Főoldal > TAMOP 4.2.5 Pályázat könyvei > Könyvek > Természettudományok > Környezetvédelem

Élőhely-kezelés

Dr. Kozák Lajos (2008)

Debreceni Egyetem a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

Beágyazás
Élőhely-kezelés

Élőhely-kezelés

Dr. Kozák, Lajos

Debreceni Egyetem. Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma

Szerzői jog © 2011 Debreceni Egyetem. Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma

2011

Tartalom

Előszó
1. 1. Élőhely-kezelés
1.1. A természetvédelmi célú élőhely kezelés szükségessége
1.2. A természetvédelmi célú élőhely-kezelés kivitelezése és típusai
1.3. Ajánlott és felhasznált irodalom:
2. 2. Vizes élőhelyek kezelése
2.1. A hazai vizes élőhelyek tipológiája
2.2. A vizes termőhelyek áttekintése, kezelési prioritásai
2.3. A folyószabályozások hatása, kezelési lehetőségek
2.3.1. A folyószabályozások hatása
2.3.2. Az áramló vizek revitalizációja
2.3.3. Holtágak, holtmedrek kezelése
2.3.4. A duzzasztóművek természetvédelmi szempontú értékelése
2.4. A hazai lápok és kezelésük
2.5. Vizes élőhelyek főbb haszonvételi formái
2.5.1. Természetes vízi és halastavi halgazdálkodás
2.5.2. Nádgazdálkodás
2.5.3. Komplex ártéri gazdálkodás
2.5.4. Rekreációs célú hasznosítás
2.6. Felhasznált és ajánlott irodalom:
3. 3. Gyepek kezelése
3.1. A gyepek fogalma, a gyepterületek magyarországi helyzetének értékelése
3.1.1. A gyep fogalma
3.1.2. A gyepterületek magyarországi helyzete
3.2. A gyepek természetvédelmi jelentősége
3.3. Fontosabb hazai gyeptípusok
3.4. Az extenzív gazdálkodási rendszerek általános jellemzői, a természetvédelmi szempontból jelentős extenzív gyepgazdálkodási rendszerek
3.4.1. Az extenzív gazdálkodási rendszerek általános jellemzői
3.4.2. Természetvédelmi szempontból jelentős extenzív gyepgazdálkodási rendszerek
3.5. Agrotechnikai beavatkozások és azok gyepekre gyakorolt hatásának természetvédelmi szempontú értékelése
3.5.1. Természetvédelmi célú gyepkezelés általános jellemzői
3.5.2. Kezelési, hasznosítási módok:
3.6. A nedves rétek főbb növénytársulásai, növény- és állatfajai, veszélyeztetettsége
3.6.1. A láprétek kialakulásának geológiai és hidrológiai feltételei
3.6.2. A mocsárrétek kialakulásának geológiai és hidrológiai feltételei
3.6.3. Sásláprét
3.6.4. Csátés láprét
3.6.5. Mésztelen láprét (mészkerülő kékperjés rét)
3.6.6. Meszes talajú láprét
3.6.8. Ártéri mocsárrét
3.6.9. Réti csenkeszes nedves kaszálórét
3.6.10. A nedves rétek állatközössége
3.6.11. A nedves rétek természetvédelmi szempontú kezelésének főbb kérdései
3.7. Az üde kaszáló- és hegyirétek főbb növénytársulásai, növény- és állatfajai, veszélyeztetettsége
3.7.1. Franciaperjerét
3.7.2. Verescsenkeszrét
3.7.3. Aranyzabrét
3.7.4. Az üde kaszáló- és hegyirétek rétek állatközössége
3.7.5. Az üde kaszáló- és hegyirétek természetvédelmi szempontú kezelésének főbb kérdései
3.8. A szikespuszták főbb növénytársulásai, növény- és állatfajai, veszélyeztetettsége
3.8.1. A sziki gyepek általános jellemzői
3.8.2. Füves szikespuszta
3.8.3. Ürmös szikespuszta
3.8.4. A szikespuszták állatközössége
3.8.5. Az időszakosan nedves szikesek főbb növénytársulásai, e társulások növény- és állatfajai, veszélyeztetettsége
3.8.6. A szikes gyepek természetvédelmi szempontú kezelésének főbb kérdései
3.9. A homokpuszták főbb növénytársulásai, növény- és állatfajai, veszélyeztetettsége
3.9.1. A homoki gyepek általános jellemzői
3.9.2. Vadrozs-fedélrozsnok gyep
3.9.3. Meszes talajú homokpuszta
3.9.4. Mészkerülő homokpuszta
3.9.5. A homoki gyepek állatközössége
3.9.6. A homoki gyepek természetvédelmi szempontú kezelésének főbb kérdései
3.10. A száraz sziklagyepek főbb növénytársulásai, növény- és állatfajai, veszélyeztetettsége
3.10.1. A száraz sziklagyepek általános jellemzői
3.10.3. Szilikátsziklagyepek
3.10.4. Dolomitsziklagyepek
3.10.5. Mészkősziklagyepek
3.10.6. A száraz sziklagyepek állatközössége
