Ugrás a tartalomhoz

Élővilág-védelem

Dr. Juhász Lajos (2008)

Debreceni Egyetem a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

6. fejezet - 5. AZ 1996. ÉVI LIII. SZ. TÖRVÉNY

6. fejezet - 5. AZ 1996. ÉVI LIII. SZ. TÖRVÉNY

Tartalom

Az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről szóló törvény megjelent a Magyar Közlöny: 1996. évi 53. számában. A törvény hat részben összegzi a természet védelmére vonatkozó szabályokat. A szabályozás fő alapelve a biológiai sokféleség megőrzésén keresztül a természet egészének védelme. Ennek úgy kell megvalósulni és a természeti erőforrásokkal úgy kell gazdálkodni, hogy az ne veszélyeztesse a természet megújuló és önfenntartó képességét. A törvény szelleme elvárja az egész társadalomtól, hogy a megvalósításában a tőle elvárható módon és mértékben vegyen részt.

Az I. részben a természet védelmére vonatkozó általános szabályokat tárgyalja. Meghatározásra kerül a törvény célja, a természetvédelem feladata, a törvény hatálya, és a legfontosabb alapfogalmak rövid értelmezése.

A II. rész a természeti értékek és területek megőrzésére, főként a természetvédelmi oltalom alatt nem álló területekre vonatkozó általános védelmi és eljárási szabályokat összegzi.

A tájvédelem egyik jogi tárgya a táj, amely a természet részét képező, rendkívül összetett természeti egység, ahol kölcsönhatásban találhatók a természeti erőforrások és a mesterséges környezeti elemek. A törvény rendelkezik a táj jellege, az egyedi tájértékek esztétikai megóvásáról. is.

A vadon élő élővilág általános védelme körében a törvény külön szabályozza az őshonos, a behurcolt, vagy betelepített, a tájidegen élő szervezetek, a halászható és vadászható hal- és vadfajok védelmét.

Meghatározásra kerül a természeti területek köre, kijelöli azok jegyzékének összeállítását és legkésőbb két éven belüli közzétételét.

Az élőhelyek általános védelme részben találhatók - olyan általános szabályok is, amelyeket az erdő-, mező-, nád-, hal- és vadgazdálkodási tevékenység, az erdőtelepítés és gyepgazdálkodás, és a talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok felhasználása során érvényesíteni kell.

Külön fejezetek vonatkoznak a - tájvédelmet, továbbá az élettelen és meg nem újítható természeti erőforrások és az élővilág megóvását is szolgáló - földtani természeti értékek (pl.: felszínalaktani képződmények, ásványok, ásványtársulások, ősmaradványok) általános védelmére.

A III. rész a természeti területek és értékek kiemelt oltalmát értelmezi. Tartalmazza a védetté nyilvánítási eljárás, a növény- és állatfajok, társulások, valamint a barlangok és ásványi képződmények védelmének szabályait, valamint meghatározza a védett természeti területek és a védőövezet fogalmát.

A IV. részben rögzítik a természet védelmének szabályát. E szerint ez a tevékenység olyan magatartási mód, amely tudományosan megalapozott, eszközrendszerében és az egyes jogalanyokra vonatkozó kötelezettségek, feladatok kialakításában részletesen kimunkált. Ennek megvalósítása érdekében Nemzeti Természetvédelmi Alaptervet kell készíteni.

Ennek végrehajtására további terveket kell készíteni, melyek közül kiemelendő a védett természeti területek fenntartását biztosító természetvédelmi kezelési terv. A törvény továbbá részletesen szabályozza a természet védelmének szervezeti felépítését (állami- és önkormányzati feladatok, állampolgári részvétel, az ügyész szerepe). Meghatározza a Természetvédelmi Őrszolgálat kialakításának feltételeit, meghatározza az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer részeként működtetett, a természet védelmével kapcsolatos egységes információs rendszert

Az V. rész a természet védelmével kapcsolatos tulajdonjogi rendelkezések, a támogatási formák és a kártalanítás alapvető szabályait összegzi, a természet védelmének közgazdasági szabályozóira vonatkozó rendelkezések mellett.

A VI. rész az eljárási és felelősségi szabályokat határozza meg. Így, ha a jogszabályban meghatározott tevékenység megkezdése környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött, annak részeként természeti állapotfelmérést kell készíteni. Szabályozza a természetvédelmi bírság jogintézményét. Az ilyen jellegű eljárást, a mérték és megállapítás módjának szabályozását további kormányrendeleti szintre utalja.