Ugrás a tartalomhoz

Tájrendezés és tájvédelem 4., Tájrendezési (tervezési) formák

Dr. Dömsödi János (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

4.4 Tájrendezési tanulmányok, tanulmánytervek

4.4 Tájrendezési tanulmányok, tanulmánytervek

A tájrendezési tanulmányok, tanulmánytervek a legeltérőbb feladatok, feladatcsoportok megoldásához készülnek (Csemez, 1996).

A nagyobbakat un. „regionális” rendezési terveknek, vagy tanulmányterveknek nevezzük. Ilyen volt pl. a dunai vízlépcsőre, a visontai külfejtésre, Tiszalökre vagy a Tisza-tóra vonatkozó tájrendezési tanulmányterv.

Gyakoriság, sűrűség szempontjából kiemelt szerepe van a felhagyott vagy működő bányahelyek rendezésének és a hulladéklerakó helyek rendezett deponálásának (rendezetlen, felhagyott kő, agyag, kavics, homok, tőzeg stb. bányahelyek, szeméttelepek minden második, harmadik település külterületén). További gyakori tájrendezési feladat:

  • a vonalas vagy egyéb művi létesítmények tájba illesztése,

  • a tájegységek üdülési célú fejlesztése,

  • a volt vagy létező zártkertek rendezése (a birtokrendezéssel még inkább szoros összefüggésben),

  • a mezővédő fásítások, tájfásítások kialakítása,

  • a komplex talajvédelem (melioráció).

Ezek a tájrendezési tanulmányok, tanulmánytervek a legkülönbözőbb gazdasági ágazatokat (bányászat, vízügy, mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, közlekedés) érintik, ezért a tartalmi felépítésükben, követelményeikben műfaji sajátosságok lehetnek.

Az ilyen „önálló” tájrendezési tanulmányok, tanulmánytervek nincsenek szabályozva, ezért a hasonló céllal készülő tervek között is igen jelentős tartalmi különbségeket találunk.

Gyakorlatilag minden tevékenységre, így a birtokrendezésre is KHT = környezeti hatástanulmány szükséges.

Az engedélyezési eljárás a 314/2005.(XII. 25.) Korm. rendelet alapján történik, és két fő részre tagolódik:

  • a kérelmező un. ELŐZETES VIZSGÁLATOT, vagy un. ELŐZETES KONZULTÁCIÓT kér. A kérelem dokumentációjának tartalmi követelményeit a rendelet melléklete ismerteti. A Felügyelőség a nyilvánosság és a helyi közigazgatás bevonásával tisztázza az összes olyan kérdést, ami a határozat meghozatalához szükséges; meghatározza a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit. A határozat jogerőre emelkedését követő 2. éven belül lehet kérni a környezetvédelmi engedélyt.

  • az előzetes vizsgálatot vagy konzultációt lezáró határozatban rögzítettek alapján elkészített KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNYNAK a Felügyelőséghez való benyújtásával indul az engedélykérés. A dokumentáció tartalmi követelményeit a rendelet melléklete előírja. Az eljárás folyamatát az 1. és 2. ábra mutatja.

4.4.1 Az előzetes és a részletes környezeti hatástanulmányok táji munkarészeinek tartalmi követelményei

A környezeti döntések során, az eljárási folyamatban a környezet egészére, a tájra vonatkozó megállapításokat

  • előzetes vizsgálati dokumentációban (EVD), valamint

  • a részletes (RKHT) környezeti hatástanulmányban kell kidolgozni.

A munkarészek tartalmi követelményeinek megállapításánál valamennyi résztvevő (gazda, tervező, döntést hozó, beruházó) dilemmája a „mélység”, a vizsgálati és értékelési szint meghatározása. A beruházás megítélése a tájjelleg befolyásolásának és a tervezett létesítmény (vagy birtokrendezési műveletek) tájbaillesztési lehetőségének mértéke szerint eltérő (Csemez, 1996 után).

