Ugrás a tartalomhoz

Élőhely-kezelés

Dr. Kozák Lajos (2008)

Debreceni Egyetem a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

3.4. Az extenzív gazdálkodási rendszerek általános jellemzői, a természetvédelmi szempontból jelentős extenzív gyepgazdálkodási rendszerek

3.4. Az extenzív gazdálkodási rendszerek általános jellemzői, a természetvédelmi szempontból jelentős extenzív gyepgazdálkodási rendszerek

3.4.1. Az extenzív gazdálkodási rendszerek általános jellemzői

Az extenzív rendszerek esetében mérsékeltebb az ipari inputok, illetve az energiahordozók felhasználásának volumene, ezért a nem kívánt környezeti hatások mértéke, illetve kialakulásuk esélye jóval mérsékeltebb. Főként a kedvezőtlen agroökológiai adottságú vidékeken maradtak fenn, ahol a termelési tevékenység intenzifikációja a múltban akadályokba ütközött. Más esetekben a társadalmi-gazdasági viszonyok helyi sajátosságai (pl. az adott térség félreeső elhelyezkedése, infrastrukturális elmaradottság, tőkehiány, stb.) segítették elő az extenzív gazdálkodási módok elterjedését, illetve fennmaradását.

3.4.2. Természetvédelmi szempontból jelentős extenzív gyepgazdálkodási rendszerek

Az extenzív gazdálkodási rendszerek (gyepgazdálkodás, külterjes szántóföldi rendszerek, hagyományos ültetvények, halgazdálkodás, nádgazdálkodás, vegyes rendszerek – tanyasi gazdálkodás, ártéri gazdálkodás, biológiai gazdálkodás) közül ennek van legnagyobb természetvédelmi jelentősége. Az extenzív gyepgazdálkodási rendszerek mezőgazdasági hasznosítási szempontból 5 fő típusba sorolhatók:

Homoki gyepgazdálkodás

A homoki gyepek természetvédelmi jelentőségét a bennszülött fajok nagy száma, valamint az élőhelyek mozaikos jellegéből, az egyes területi elemek eltérő szukcessziós állapotából adódóan a társulások fajgazdagsága képviseli. Elsősorban a botanikai értékeik miatt jelentősek, de értékes a rovar- és madárfaunájuk is. Jellemzőjük a mérsékelt produktivitás és a nagyfokú sérülékenység. Az egyes szukcessziós fázisokat csak megfelelő kezeléssel (főként legeltetés) tarthatjuk fenn. A javasolt állatsűrűség legeltetéskor 0,3-0,5 számosállat/ha.

Szikes legelők és legeltetési rendszerek

Természeti értékeik között bennszülött növény- és állatfajokat tartanak számon. A madárvonulási mozgalmakban is jelentős szerepet töltenek be. A fenntartásuk záloga a juhokkal, illetve szarvasmarhákkal történő rendszeres legeltetés. Védelmük és a rajtuk folytatott gazdálkodási tevékenység (pl. juhászat) szorosan kapcsolódik a környező szántóterületekhez is, ezért a szikesek esetében különösen fontos természetvédelmi területi célprogramok megvalósítása.

Domb- és hegyvidéki gyepgazdálkodás

Erdők helyén és ősi erdőirtásokon, elsősorban különböző erdőtalajokon másodlagosan kialakult társulások egykoron jellegzetes hasznosítási rendszere. A terület beerdősülése rendszeres kaszálással akadályozható meg. A legeltetés tiltandó.

Rétgazdálkodási rendszerek

A rétgazdálkodás színtereit a mélyebb terepvonulatok időszakos vízborítással fedett területei képezik. A vízrendezések következtében kiterjedésük jelentősen csökkent. Természeti értékei elsősorban az időszaki vízbőséget és a hűvös, párás mikroklímát kedvelő fajok közül kerülnek ki. A rétgazdálkodási rendszerek gazdasági jelentősége a takarmány előállítás szántóterületekre történő áthelyeződésével jelentősen lecsökkent. Az üde láprétek gyepgazdálkodási kezelést nem igényelnek, fennmaradásuk záloga a megfelelő vízellátás. A kiszáradó láprétek kezelésére a nyár végi kaszálás javasolható úgy, hogy a terület mintegy 10%-át vágatlanul kell hagyni. A lecsapolás és a legeltetés tiltott.

Legelőerdők és fás legelők hasznosítása

(legelőerdő  a terület 25%-án fásszárú növényállomány, 75%-án pedig legelő; fás legelő  5% fásszárú növényállomány, 95% legelő)

A középhegységeink peremvidékeire korábban jellemző gazdálkodási rendszer területi kiterjedése napjainkra jelentősen lecsökkent. Leginkább szarvasmarhákkal hasznosíthatók. Átmenetet képeznek az erdős és a fátlan társulások között, így a természeti értékeik között mindkét társuláscsoport fajai megtalálhatóak. A fenntartásuk speciális kezelést igényel, ami biztosítja a legelők fenntartását és a fák pótlását is.