A forgatás célja a kolloidokban elszegényedett, szerkezetében és felszíni állapotában károsodott rétegek cseréje, a talaj javítása, a növényi maradványok, trágyák, a kémiai anyagok talajba juttatása a gyomok irtása érdekében.

A gyakori forgatás azonban a talajszerkezet leromlásához vezethet. A talajban az ásványi anyagok mozgása lassú, ezért az évenkénti forgatás nem szükséges. A talajjavító anyagok, a trágyák és az aprított tarlómaradványok forgatás nélkül is a talajba juttathatók. A forgatás kiváltható a helyes növényi sorrend megválasztásával, illetve más műveleti elemek alkalmazásával. Mindemellett nagy az energiaigénye, kedvezőtlenül befolyásolhatja a talaj nedvességtartalmát, illetve a helytelenül megválasztott forgatási mélység kedvezőtlen hatásokhoz vezethet (eketalp betegség).

Talajlazításnak nevezzük azt a művelési módszert, ami az összeállt, ülepedett vagy tömörödött rétegek talaját minden irányban, kisebb-nagyobb rögök képződésével szétválasztja.

Lazítással csökken a talaj térfogattömege, nő a hézagtérfogata, azon belül a gravitációs pórusok aránya, illetve a levegő térfogat %-a.

Eszközei: kultivátorok, a tárcsák, az ásó- és fogas boronák és kombinátorok.

A keverés a talaj alkotórészeinek, a talajba juttatandó trágyáknak, a javítóanyagoknak, a tarlómaradványoknak adott talajrétegben való egyenletes elrendezése.

Eszközei: tárcsa, talajmaró, rugós kultivátor, az ásó- és forgó-borona.

Az eke, a fogas borona, a merevkéses kultivátor keverőmunkája gyengébb.

A talaj tömörítése a lazán összefüggő részecskék egymáshoz való nyomása. A tömörítés talajművelési, talajvédelmi és növénytermesztés-technológiai célból szükséges.

Tömörítéskor csökken a talaj hézagtérfogata, azon belül a gravitációs pórustér, illetve a levegőfázis aránya, valamint a talaj felülete. Ezzel szemben a talaj térfogattömeg-értékkel kifejezhető tömörödöttsége nő.

A szerkezetesebb talajok általában a szántóföldi vízkapacitás 50-60%-os telítettségénél tömöríthetők jól, amikor nyirkos állapotúak.

Eszközei: A tömörítés különböző kiképzésű hengerekkel történhet.

Sima hengerekkel gyűrűs hengerek csillagos és a Cambridge henger.

A talaj porhanyítása során - összehasonlítva a lazítással - nagyobb fokú az aprózódás és a talajrészecskék többé-kevésbé keverednek is.

Eszközei: talajmarók, a tárcsák, a forgó- és ásóboronák, a kultivátorok, a magágykészítő kombinátorok és az ekék.