Dr. Dömsödi János (2010)
Nyugat-magyarországi Egyetem
A területrendezési terv tartalmi követelményeit a szaktárca határozza meg és a tájrendezés vonatkozásában is a regionális és az általános rendezési tervekre tagolódik (Csemez, 1996).
A munkarészek között kiemelt jelentőségű az un. Tájrendezési és természetvédelmi tervjavaslat.
Megjegyzendő, hogy regionális tervek ritkán készülnek, az általános rendezési tervet azonban valamennyi településre, belterületre, külterületre egyaránt kötelező elkészíteni, és legalább 5 évente felül kell vizsgálni.
Elterjedt az un. összevont rendezési tervek készítése is, amelyekre ugyancsak a már említett tájrendezési, természetvédelmi tartalmi követelmények vonatkoznak.
A tervezés a külterület vonatkozásában rendkívül nehéz, összetett feladat (mezőgazdasági és erdőterületek rendezése, vízrendezés, bányahelyek, hulladéklerakó helyek rendezése, közlekedés stb.)
A rendezési terv részlettervei sorában, ezért a szakági tájrendezési terv (munkarész) felöleli:
a mezőgazdasági területeket,
az erdőterületeket,
a vízfelületeket és azok kapcsolódó övezeteit,
a bányaterületek rendezését, utóhasznosítását,
a környezetvédelmi, természetvédelmi, tájvédelmi övezeteket,
az üdülőövezeteket.
Ezek a tervek az 1997. évi építésügyi törvény alapján az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló rendelet (OTÉK) tartalmi követelményei szerint készültek.
A terveknek külön munkarésze a már említett, un. Tájrendezési és természetvédelmi tervjavaslat, amelyet kötelező elkészíteni.
Ezen túlmenően környezetvédelmi és un. zöldfelületi tervjavaslat (munkarész) is készül.