Dr. Juhász Lajos (2008)
Debreceni Egyetem a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül
A Magyarország által is elfogadott természetvédelmi tárgyú, globális nemzetközi szerződés a Rió de Janeiróban, 1992. június 5-14. között aláírt, egyezmény, amelyet hazánk az 1995. évi LXXXI. sz. törvénnyel hirdetett ki.
Az egyezmény alapvető célja az élővilág - beleértve a növény- és állatfajokat, élőhelyeket, mikroorganizmusokat - védelme, a biológiai sokféleség, sokszínűség és a genetikai sokféleség megőrzése.
Az aláíró országok főként azt vállalák, hogy gondoskodnak a természetes élőhelyek védelméről, az egyes fajok önfenntartó populációinak megőrzéséről, létrehozzák azt a szabályozó rendszert, amely biztosítani képes a természetes élőhelyek fajainak és populációiknak megóvását. A fentiek érdekében nemzeti stratégiát alakítanak ki a biológiai sokféleség védelmére és a fenntartható hasznosítására. Integrálják a védelem formáit a különböző ágazati politikákba, tervekbe. Értékelik a biológiai sokféleséget meghatározó összetevőket, és az azt közvetlenül befolyásoló tevékenységeket, folyamatokat. A biológiai sokféleséget megőrző kutatási-oktatási programokat indítanak és támogatják az így szerzett ismeretek terjesztését, információcserét.
Kialakítják a védett természeti területek országokon belüli és országok közötti rendszerét is (in situ védelem), gondoskodnak azok fenntartásáról, de fenntartanak ex situ védelmet biztosító intézményeket is.
Az egyezmény foglalkozik a genetikai erőforrások védelmének és hasznosításának kérdéseivel is. Alapelv, hogy az egyes államok területén található genetikai erőforrások felett az minden állam saját jogokat gyakorol. Az egyezmény endelkezik a nemzeti fennhatóság alá nem tartozó területeken található biológiai erőforrásokhoz való hozzáférés alapvető lehetőségeiről is.