Ugrás a tartalomhoz

Tájrendezés és tájvédelem 5., A tájrendezés folyamata

Dr. Dömsödi János (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

5.5 A tájrendezési terv megvalósítása

5.5 A tájrendezési terv megvalósítása

A terv próbaköve a sikeres megvalósítás. A fő probléma: a szakági (út-, közműépítési, meliorációs, vízépítési, erdősítési stb.) tervek megvalósításának külön-külön van gazdája, a tájrendezési tervek megvalósításának azonban többnyire nincs, mert a tájrendezés mindenhová, valójában sehová sem tartozik.

A tájrendezési terv részei, szempontjai érvényesülhetnek: a művelési ág változásában; a véderdők telepítésében; az erdősítésekben, fásításokban; utak nyomvonalának kijelölésében; út menti növényzet telepítésében; a bányák, depóniák, hányók rendezésében; az ipari létesítmény helyének kijelölésében; az üdülési helyek fejlesztésében; a természetvédelmi tervezésekben és természetesen a birtokrendezésekben is.

A megvalósítás érdekeltjei: önkormányzatok, vállalatok, szövetkezetek, mezőgazdasági-, erdőgazdasági üzemek, szolgáltató és egyéb intézmények, hatóságok.

A tájrendezési terv közös elfogadása esetén is kérdéses, hogy ki mit és miért valósít meg. Az intézkedési, ütemezési munkarész szerint gyakran az önkormányzatok a címzettek, de az esetek nagy többségében nincs igazi gazda, amelynek legfőbb oka a pénzhiány. A többcélúan hasznosuló tájrendezési tervek ezért körülményesen, részekre bontva, hosszadalmasan valósulnak meg.