Ugrás a tartalomhoz

Élővilág-védelem

Dr. Juhász Lajos (2008)

Debreceni Egyetem a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

2.1. Az élővilág védelemmel kapcsolatos fontosabb fogalmak

2.1. Az élővilág védelemmel kapcsolatos fontosabb fogalmak

(az 1996/LIII sz. törvény alapján)

Természeti terület: olyan földterület, melyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek.

Természetközeli állapot: élőhelyek, tájak, életközösségek azon állapota, melynek kialakulására az ember kisebb mértékben hatott (természeteshez hasonlító körülményeket teremtve), a benne lejátszódó folyamatokat többségükben az önszabályozás jellemzi, közvetlen emberi beavatkozás nélkül is fennmaradnak.

Természetes állapot: adott élőhely, táj, életközösség olyan állapota, melynek keletkezésében az ember egyáltalán nem, vagy – helyreállításuk kivételével – alig meghatározó módon játszott szerepet, ezért a benne végbemenő folyamatokat többségében az önszabályozás jellemzi.

Természeti érték: olyan természeti erőforrás (élettelen környezete), amely az élővilág és a fennmaradásához szükséges. Ide sorolható más természeti erőforrásnak nem minősülő környezeti elem, beleértve a védett természeti értéket is.

Élőhely (biotóp): az a meghatározható térbeli egység, ahol adott élő szervezet és állománya (populáció), vagy élőlények életközössége a természeti rendszerben előfordul és a kialakulásához, fennmaradásához, szaporodásához, tenyésztéséhez szükséges környezeti feltételek adottak.

Védett természeti terület: bármely jogszabály által védetté vagy fokozottan védetté nyilvánított (kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő) földterület.

Védett természeti érték (természetvédelmi érték): bármely jogszabály által védetté, fokozottan védetté nyilvánított – kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő – élő szervezet egyede, fejlődési alakja, szakasza, annak származéka, illetőleg az élő szervezetek életközösségei, továbbá barlang, ásvány, ásványtársulás, ősmaradvány;

Természeti (ökológiai) rendszer: az élő szervezetek, illetve az egyed feletti szerveződési szintek (populációk, életközösségek, stb.), valamint ezek élettelen környezetének dinamikus és természetes egysége.

Életközösség (társulás): az élővilág egy meghatározott élőhelyen található olyan szerveződése, amelyben a különböző fajok állományai meghatározott kapcsolatrendszerben élnek együtt.

Biológiai sokféleség (biodiverzitás): az élővilág változatossága, amely magában foglalja az élő szervezetek genetikai (fajon belüli) sokféleségét, a fajok és életközösségeik diverzitását, valamint maguknak a természeti rendszereknek a sokféleségét is.

Ökológiai ("zöld") folyosó: az elszigetelt, értékes természeti területeket, élőhelyeket köti össze. Lehet: állandó (vízfolyás); időszakos (pl. elöntések, időszakos vízfolyások); nem folytonos, csak egyes fajok, pl. madarak számára járható.

Fenntartható használat (hasznosítás): a természeti értékek olyan módon és ütemben történő használata, amely nem haladja meg megújuló képességüket, nem vezet a természeti értékek és a biológiai sokféleség csökkenéséhez, ezzel fenntartva a jelen és jövő generációk életlehetőségeit.

Természetkímélő megoldás – természetkímélő gazdálkodás: olyan, a fenntartható használat részét képező eljárás, módszer, gazdálkodási mód, technológia, vagy más, a természettel kapcsolatos magatartás, amely csak olyan mértékben befolyásolja a természeti értékeket, területeket, a biológiai sokféleséget, hogy természetes, vagy természet közeli állapotuk fennmaradjon.