Kiindulás. Nincs két egyforma táj, tájegység, ezért hasonlóságuk ellenére két azonos beruházás sem lehetséges. A KHT-hoz ezért „receptet” adni nem lehet, ill. veszélyes. A táj egyedi, nem univerzálható, ezért a KHT táj munkarésze sem. A hatásvizsgálathoz bármilyen sillabusz összeállítása éppen a sajátos tájvédelmi törekvések érvényesítését hiúsítaná meg.

A „formula” készítése a táj védelmének egyfajta degradálását jelentené.

A táj munkarész elkészítéséhez olyan kritériumokat kell kiválasztani, amelyek az ország területére bárhol érvényesíthetők, viszonylag könnyen, olcsón és gyorsan beszerezhető adatbázisra épülnek, de mégis lehetővé teszik a táji adottságok és a beruházások szerinti differenciálást.

Az egyes elemek, közegek (föld, víz, levegő, élővilág) vizsgálatának évtizedes, évszázados hagyományai vannak. A hazai természetvédelem gyökerei is a századfordulóig nyúlnak vissza. A táj védelme viszont nem azonosítható a természetvédelemmel, amely az országnak mindössze 7%-ára terjed ki. A beruházások esetén az általános tájvédelmi szempontokat kell(ene) érvényesíteni, azaz az ország egész területén egységes elvek szerint kellene a tájgazdálkodást – elsősorban a rurális térségekben – előirányozni, ill. végezni.

i

n

A kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtása. (A rendelet 1. és 3., ill. 2. – ha új tevékenységnek minősül – mellékletében szereplő tevékenységek esetén.)

A közlemény, ill. a vizsgálati dokumentáció megküldése az érintett település jegyzőjének.

A hatóság közleményt tesz közzé.

Szakhatóságok bevonása.

III. Meghatározza I-ben és II-ben foglaltakat, ill. dönt az eljárások összevonásáról vagy összekapcsolásáról.

II. Meghatározza az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit.

I. Meghatározza a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit.

A közlemény közhírré tétele a településen szokásos módon.

A hatóság az észrevételek beérkezése után tárgyalást tart.

A hatóság az eljárás során létrejött valamennyi dokumentációba betekintést enged.

A hatóság az észrevételek figyelembe vétele után érdemben döntést hoz.

IV. Feltételezhető-e jelentős környezeti hatás?

2. és 3. mellékletbe is tartozó tevékenység esetén III. szerinti döntés.

Csak 3. mellékletben szereplő tevékenység esetén I. szerinti döntés.

2. és 3. mellékletbe is tartozó tevékenység esetén II. szerinti döntés.

Csak 3. mellékletben szereplő tevékenység esetén: egyéb engedély szükséges.

V. Kizáró ok esetén a kérelemben foglaltak elutasítása.

Általános jogorvoslati lehetőség a határozat ellen.

A közlemény, megküldése az érintett település jegyzőjének.

A felügyelőség saját határozatáról közleményt bocsát ki.

A közlemény közhírré tétele a településen szokásos módon.

- környezeti hatásvizsgálati eljárás, vagy

- nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás, vagy

- egységes környezethasználati engedélyezési eljárás, vagy

- EKHE és KHV összevont eljárása, vagy

- EKHE és KHV összekapcsolt eljárása

1. ábra. A környezetvédelmi engedély kiadásával kapcsolatos, eljárás folyamata: előzetes vizsgálati szakasz (Katonáné Gombás K. és Kovács M. nyomán)

Előzetes vizsgálati szakasz

Kérelem és a környezeti hatástanulmány benyújtása a hatósághoz.

A közlemény, ill. a kérelem és mellékleteinek megküldése az érintett település jegyzőjének.

A hatóság közleményt tesz közzé.

Szakhatóságok bevonása.

A közlemény közhírré tétele a településen szokásos módon.

A hatóság a közmeghallgatásra vonatkozó adatokat közzé teszi, ha előzőleg nem kerületek megadásra.

A hatóság folyamatosan lehetőséget biztosít a dokumentációba történő betekintésre és észrevételezésre.

