Ugrás a tartalomhoz

Globális környezeti problémák és néhány társadalmi hatásuk

Dr. Anda Angéla Dr. Burucs Zoltán Dr. Kocsis Tímea (2011)

Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ

Vízminőségi monitoring

Vízminőségi monitoring

A vízminőségi monitoring rendszerek felépítését a KVVM által összeállított kiadvány alapján mutatjuk be. A monitoring rendszerek az alábbi linken érhetők el: (http://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/fav/fmom/fmom03.htm). Átfogó, országos felszín alatti vízminőségi monitoring kialakítás alatt van Magyarországon; a felszín alatti víztestek kémiai állapotának jellemzésére használható adatok jelenleg a különböző rész-monitoring rendszerekből és felvételezésekből származnak. A rész-monitoring rendszerekben végzett vizsgálatok legnagyobb része csak a 15 (vagy kevesebb) fő kémiai komponensre kiterjedő ”rutin” elemzés. Összesen nem több mint 1200 elemzés terjed ki a mikroszennyezőkre, ezek nagy része azonban csak korlátozott számú mikrokomponenst fed le. Eddig mintegy 600 többé-kevésbé teljes elemzés áll rendelkezésre az utolsó öt évből.

A kutak építése során szerzett vízminőségi adatok

1970-től 14 600 új fúrt kút rutin-elemzése áll rendelkezésre a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt.-nél (VITUKI). Az 1970 előtt fúrt 60 000 kút felszín alatti vízből származó adatai nagyon elégtelenek.

A települési ivóvízkutak rendszeres minőségellenőrzése.

A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter 18/1992 (VII. 4.) KHVM sz. rendelete a közműves vízellátás üzemeltetési követelményeiről előírja a települési ivóvízigények kielégítését szolgáló kutak nyersvizének rendszeres ellenőrzését. Több mint 3800 kút így gyűjtött rutin kémiai adatait évente a vízügyi igazgatóságokhoz továbbítják, végül pedig a VITUKI. adatbázisában tárolják azokat. Az elemzések gyakorisága az évi 1 és 12 között van. Ez a hatalmas adatmennyiség lesz főként az alapja a feltáró- és az operatív monitoringnak, mivel a Kormány 201/2001 (X. 25.) Korm. sz. rendelete az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről már előírja a vízellátó vállalatoknak a nyersvíz részletesebb, a mikroszennyezőket is magában foglaló elemzését.

Felszín Alatti Vízminőségi Törzshálózat

A 600 reprezentatív kutat tartalmazó Felszín Alatti Vízminőségi Törzshálózatot 1983-ban alakították ki. 97 kutat a Környezetvédelmi Felügyelőségek (KÖFE) mintáznak és elemeznek, a többi a a közüzemi vízművek termelőkútja, akik az adatokat a vízügyi igazgatóságoknak küldik meg. Az elemzések gyakorisága 1 és 12 között van évente a rutin-komponenseket illetően. 70 kutat a leginkább sérülékeny területeken mikroszennyezőkre is elemeztek, de mostanig csak egyszer. Az adatbázis a VITUKI-ban található és a VITUKI végzi az éves értékeléseket is.

A pontszerű szennyezőforrások monitoringja

A legfontosabb pontszerű szennyezőforrásokat már nyilvántartásba vették. A helyi monitoring-hálózatok megépítése és üzemeltetése a tulajdonos felelősségébe tartozik. Az elemzések gyakorisága és a komponensek a szennyezőforrás típusától függenek. Az adatbázis és az értékelés a Környezetgazdálkodási Intézet (KGI) felelőssége. A sérülékeny távlati és üzemelő vízbázisokhoz kapcsolódó monitoringot a mennyiségi monitoring tárgyalásánál említettük, de vízminőségi szempontból még nagyobb a jelentősége.

Környezetvédelmi monitoring-rendszerek

A jelenlegi vízminőségi monitoring, főként a leginkább sérülékeny felszín alatti vízkészletek – források és a talajvíz (kisebb mint 20 m) vonatkozásában hiányos. Ennek kiküszöbölésére környezetvédelmi monitoring-rendszerek kiépítése indult meg.

Szigetköz

Itt azzal a céllal fejlesztettek ki egy monitoring-rendszert, hogy megállapítsák a Gabčikovo (Szlovákia) vízerőmű-rendszernek a felszín alatti vízjárásra gyakorolt hatását a Szigetköz területén és a Duna mentén. 130 kútnak a rendszeres (4 évenkénti) vízminőségi elemzése a területi (Észak-dunántúli) Környezetvédelmi Felügyelőség felelősségi körébe tartozik.

