Dr. Juhász Lajos (2008)
Debreceni Egyetem a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül
Környezetszennyezés
A vizekbe és a légkörbe jutó szennyező anyagok hatása kedvezőtlen hatásai a növények fennmaradását is korlátozzák. A savas esők okozta tölgy- és fenyőpusztulás egyik következménye ennek a folyamatnak. A légkörből csapadék formájában a talajba jutó nitrogénszennyezés ("szárazföldi eutrofizáció) hatására a nitrofita növények előre törése számos ritka faj visszaszorulását eredményezheti.
Művelési ág megváltoztatása
Bányászat felszíni kitermelés
A felszíni bányászat, az eredeti élőhelyek feltörése, zöldmezős beruházások egyaránt a legdurvább beavatkozások az élő közösségek életébe. A mészkőbányászat a bükki Bélkőn az osztrák sárkányfű (Dracocephalum austriacum), a szirti pereszlény (Calamintha thymifolia), a magasföldi husáng (Ferula sadleriana) populációit semmisítette meg. Az Aggteleki-karszthoz tartozó Esztramoson a korai szegfű (Dianthus plumaris subsp.praecox), a Villányi-hegységben a Szársomlyón a rozsdás gyűszűvirág (Digitalis ferruginea), a törpe vajvirág (Orobanche nana) lelőhelyét pusztította el
Gyepek feltörése
A mezőgazdasági művelésre alkalmatlan gyepeken kívül alig akad természetszerű ősgyep Magyarországon. Országos ritkaság ezért a bókoló zsálya (Salvia mutans), a Nyírségben a fehér zászpa (Veratrum album) vagy a fokozottan védett mocsári angyalgyökér (Angelica palustris).
Gyümölcsös és szőlőtelepítés
Beerdősítés
Halastavak létesítése
Mélyebb fekvésű élőhelyeken gyakran fenyegető veszélyforrás a tómeder készítése. A lisztes kankalin (PrimuIa farinosa), a vidrafű (Menyanthes trifoliata), a pókbangó (Ophrys sphegodes), a Hortobágyon pedig a hólyagos here (Trifolium vesiculosum) termőhelyén létesült halastó.