A közmeghallgatás adatainak megküldése az érintett település jegyzőjének, ha az nem történt meg.

Az adatok közhírré tétele a településen szokásos módon.

A felügyelőség az észrevételek beérkezése után közmeghallgatást tart.

A hatóság biztosítja a közmeghallgatásról készült jegyzőkönyv nyilvánosságát.

A hatóság a rendelkezésre álló észrevételek és szakhatósági vélemények figyelembe vételével döntést hoz.

A hatóság határozatával kiadja a környezetvédelmi engedélyt.

Határozatával a kérelmet elutasítja.

25. § (3) bekezdés szerint végzést hoz.

A felügyelőség határozatáról közleményt bocsát ki.

A közlemény megküldése az érintett település jegyzőjének.

A közlemény közhírré tétele a településen szokásos módon.

Egységes környezethasználati eljárás

Általános jogorvoslati lehetőség a határozat ellen.

2. ábra. A környezetvédelmi engedély kiadásával kapcsolatos környezeti hatásvizsgálati eljárás folyamata (Katonáné Gombás K. és Kovács M. nyomán)

A beruházás hatása. A beruházás hatására az adott térségben, tájban a pillanatnyi tájhasználati formák módosulhatnak, megváltozhatnak, lehetetlenné válhatnak, vagy éppen kedvezően alakulhatnak (pl. egykori lápvidéken tőzegkitermelés után kialakuló vizes élőhely). A beruházások szinte kivétel nélkül a területi érdekekkel ütköznek vagy bizonyos érdekeket sértenek. Az érdekközösségek képviselete, ütköztetése és a várható konfliktusok megelőzése ezért a táj védelmét szolgálja.

A társadalmi-gazdasági igények és a lehetőségek mérlegelésével bizonyos – és/vagy a tájvédelmi szempontok preferálásával valamennyi – tájhasználati konfliktus megelőzhető, ill. kompromisszumos megoldással oldható. Különböző javaslatok, tervváltozatok készítésénél minden esetben a táj értékének fokozására, potenciáljának növelésére kell törekedni.

A várható hatások következményeinek mérlegelésével kell a beruházás elhagyására, változtatására vagy módosítására a hatásvizsgálatban javaslatot adni. A táji adottságok előnyös vagy hátrányos megváltoztatását, valamint a javasolt beruházási változatok következményeit tájértékelési „visszacsatolással” lehet egyértelműbbé tenni. A környezeti hatástanulmányt nem szabad „csak” kötelezően elkészítendő és egyszeri munkarésznek tekinteni. A tervezett vagy a megvalósított beruházás különböző stádiumaihoz (előkészítéstől, tervtől a megvalósításon keresztül az üzemeltetésig) igazodóan kell a környezeti hatásokat vizsgálni. A hatásvizsgálatoknak „árnyékként” kellene a beruházási fázisokat követnie – adott esetben megelőznie – még akkor is, ha minden egyes szakaszhoz nem is készülne önállóan dokumentált környezeti hatástanulmány. Ily módon a táj védelme megvalósítható, az ökológiai tévcselekedetek, a környezeti ártalmak száma, mértéke csökkenthetővé válna.

Tájvédelmi szempontok érvényesíthetősége. Akarva vagy ösztönösen, de tevékenységünk során általában generalizálásra törekszünk. Az individuum – a szubszidiaritási elv érvényesítése – helyett a XX. századi fejlett társadalmak igénye az adott feladatok elvégzésére képes mechanizált „élő robot”. A technokrata ebbe a képbe igyekszik a táj védelmét is belepréselni.

Az általánosításra törekvés alól a beruházások környezeti hatásainak azonos szintű feltárására irányuló igény sem kivétel. A vizsgált elemek sorában a tájhoz, a tájvédelemhez érve azonban egyfajta megtorpanás következik, amelynek többféle oka van.

Az okok alapvetően az értelmezések közötti ellentmondásokra, valamint a táj különös kategóriájára vezethető vissza. Az ellentmondások elsősorban:

  • a környezetvédelmi törvényben,

  • a táji adatbank hiányában, valamint

  • az eltérő tájvédelmi előírásokban és a

  • tájegységek különbözőségében gyökereznek.

