelmények vonatkoznak.

A tervezés a külterület vonatkozásában rendkívül nehéz, összetett feladat (mezőgazdasági és erdőterületek rendezése, vízrendezés, bányahelyek, hulladéklerakó helyek rendezése, közlekedés stb.)

A rendezési terv részlettervei sorában, ezért a szakági tájrendezési terv (munkarész) felöleli:

  • a mezőgazdasági területeket,

  • az erdőterületeket,

  • a vízfelületeket és azok kapcsolódó övezeteit,

  • a bányaterületek rendezését, utóhasznosítását,

  • a környezetvédelmi, természetvédelmi, tájvédelmi övezeteket,

  • az üdülőövezeteket.

Ezek a tervek az 1997. évi építésügyi törvény alapján az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló rendelet (OTÉK) tartalmi követelményei szerint készültek.

A terveknek külön munkarésze a már említett, un. Tájrendezési és természetvédelmi tervjavaslat, amelyet kötelező elkészíteni.

Ezen túlmenően környezetvédelmi és un. zöldfelületi tervjavaslat (munkarész) is készül.