Ugrás a tartalomhoz

Élőhely-kezelés

Dr. Kozák Lajos (2008)

Debreceni Egyetem a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

3. fejezet - 3. Gyepek kezelése

3. fejezet - 3. Gyepek kezelése

Tartalom

3.1. A gyepek fogalma, a gyepterületek magyarországi helyzetének értékelése
3.1.1. A gyep fogalma
3.1.2. A gyepterületek magyarországi helyzete
3.2. A gyepek természetvédelmi jelentősége
3.3. Fontosabb hazai gyeptípusok
3.4. Az extenzív gazdálkodási rendszerek általános jellemzői, a természetvédelmi szempontból jelentős extenzív gyepgazdálkodási rendszerek
3.4.1. Az extenzív gazdálkodási rendszerek általános jellemzői
3.4.2. Természetvédelmi szempontból jelentős extenzív gyepgazdálkodási rendszerek
3.5. Agrotechnikai beavatkozások és azok gyepekre gyakorolt hatásának természetvédelmi szempontú értékelése
3.5.1. Természetvédelmi célú gyepkezelés általános jellemzői
3.5.2. Kezelési, hasznosítási módok:
3.6. A nedves rétek főbb növénytársulásai, növény- és állatfajai, veszélyeztetettsége
3.6.1. A láprétek kialakulásának geológiai és hidrológiai feltételei
3.6.2. A mocsárrétek kialakulásának geológiai és hidrológiai feltételei
3.6.3. Sásláprét
3.6.4. Csátés láprét
3.6.5. Mésztelen láprét (mészkerülő kékperjés rét)
3.6.6. Meszes talajú láprét
3.6.8. Ártéri mocsárrét
3.6.9. Réti csenkeszes nedves kaszálórét
3.6.10. A nedves rétek állatközössége
3.6.11. A nedves rétek természetvédelmi szempontú kezelésének főbb kérdései
3.7. Az üde kaszáló- és hegyirétek főbb növénytársulásai, növény- és állatfajai, veszélyeztetettsége
3.7.1. Franciaperjerét
3.7.2. Verescsenkeszrét
3.7.3. Aranyzabrét
3.7.4. Az üde kaszáló- és hegyirétek rétek állatközössége
3.7.5. Az üde kaszáló- és hegyirétek természetvédelmi szempontú kezelésének főbb kérdései
3.8. A szikespuszták főbb növénytársulásai, növény- és állatfajai, veszélyeztetettsége
3.8.1. A sziki gyepek általános jellemzői
3.8.2. Füves szikespuszta
3.8.3. Ürmös szikespuszta
3.8.4. A szikespuszták állatközössége
3.8.5. Az időszakosan nedves szikesek főbb növénytársulásai, e társulások növény- és állatfajai, veszélyeztetettsége
3.8.6. A szikes gyepek természetvédelmi szempontú kezelésének főbb kérdései
3.9. A homokpuszták főbb növénytársulásai, növény- és állatfajai, veszélyeztetettsége
3.9.1. A homoki gyepek általános jellemzői
3.9.2. Vadrozs-fedélrozsnok gyep
3.9.3. Meszes talajú homokpuszta
3.9.4. Mészkerülő homokpuszta
3.9.5. A homoki gyepek állatközössége
3.9.6. A homoki gyepek természetvédelmi szempontú kezelésének főbb kérdései
3.10. A száraz sziklagyepek főbb növénytársulásai, növény- és állatfajai, veszélyeztetettsége
3.10.1. A száraz sziklagyepek általános jellemzői
3.10.3. Szilikátsziklagyepek
3.10.4. Dolomitsziklagyepek
3.10.5. Mészkősziklagyepek
3.10.6. A száraz sziklagyepek állatközössége
3.10.7. A sziklagyepek természetvédelmi szempontú kezelésének főbb kérdései
3.11. A lejtősztyeppek főbb növénytársulásai, növény- és állatfajai, veszélyeztetettsége
3.11.1. A lejtősztyeppek általános jellemzői
3.11.2. Mészkerülő (szilikát) lejtősztyepprét
3.11.3. Szubmediterrán lejtősztyepprét
3.11.4. Szubkontinentális lejtősztyepprét
3.11.5. Sziklafüves lejtősztyepp
3.11.6. A lejtősztyepprétek állattani értékei
3.11.7. A lejtősztyeppek természetvédelmi szempontú kezelésének főbb kérdései
3.12. A síkvidéki száraz gyepek főbb növénytársulásai, növény- és állatfajai, veszélyeztetettsége
3.12.1. Löszpusztarét
3.12.2. A löszpusztarétek állatközössége
3.12.3. Löszlegelő
3.12.4. A löszgyepek természetvédelmi szempontú kezelésének főbb kérdései
3.12.5. Homokpusztarét
3.12.6. Homoki legelő
3.13. Felhasznált és ajánlott irodalom

A gyepgazdálkodás extenzív és intenzív formái tradicionális részét képezik a mezőgazdálkodási módoknak. Jelen fejezetben nem kívánunk foglalkozni az intenzív gyepgazdálkodás kérdéskörével, hanem elsősorban az extenzív gyephasználati módokon alapuló, a védett gyepek kezelése kapcsán felmerülő kérdéseket, lehetőségeket, kezelési prioritásokat tekintjük át.