A tájat a közelmúltig úgy tekintették, mint egykoron a „szabad javakat”, vagy a nyersanyagokat, az-az korlátlanul rendelkezésre állókat. Egy bizonyos társadalmi-gazdasági fejlettségi szint elérése esetén a védett területek aránya növekszik. A tapasztalat szerint, ha valamely ország összterületének 10%-át meghaladó a művelés alól kivett területek aránya, akkor az ökológiai szemlélet teret hódít. Hazánkban ez így történt. Kulturális örökségünk számtalan megjelenési formája szemünk láttára napjainkban is pusztul. Jóllehet a tájban manifesztálódott évszázados tapasztalatok, a látványt karakteressé tevő tájképek megőrzése éppen olyan fontos – ha nem fontosabb – mint több helyen is előforduló növényfajok vagy a visszatelepíthető állatfajok védelme.

A változások, a változtatások teljes kiküszöbölése, azaz egyes tájegységek, tájrészletek konzerválása eleve fejlesztésellenes, és ezért is irreális követelmény lenne.

4.4.2 A tájvédelem kritériumai

A táj egyedi, a beruházás konkrét. A KHT táj munkarészében a konkrét, de bármilyen beruházáshoz kell valamilyen, bárhol érvényesíthető, azaz általános tájvédelmi kritériumokat meghatározni. A beruházások különbözősége és a táj sajátossága miatt az ismeretlen beruházáshoz, az ismeretlen tájban, de mindenütt alkalmazható kritériumokat kell választani.

A tájvizsgálati, a tájértékelési eljárások tapasztalatai alapján:

  • minden eljárás a készítés célja szerint eltérő, mert nincsen két azonos beruházás, ill. azonos adottságú táj,

  • minél általánosabb szempontokat tartalmaz valamely módszer, annál nagyobb területre vonatkoztatható és annál kevésbé használható adott beruházáshoz,

  • az egyes módszerek adaptálása is körülményes az eltérő táji adottságok miatt.

A „táji” kritériumokat úgy célszerű megválasztani, hogy azok az előzetes és a részletes KHT készítésekor

  • hasonlóan/egyaránt alkalmazhatóak,

  • mindkét vizsgálati-értékelési szinthez megfelelő mélységben kidolgozhatóak és

  • a táji jellegét, a táji adottságokat egyértelműen kifejezők legyenek.

A kritériumok meghatározásánál elsősorban arra kell törekedni, hogy a táj, a tájvédelem komplexitása ellenére az egyes közegeknél (föld, víz, levegő, élővilág) feltételezhetően előforduló elemek ne ismétlődjenek és lehetőleg átfedésbe se kerüljenek az azokban előforduló szempontokkal. A kritériumok között ezért csak a „táji” szempontok szerepelnek.

Tájvédelmi kritériumok a részletes KHT-hoz. A kritériumokat két csoportba célszerű osztani:

  • az elsőbe a tájvédelmi szempontból szóba jöhető meglévő adottságok,

  • a másodikba a beruházással megváltozó adottságok, a hatások kritériumai tartoznak. Az első alapján a beruházás létét, azaz megvalósíthatóságát, a második szerint a beruházás hogyanját lehet, ill. kell eldönteni.

Táji adottságok. A táji adottságoknál – az egyéb helyen feltételezhetően a KHT-be vont szempontok mérlegelésével – a tájkép és az egyedi tájérték is a táj jellegének bizonyos értelmű összpontosítását jelenti.

Tájkép. A mindenkori társadalom gondolkodásmódját, az emberi tevékenységet a táj jellege, állapota, azaz a táj képe egyértelműen tükrözi. A tájképet alapvetően meghatározza annak

  • „eredetisége”,

  • „sokoldalúsága” és

  • „egészségessége”.

Az eredetiséget a művi befolyásolás mértékével, a sokoldalúságot a tájhasználati módok változatosságával, az egészségességet a táj állapotával célszerű meghatározni.

