Ugrás a tartalomhoz

Élővilág-védelem

Dr. Juhász Lajos (2008)

Debreceni Egyetem a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

6.2. Egyezmény a világ kultúrális- és természeti örökségéről (Párizs, UNESCO, 1972.)

6.2. Egyezmény a világ kultúrális- és természeti örökségéről (Párizs, UNESCO, 1972.)

Az aláíró államok kötelezték magukat a világörökségnek nyilvánított értékek különös védelmére, ezt szolgáló szervezet létesítésére és fenntartására, valamint működtetésére, tudományos, műszaki, jogi, pénzügyi gondoskodásra, tartózkodásra minden kártételtől, s a fenti célok megvalósítása érdekében nemzetközi együttműködésre és kölcsönös segítségnyújtásra.

A világörökség értékeinek felügyeletére az ENSZ Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Bizottsága (UNESCO) keretében állandó kormányközi bizottságot hoztak létre "Világörökség Bizottsága" elnevezéssel.

A Világörökség Bizottsága és az egyezményben részes államok jegyzéke alapján elkészíti a "Világörökség Jegyzéke" listát, a kulturális, és a természeti értékekre vonatkoztatva az ellenőrzés és a felügyelet hatékonyságának biztosítására.

Világörökségi kategóriák (2007-től):

  • Kulturális örökség

  • Természeti örökség

  • "Vegyes" világörökségi helyszínek

A kitűzött feladatok pénzügyi feltételeinek biztosítására az egyezmény "Világörökségi Alap"-ot hozott létre. Ez alacsony kamatú, hosszú lejáratú, vagy teljesen kamatmentes kölcsönnel, akár vissza nem fizetendő támogatással segíti az egyezményt aláírt államokat a Világörökség megőrzésében.

Az egyezményhez Magyarország 1985. június 15-én csatlakozott. Magyarországi világörökség értékek:

  • Budai vár a Duna-part panorámájával (1987)

  • Hollókő (1987)

  • Aggteleki és Szlovák- karszt barlangjai (Magyarország–Szlovákia közösen, 1995)

  • Pannonhalmi Apátság (1996)

  • Hortobágy és a Tisza-tó (1999)

  • Pécs, ókeresztény sírkamrák (2000)

  • Fertő táj (Magyarország–Ausztria közösen, 2001)

  • A tokaji történelmi borvidék (2002)

  • A budapesti Andrássy út épületegyüttese (2001)