Ugrás a tartalomhoz

Tájrendezés és tájvédelem 5., A tájrendezés folyamata

Dr. Dömsödi János (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

5.3 Tájértékelés (tájdiagnózis)

5.3 Tájértékelés (tájdiagnózis)

A tájak általában több féle használati (tájhasználati) lehetőséget tartalmaznak, ezért az értékelést az un. potenciálokra (tényezőcsoprtokra) célszerű elvégezni, ezek:

  • a biológiai hozampotenciál (idesoroljuk a művelési ágakat és velük együtt a birtoktestek, táblák, földrészletek állapotát is),

  • a vízpotenciál,

  • az üdülési potenciál,

  • az építési potenciál,

  • az ellátási potenciál.

Az értékelés célja lehet:

  • a használati érték megállapítása,

  • az alkalmasság megállapítása pl. területhasználat, földhasználat, településbővítés, üdülés, védőterület kijelölése, úthálózat fejlesztés, bányanyitás),

  • a tájkép vizuális-esztétikai értékének meghatározása,

  • vagy általános területértékelés (optimális helymeghatározás).

Az értékelés tárgya: területek, termesztő felületek (művelési ágak), települések, létesítmények, valamint egyedi tájértékek, fasorok, vízfolyások.

A vizsgált területek elkülönítése történhet: tájegység részeként, település külterületeként, vízgyűjtő, flóravidék, gazdasági körzet, belterület, megye stb tagolódásával.

A vizsgálat (értékelés) eredményét: táblázatosan, szövegesen, számértékekkel, térképezéssel és Ft-értékeléssel rendszerezhetjük.