Adott tájat, tájegységet akkor tekintünk „eredetibbnek”, ha minél kevésbé szabdalják vonalas létesítmények (a beépített felületet ab ovo nem lehet eredetinek tekinteni). A nyomvonalas létesítmények vizuális és ökológiai értelemben egyaránt határoló vonalat képeznek, ezért előfordulásuk gyakoriságával jól ki lehet fejezni a táj befolyásoltságának mértékét.

Adott tájat, tájegységet akkor tekintünk „sokoldalúbbnak”, ha hasznosítási módja gyakran változik. A sokoldalúságot az egyes művelési ágak, területhasználati egységek találkozási vonalaival, az un. szegélyhatással lehet kifejezni. A szegélyeken keresztül érvényesül ugyanis a táj karaktere. A látványkapcsolatok (ki-, át-, rálátás, valamint látáskorlátozás és eltakarás) is a szegélyek szerint alakulnak.

Adott tájat, tájegységet akkor tekintünk „egészségesnek”, ha ott a növényzet üde, fertőzéstől és környezeti ártalmaktól mentes (az állatvilág állapota csak tömeges elhullás vagy túlszaporodás esetén válik „látvánnyá”). Az egészséges táj képének a megbontatlan talajfelszín, a rombolt felületek, a tájsebek hiánya is jellemzője. A kórokozók, a kártevők, a környezeti ártalmak hatására pusztuló növényzet ökológiailag sérült, ha tájidegen, ha látványa betegséget jelez.

A táj eredetiségét, sokoldalúságát és egészségességét a tájalkotó elemek, elemegyüttesek négyzetkilométerenkénti méretével, ill. arányával határoztuk meg.

Egyedi tájérték. Az ember tájalakító tevékenysége során keletkezett elemeket, az egyedi tájértékeket keletkezésük szerint különböztetjük meg. Lehetnek

  • a településsel, a termeléssel,

  • a közlekedéssel,

  • a történelmi eseménnyel, valamint

  • a kultúrtörténeti emlékekkel összefüggően keletkezett egyedi tájértékek.

Beruházás hatásai. A beruházás hatásait a biológiailag inaktív felületek növekedési arányával, a befolyásolás mértékével, a látványváltozással lehet kifejezésre juttatni. A három kritériumot úgy válasszuk és határozzuk meg, hogy azok a táji hatások szintéziseként érvényesüljenek.

Biológiai aktivitás. A beruházások túlnyomó többsége a termőterület csökkentésével és a biológiailag inaktív felületek arányának növekedésével jár. A biológiailag inaktív felületek aránya, az összefüggő felületek nagysága, valamint megoszlása, szerkezete szerint az egyes beruházások eltérőek. A csővezetékek fektetése vagy a légvezetékek építése minimálisan, ezzel szemben például a beépítés, a bányanyitás rendkívül nagy mértékben csökkenti a biológiailag aktív felületek arányát.

Befolyásolás. A környezeti hatásvizsgálat a beruházások várható következményeinek feltárására irányul. Tájvédelmi szempontból fontos, hogy a beruházással határos területekre erodálódik-e a föld, folyik-e koncentráltan külvíz, azokon felhalmozódik-e por, lesz-e talajvíz-szintváltozás. A változás a befolyásolás mértékétől és az érintett felület ökológiai érzékenységétől, azaz terhelhetőségétől függ.

Látványváltozás. A beruházások létesítményei gyakran uralják környezetünket. A létesítmények megjelenését formatervezéssel és tájbaillesztéssel lehet befolyásolni. Lényeges az eltérés a sík és a dombvidéki adottságok között.

A kritériumok értékelése. A kiválasztott kritériumok értékelése olyan pontozásos módszerrel történhet, amely

  • egyszerűen,

  • viszonylag gyorsan és

  • „olcsón” elvégezhető.

