Főoldal > TAMOP 4.2.5 Pályázat könyvei > Könyvek > Természettudományok > Környezetvédelem

Élővilág-védelem

Dr. Juhász Lajos (2008)

Debreceni Egyetem a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

Beágyazás
9. fejezet - 8. A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG

9. fejezet - 8. A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG

Tartalom

8.1. A biológiai sokféleség mérése
8.2. A Kárpát-medence állatvilágának biológiai sokfélesége

(Kozák, 2007 alapján)

A biológiai sokféleség sokkal több mint a biológiai alapsokaságok jellemzésére alkalmazott mérőszámok egyszerű gyűjtőneve, és nem azonosítható csupán a fajgazdagsággal, ami egyébiránt köznapi értelemben a leggyakrabban használt értelmezése. A biológiai sokféleség kifejezéssel az élet megjelenési formáinak gazdagságát, az élővilág változatosságát és változékonyságát fejezzük ki, ami összetettségénél fogva a biológiai szerveződés valamennyi szintjén értelmezhető.

A biológiai sokféleségnek számos szintje különíthető el, esetünkben Standovár és Primack munkáján (Standovár és Primack, 2001) alapulva a biodiverzitásnak három szintjét: a genetika-, taxon- és az ökológiai diverzitást különítjük el.

Élővilágvédelem
Bevezetés
1. A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSA, VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK
1.1. A természetes élővilágot veszélyeztető globális hatások
2. TERMÉSZETVÉDELMI FOGALMAK
2.1. Az élővilág védelemmel kapcsolatos fontosabb fogalmak
3. A TERMÉSZETVÉDELEM JOGI SZABÁLYOZÁSÁNAK FŐBB ELEMEI
3.1. A magyarországi természetvédelmi jogi szabályozás áttekintése
4. TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKCSOPORTOK MAGYARORSZÁGON
5. AZ 1996. ÉVI LIII. SZ. TÖRVÉNY
6. FONTOSABB NEMZETKÖZI TERMÉSZETVÉDELMI EGYEZMÉNYEK
6.1. Ramsari Egyezmény (Ramsar, 1971)
6.2. Egyezmény a világ kultúrális- és természeti örökségéről (Párizs, UNESCO, 1972.)
6.3. Egyezmény A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről" (CITES- Washington, 1973)
6.4. Egyezmény a vándorló vadon élő állatfajok védelméről (Bonn, 1979)
6.5. EGYEZMÉNY AZ EURÓPAI VADON ÉLŐ NÖVÉNYEK, ÁLLATOK ÉS TERMÉSZETES ÉLŐHELYEIK VÉDELMÉRŐL (Európa Tanács, Bern, 1979)
6.6. EGYEZMÉNY A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉGRŐL (RIÓ DE JANEIRO, 1992)
6.7. A Cartagena Jegyzőkönyv (Csepregi, 2007)
7. AZ EU SZABÁLYOZÁS A TERMÉSZETES ÉLŐVILÁG VÉDELME ÉRDEKÉBEN
7.1. A Madárvédelmi Irányelv (Bird Directive)
7.2. Az Élőhely-védelmi Irányelv (Habitat Directive)
8. A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG
8.1. A biológiai sokféleség mérése
8.2. A Kárpát-medence állatvilágának biológiai sokfélesége
9. A NÖVÉNYTANI ÉRTÉKEK VÉDELME
9.1. A magyar flóra összetétele:
9.2. Növényfajok veszélyeztetettségének kategóriái
9.3. A növényfajok veszélyeztetettségét befolyásoló biotikus tényezők
9.4. A termőhelyet veszélyeztető tényezők
9.5. A termőhelyi viszonyok megváltoztatása
9.6. Mechanikai károsítás
9.7. Közvetlen veszélyeztető tényezők
10. A NÖVÉNYTÁRSULÁSOK, MlNT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
10.1. Növénytársulások jellemzői
10.2. Fontosabb hazai növényegyüttesek
10.3. Fás társulások (erdős-fás növénytársulások)
10.4. Az erdőrezervátum program
11. ÁLLATTANI ÉRTÉKEK VÉDELME
11.1. A magyarországi fauna fontosabb elemei
11.2. Az állatfajok veszélyeztetettségének kategóriái a Vörös Könyv alapján (Rakonczai, 1989)
11.3. A hazai állatok életföldrajzi felosztása
11.4. A gerinctelenek védelme
12. A GERINCESEK VÉDELME
12.1. A halak (Pisces) védelme
12.2. A kétéltűek (Amphibia) védelme
12.4. A madarak védelme
12.5. Az emlősök védelme
13. AZ ŐSHONOS HÁZIÁLLATOK VÉDELME
13.1. A háziállatok genetikai állományának a védelme
13.2. A génmegőrzés módszerei
14. Felhasznált irodalom
I.sz. melléklet.
Fokozottan védett növények és állatok (23/2005. sz. KVvM rendelet)