3.10.7. A sziklagyepek természetvédelmi szempontú kezelésének főbb kérdései
3.11. A lejtősztyeppek főbb növénytársulásai, növény- és állatfajai, veszélyeztetettsége
3.11.1. A lejtősztyeppek általános jellemzői
3.11.2. Mészkerülő (szilikát) lejtősztyepprét
3.11.3. Szubmediterrán lejtősztyepprét
3.11.4. Szubkontinentális lejtősztyepprét
3.11.5. Sziklafüves lejtősztyepp
3.11.6. A lejtősztyepprétek állattani értékei
3.11.7. A lejtősztyeppek természetvédelmi szempontú kezelésének főbb kérdései
3.12. A síkvidéki száraz gyepek főbb növénytársulásai, növény- és állatfajai, veszélyeztetettsége
3.12.1. Löszpusztarét
3.12.2. A löszpusztarétek állatközössége
3.12.3. Löszlegelő
3.12.4. A löszgyepek természetvédelmi szempontú kezelésének főbb kérdései
3.12.5. Homokpusztarét
3.12.6. Homoki legelő
3.13. Felhasznált és ajánlott irodalom
4. 4. Erdei élőhelyek kezelése
4.1. A hazai erdőterületek és erdőgazdálkodás jellemzése
4.1.1. A magyarországi erdőterületek helyzete
4.1.2. Az erdő fogalma
4.1.3. Az erdő rendeltetése
4.1.4. Erdei haszonvételek
4.1.5. Az erdőhasználat története
4.1.6. A főbb hazai erdőtársulás típusok jellemzése
4.2. Az erdők természetvédelmi szempontú értékelésének szempontjai
4.2.1. Természetesség
4.2.2. Eredetiség
4.2.3. Sokféleség
4.2.4. Ritkaság
4.2.5. Veszélyeztetettség
4.2.6. Helyreállíthatóság
4.2.7. Jellemzőség és sajátosság
4.3. Az erdődinamikai folyamatok
4.4. A természetes erdők főbb jellemzői
4.5. A hazai erdőfelújítási módok természetközelisége
4.6. A természetközeli erdőgazdálkodás és a természetvédelmi erdőkezelés
4.7. Az erdőkezelés, -fenntartás, -használat természetvédelmi prioritásai
4. 7. Felhasznált és ajánlott irodalom
5. 5. Kép- és mozgókép mellékletek jegyzéke
Élőhely-kezelés
Előszó
1. Élőhely-kezelés
1.1. A természetvédelmi célú élőhely kezelés szükségessége
1.2. A természetvédelmi célú élőhely-kezelés kivitelezése és típusai
1.3. Ajánlott és felhasznált irodalom:
2. Vizes élőhelyek kezelése
2.1. A hazai vizes élőhelyek tipológiája
2.2. A vizes termőhelyek áttekintése, kezelési prioritásai
2.3. A folyószabályozások hatása, kezelési lehetőségek
2.4. A hazai lápok és kezelésük
2.5. Vizes élőhelyek főbb haszonvételi formái
2.6. Felhasznált és ajánlott irodalom:
3. Gyepek kezelése
3.1. A gyepek fogalma, a gyepterületek magyarországi helyzetének értékelése
3.2. A gyepek természetvédelmi jelentősége
3.3. Fontosabb hazai gyeptípusok
3.4. Az extenzív gazdálkodási rendszerek általános jellemzői, a természetvédelmi szempontból jelentős extenzív gyepgazdálkodási rendszerek
3.5. Agrotechnikai beavatkozások és azok gyepekre gyakorolt hatásának természetvédelmi szempontú értékelése
3.6. A nedves rétek főbb növénytársulásai, növény- és állatfajai, veszélyeztetettsége
3.7. Az üde kaszáló- és hegyirétek főbb növénytársulásai, növény- és állatfajai, veszélyeztetettsége
3.8. A szikespuszták főbb növénytársulásai, növény- és állatfajai, veszélyeztetettsége
3.9. A homokpuszták főbb növénytársulásai, növény- és állatfajai, veszélyeztetettsége
3.10. A száraz sziklagyepek főbb növénytársulásai, növény- és állatfajai, veszélyeztetettsége
3.11. A lejtősztyeppek főbb növénytársulásai, növény- és állatfajai, veszélyeztetettsége
3.12. A síkvidéki száraz gyepek főbb növénytársulásai, növény- és állatfajai, veszélyeztetettsége
3.13. Felhasznált és ajánlott irodalom
4. Erdei élőhelyek kezelése
4.1. A hazai erdőterületek és erdőgazdálkodás jellemzése
4.2. Az erdők természetvédelmi szempontú értékelésének szempontjai
4.3. Az erdődinamikai folyamatok
4.4. A természetes erdők főbb jellemzői
4.5. A hazai erdőfelújítási módok természetközelisége
4.6. A természetközeli erdőgazdálkodás és a természetvédelmi erdőkezelés
4.7. Az erdőkezelés, -fenntartás, -használat természetvédelmi prioritásai
4. 7. Felhasznált és ajánlott irodalom
5. Kép- és mozgókép mellékletek jegyzéke