A „ritkaság” és a „jelentőség” hangsúlyos szempontként szerepel. A pontértékeket 1 és 10 között választjuk meg, mert így könnyen létrehozható adatbázis részletesebb differenciálást nem tesz szükségessé. Mindig a tájvédelmi szempontból kedvezőbb adottság, ill. hatás kaphat magasabb pontértéket.

A meghatározott pontértékek különböző méretarányú topográfiai térképek felhasználásával készülő értékelésre alkalmasak, mivel az 1:10 000 méretarányú topográfiai térképek információ mennyisége a legmegfelelőbb.

Az értékelési eljárás első fázisában meg lehet állapítani, hogy a beruházás tervezett helye tájvédelmi szempontból mennyire értékes, védendő.

Az eljárás második részében kerül sor a beruházás táji adottságokat befolyásoló hatásainak megállapítására.

Tájhasználati konfliktusok. A mindenkori társadalmi-gazdasági adottságokat tükröző táj sokféle szükségletet elégít ki, különböző elvárásoknak felel meg. A tájhasználati igények éppen ezért igen változatosak.

A prioritást élvező tájhasználati mód többnyire korlátozóan hat a többire.

Egyszerre több tájhasználati mód keletkezése, halmozódása előbb-utóbb konfliktusokhoz vezet. Az ágazati, a közösségi, a réteg stb. érdekek mindig egyoldalúak és a táj potenciális adottságainak a mindenkori „előnyös” kihasználására irányulnak.

A pillanatnyi, a látszatelőnyök össztársadalmi szinten idővel igen „drágákká” válhatnak.

Valamennyi beruházás, új tájhasználati mód megbontja az ökológiai, az ökonómiai, a tájképi potenciálok közötti egyensúlyt. A tájhasználati konfliktusok hatásai időtartamaik szerint lehetnek időszakosak, tartósak és véglegesek. Jellegük szerint ismeretesek reverzibilis és irreverzibilis, valamint mérsékelhető és nem mérsékelhető hatású konfliktusok.

A hatástanulmány készítése, a táji munkarész alapos kidolgozása elsősorban a tájhasználati konfliktusok kialakulásának megelőzésére irányul.

Tájvédelmi kritériumok az előzetes KHT-hoz. A tájjelleghez, azaz a sajátos természeti elemekből, a gazdálkodás és a népi kultúra együtteséből kialakult karakterhez alkalmazkodás, ill. az attól való eltérés mértékének megítélése a beruházó, a tervező szemléletétől, az adottságok iránti fogékonyságától függ.

A tájidegenség, ill. a tájba illesztés a létesítmények funkcionális és esztétikai szempontok szerinti elhelyezésének, a környezetalakítás mértékének függvénye. A létesítmény tájba illesztését növényi és terepplasztikai takarással lehet elősegíteni.

A tájvédelem érvényesítése a KHT-ben. A táj jellege miatt a tájvédelem „más” módon kerül a KHT-ben értékelésre. Jóllehet a táj rendezése és a környezet védelme is a hatások szintézisét jelenti, de eltérő indíttatással. A környezetvédelemben a változásokat az adott kiinduló helyzethez viszonyítjuk. A tájvédelmi megközelítésben viszont az összhatások elemzése alapján igyekeznek a jót megtartani vagy az esetleges hátrányos helyzeten változtatni.

A beavatkozások, a beruházások általában tervezési folyamat eredményei. A tájvédelmi törekvéseket a tervezési folyamatoktól ezért alig lehet függetleníteni. Önálló tájvédelmi tervvel viszont éppen úgy nem lehet eredményt elérni, mint tájvédelmi szempontokat nélkülöző területrendezési tervekkel vagy környezeti hatástanulmányokkal.

A környezeti hatástanulmányt nem elégséges a kivitelezést előkészítő, ill. a kiviteli tervekből ismert műszaki módszerek szerint elkészíteni. KHT-val a folyamat egészét végig kell követni. A tervezés utolsó fázisában ugyanis már nem kérdőjelezhető meg a fejlesztés helyessége, iránya. A hibás koncepció a folyamat elején, esetleg folyamán szűrhető csak ki.