Ugrás a tartalomhoz

Tájrendezés és tájvédelem 5., A tájrendezés folyamata

Dr. Dömsödi János (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

5.2 A tervezés főbb munkafázisai

5.2 A tervezés főbb munkafázisai

MIÉRT?

MIT?

HOGYAN?

INDOKLÁS

TÁJVIZSGÁLAT

(TÁJKUTATÁS)

TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK

TÁRSADALMI HATÁSOK

KÜLSŐ TÁJHASZNÁLATI KONFLIKTUS

BELSŐ TÁJHASZNÁLATI KONFLIKTUS

TÁJRENDEZÉSI

KÖRNYEZETVÉDELMI

ELSŐ ÜTEM

MÁSODIK ÜTEM

HOSSZABB TÁV

TÁJÉRTÉKELÉS

JAVASLATOK

INTÉZKEDÉS-ÜTEMEZÉS

1. fejezet

Célok

2. fejezet

Tájanalízis

3. fejezet

Tájdiagnózis

4. fejezet

Tervjavaslatok

5. fejezet

Tervjavaslatok

A tájrendezési folyamat a cél megfogalmazásával kezdődik. A terv fő részei: a célok, koncepciók; a tájvizsgálatok (tájanalízis); a tájértékelés (tájdiagnózis); és a tervjavaslatok (1. ábra).

A folyamatban vannak rövidebb idő alatt megvalósítható javaslatok, ill. feladatok, és vannak akár évtizedekig elhúzódóak is. A meghatározó: a tájrendezési elvek érvényesítése.

A tájvizsgálat (tájanalízis): egy konkrét területre, a konkrétan meghatározott cél érdekében történik. Az analízis során a táj

  • természetes (pl. birtokrendezés előtti),

  • és módosított (a birtokrendezés utáni) állapotára, valamint,

  • a művi elemeire, adottságaira gyűjtjük az információkat, adatokat.

A vizsgálat mélysége: az adatszolgáltatás megbízhatósága és a tervezés jellege szerint eltérő.

A vizsgálatot megnehezíti, hogy nincsenek adatbankok, a különböző szakágazatok, különböző, eltérő adatrendszerét kell felhasználni. Ideális volna egy „egységes, országos területi információs rendszer”. Sokféle, gyakran párhuzamos nyilvántartások is előfordulnak (nyomvonalas létesítmények, vízügyi, útügyi, közmű, erdők, ingatlanok, KSH-adatok stb.).

A vizsgálatot, a begyűjtött adatokat, információkat a helyszíni bejárások, konzultációk egészítik ki.

A tájvizsgálat lehetséges fontosabb forrásai: a topográfiai és ingatlan-nyilvántartási térképek, ortofotó térképek (MEPAR), Corine felszínborítási térképek adatai, valamint a földtani, talajtani, vízrajzi, növényföldrajzi, erdészeti, klimatikus térképek; továbbá tematikus térképek adatai; korabeli katonai térképek, monográfiák, helytörténeti kutatások anyagai (az első és harmadik fejezetben tárgyalt térképrendszerek, vizsgálatok, információs rendszerek).