Ugrás a tartalomhoz

Élőhely-kezelés

Dr. Kozák Lajos (2008)

Debreceni Egyetem a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

3.2. A gyepek természetvédelmi jelentősége

3.2. A gyepek természetvédelmi jelentősége

A hazai füves élőhelyek kiemelkedő természetvédelmi jelentőségűek, ezért azok védelme, fenntartása és megőrzése a hazai természetvédelem egyik legfontosabb feladata (prioritásai: reliktum, illetve endemikus fajokat magukban foglaló füves élőhelyek természetszerű állapotban való megőrzése, a rajtuk folyó hagyományos gazdálkodási módok fenntartása). A gyepek jelentőségét hamar felismerték, amit a különböző területek védetté nyilvánításának folyamata, valamint az első két nemzeti parkunk megalakítása is fémjelez. A természet megőrzéséről szóló 1996. évi LIII. törvény rendelkezése szerint a természetközeli állapotú gyepeket természeti területként kell kezelni. Bár a hazai gyepek erősen felaprózódottak, azonban jórészt biztosítható a kapcsolat az egyes területek populációi között (hálózatot alkotnak), így megőrzésükre még az esetek nagy részében van esély. A gyepek fontos talajvédelmi szereppel is rendelkeznek. A füves élőhelyeinknek kevesebb, mint 25%-a nem, további 25% pedig csak alacsony intenzitású kezelési beavatkozásokat igényel. Gyepjeink megközelítően fele esetében azonban elengedhetetlen a rendszeres hasznosítás, illetve kezelés. Ennek szükséges intenzitása minden esetben a fenntartani kívánt állapot függvénye. A gazdálkodási módszerek megváltozása, intenzifikálása képezi a gyepek egyik legjelentősebb veszélyforrását. A jelenlegi természetes, féltermészetes füves területeink jelentős része az ott folytatott hagyományos gazdálkodás következtében alakult ki, illetve maradhatott fenn. Napjaink külterjes gazdálkodása csak a modernebb gépek, eszközök, nagyobb hozamú fajták használatában tér el a hagyományos gazdálkodástól, ami miatt - bár kevésbé kedvező, mint a hagyományos gazdálkodás - korunk természetvédelmi szempontrendszerében elfogadott és kívánatos gazdálkodási formának tartják. E két gazdálkodási módot sorolják a szakemberek a fenntartható használat kategóriájába. A belterjes gazdálkodási forma a természeti területeken nem támogatható. A természetvédelem célja a természetes vagy természetközeli állapotok megőrzése, a leromlás elkerülése, a degradálódott területek javítása, felújítása, illetve az eredeti állapotok visszaállítása. Ezeken a területeken a gazdasági haszonszerzés másodlagos. E filozófia érvényesül a védett gyepterületek hasznosítása során is, amely gazdálkodási gyakorlatot természetvédelmi célú gyepkezelésnek nevezünk. Az állami vagyon részét képező védett, illetve védelemre tervezett gyepterületek természetvédelmi vagyonkezelésbe adása lehet garancia a füves élőhelyek fennmaradására.