Ugrás a tartalomhoz

Élővilág-védelem

Dr. Juhász Lajos (2008)

Debreceni Egyetem a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

6.1. Ramsari Egyezmény (Ramsar, 1971)

6.1. Ramsari Egyezmény (Ramsar, 1971)

Az 1979. évi 28. törvényerejű rendelettel került kihirdetésre "A nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen, mint a vízimadarak tartózkodási helyéről" szóló, Ramsarban (Irán), 1971. február 2-án elfogadott egyezmény, amelyet 1982-es és 1987-es módosításokkal egységes szerkezetben kihirdette az 1993. évi XLII. törvény. Az egyezmény célja a vizes élőhelyek megőrzése, ezek bölcs hasznosításának elősegítése, és az ehhez szükséges jogi, intézményi keretek megteremtése. Az egyezmény, kimondja az ember és környezete közötti kölcsönös kapcsolat és a sértetlen bioszféra ökológiai jelentőségét, kimondja: a vízimadarak időszakos vándorlásuk során országhatárokon repülnek át, ezért ezeket nemzetközi értéknek kell tekinteni. Az egyezményből a szerződő felekre háruló néhány fontos kötelezettség:

  • A szerződő felek általában kötelesek a vadvizek (vizes élőhelyek) védelméről gondoskodni.

  • Az egyezmény aláírásakor (csatlakozáskor) legalább egy vadvizet (vizes területet) - az egyezmény által létrehozott "Nemzetközi Jelentőségű Vadvizek jegyzékébe" jelölni. A szerződő felek által jelölt területnek az egyezményben meghatározott kritériumoknak meg kell felelnie.

  • A vadvizekkel (vizes élőhelyekkel) kapcsolatos különböző terveket úgy kell elkészíteni, és megvalósítani, hogy azok elősegítsék a területek ésszerű hasznosítását és ökológiai jellegének megőrzését. Abban az esetben, ha a területek ökológiai jellege emberi behatás következtében megváltozik, erről a tényről az Egyezmény Titkárságát tájékoztatni kell.

A vizes élőhely nemzetközi jelentőségűnek minősül, ha

  • Az adott biogeográfiai régióban található természetes vagy természetközeli vizes élőhely típusok reprezentatív, ritka vagy unikális példáját foglalja magába.

  • Veszélyeztetett vagy kritikusan veszélyeztetett fajokat vagy veszélyeztetett ökológiai közösségeket tart fenn.

  • Az adott biogeográfiai régió biológiai sokféleségének fenntartásában fontos állat- és/vagy növényfajokat tart fenn.

  • Állat- és/vagy növényfajokat azok életciklusának kritikus időszakában tart fenn vagy élőhelyet biztosít számukra kedvezőtlen feltételek esetén.

  • A vizes élőhely ugyancsak nemzetközi jelentőségűnek minősül, ha

    • rendszeresen 20 000 vagy annál több vízimadarat tart el;

    • rendszeresen egy vízimadár faj vagy alfaj populációjának 1%-át tartja el;

    • őshonos halak fajaink, alfajaink, családjainak, életciklus szakaszainak, fajok közötti interakcióknak és/vagy populációknak jelentős részét tartja fenn;

    • halfajok számára fontos táplálékforrást, szaporodási-, halivadék nevelő területet és/vagy vándorlási útvonalat foglal magába.

    • Magyarország 1979-es csatlakozását követően jelentős számú vizes területet jelölt a Nemzetközi jelentőségű vizes területek jegyzékére. Ezt követően 1989-ben, majd 1997-ben, 2001-ben és 2003-ban került sor ismét területek jelölésére, így jelenleg 23 hazai vizes élőhely található a Ramsari Jegyzéken, összesen 180 000 hektár kiterjedéssel (8004/2003 KVvM rendelet).

    • A nemzetközi jelentőség korábbi feltételei alapján bizonyos területek egyszerre több kritériumot is kielégítve kerültek fel a listára. Ezek közé tartozik a Hortobágy , a kardoskúti Fehértó, a Fertő-tó és Gemenc. A többi hazai ramsari terület is legalább 2 kritériumot elégít ki.

Hazánkban az egyezmény kibővítése révén már föld alatti vizek is a szerződés hatálya alá kerülhettek, mint a Baradla barlangrendszer vízterületei. Elsőként a Szaporcai Ó-Dráva-meder lett kijelölve Ramsari területnek.

1. sz. térkép. Ramsari területek Magyarországon (forrás: KvVM)