Ugrás a tartalomhoz

Élővilág-védelem

Dr. Juhász Lajos (2008)

Debreceni Egyetem a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

9.4. A termőhelyet veszélyeztető tényezők

9.4. A termőhelyet veszélyeztető tényezők

Környezetszennyezés

A vizekbe és a légkörbe jutó szennyező anyagok hatása kedvezőtlen hatásai a növények fennmaradását is korlátozzák. A savas esők okozta tölgy- és fenyőpusztulás egyik következménye ennek a folyamatnak. A légkörből csapadék formájában a talajba jutó nitrogénszennyezés ("szárazföldi eutrofizáció) hatására a nitrofita növények előre törése számos ritka faj visszaszorulását eredményezheti.

Művelési ág megváltoztatása

  • Bányászat felszíni kitermelés

    A felszíni bányászat, az eredeti élőhelyek feltörése, zöldmezős beruházások egyaránt a legdurvább beavatkozások az élő közösségek életébe. A mészkőbányászat a bükki Bélkőn az osztrák sárkányfű (Dracocephalum austriacum), a szirti pereszlény (Calamintha thymifolia), a magasföldi husáng (Ferula sadleriana) populációit semmisítette meg. Az Aggteleki-karszthoz tartozó Esztramoson a korai szegfű (Dianthus plumaris subsp.praecox), a Villányi-hegységben a Szársomlyón a rozsdás gyűszűvirág (Digitalis ferruginea), a törpe vajvirág (Orobanche nana) lelőhelyét pusztította el

  • Gyepek feltörése

    A mezőgazdasági művelésre alkalmatlan gyepeken kívül alig akad természetszerű ősgyep Magyarországon. Országos ritkaság ezért a bókoló zsálya (Salvia mutans), a Nyírségben a fehér zászpa (Veratrum album) vagy a fokozottan védett mocsári angyalgyökér (Angelica palustris).

  • Gyümölcsös és szőlőtelepítés

  • Beerdősítés

  • Halastavak létesítése

Mélyebb fekvésű élőhelyeken gyakran fenyegető veszélyforrás a tómeder készítése. A lisztes kankalin (PrimuIa farinosa), a vidrafű (Menyanthes trifoliata), a pókbangó (Ophrys sphegodes), a Hortobágyon pedig a hólyagos here (Trifolium vesiculosum) termőhelyén létesült halastó.