Duna-Tisza köze

A talajvíztestek vízminőségi monitoring-rendszerének kifejlesztése indult meg 1996-ban a Duna-Tisza közén, ahol a talajvízszintek drasztikusan lesüllyedtek. 97 kút rendszeres (egy-négyszer évente) vízminőségi elemzése és az adatbázis a területi (Alsó-Tiszavidéki) Környezetvédelmi Felügyelőség felelősségi körébe tartozik.

Dráva-völgy

Sekély fúrt kútpárokat létesítettek és elemezték azokban a mikroszennyezőket csak egyetlen alkalommal. Az adatok kezelése és az értékelések a VITUKI felelősségi körébe tartoznak.

A vízfolyásokban előforduló rendkívüli vízszennyeződések hatásainak monitoringja

A vízfolyásokban (többnyire határvizekben) bekövetkező rendkívüli vízszennyeződések talajvizekre gyakorolt hatásainak monitoringja 67 meglévő sekély kútban kezdődött. A mikroszennyezőkre is kiterjedő első elemzéseket a VITUKI végezte 2000-ben, a rutin-elemzéseket pedig évente megismétlik.

A diffúz szennyezések monitoringja a mezőgazdaságban.

A legfelső (kisebb mint 20 m) talajvizet érő mezőgazdasági szennyezés (nitrát és peszticidek) monitoringja 2000-ben kezdődött. 160 fúrást mélyítettek 85, különböző földhasználatú területen a feltalajból és a legfelső talajvízrétegből különböző mélységekben vett mintákban a mikroszennyezők elemzésére. Ezeket a kutakat rendszeresen mintázzák a KÖFE-k a rutin-komponensekre.

A földhasználat, a talajtípus és a hidrogeológiai viszonyok szerint kiválasztott hét mintaterületen, 100 helyen sekély (kisebb mint 10 m) furatokban elemezték a talajvizet, hogy vizsgálják ezeknek a paramétereknek a befolyását a talajvíz minőségére. A furatok közül 25-öt ideiglenes jelleggel kiképeztek és használtak a mikroszennyezők elemzésére is. helyszínek kijelölése és az adatok értelmezése a VITUKI felelősségi körébe tartozott.

A szennyvízöntözés monitoringja

A szennyvízöntözés talajvízminőségre gyakorolt kockázatának vizsgálata két helyen indult meg a 2 és 18 m közötti mélységű, 6 kútból álló kútcsoportokból származó vízminőségi adatok (beleértve a mikroszennyezőket is) felhasználásával. Az elemzéseket a VITUKI végezte egy alkalommal.

Települési monitoring

A felszín alatti vízminőség eddigi országos jellemzése azt mutatja, hogy a talajvíz legtöbbnyire elszennyeződött a települések alatt. A talajvíz minőségét három település alatt vizsgálták (a mikroszennyezőkre is kiterjedően) 20 ideiglenes fúrólyukban. Ezt a VITUKI által végzett vizsgálatot kiterjesztik majd további településekre is.

A vízkivételi területek közötti térségek

A mélyebb (20 – 100 m) víztartók vízminőségének feltárását a vízkivételi területek közötti térségeken a KÖFE-k kezdték meg 800 meglévő kút és 130 forrás felhasználásával. A mikroszennyezőket csak a források és kutak közül egyes kiválasztottakon (20 %) mérték. A mintavételi helyek kiválasztása, az adatbázis fenntartása és az adatok értelmezése a VITUKI felelősségi körébe tartozott.

Felszíni vizek monitorozása

Hazánkban kb. 250 törzshálózati mintavételi helyen eltérő gyakorisággal (6-52 minta/év, általában kéthetente) történik a minták vétele. A mintavételi helyeken eltérő komponensek vizsgálata történik, az adott víz minőségének és összetételének megfelelően. Az egyes helyeken alkalmazott szabványcsomagok a komponensek megnevezésén túl az adott mintákra alkalmazandó határértékeket is tartalmazzák. A vizsgálatok elvégzése az illetékes környezetvédelmi felügyelőségek feladata, a kiegészítő bakteriológiai vizsgálatokat, pedig az ÁNTSZ laboratóriumaiban végzik.