A lerövidült pihentetési (parlagoltatási) idő nem elegendő a talaj termé¬kenységének helyreállítására, a gazdálkodók ezt felismerve úgy találták, hogy más és más növények vetésével a helyzeten alapvetően javítani lehet. Századunkban a mezőgazdaság iparosodása és kemizálása a monokultúra irányába hatott. Ugyanakkor egyre erősödik a vélemény: a növényi sorrend egy adott területen nagy hatással van a terméseredményekre.

A biogazdálkodás fontos eleme a vetésváltás, ugyanis esetünkben a növényvédelem, a gyomirtás és tápanyag-gazdálkodás lehetősége korlátozott. Fontos tehát a meglévő, évszázados ismereteket újra éleszteni és napjaink körülményei szerint alkotó módon újra fogalmazni.

A vetésforgó négy alapelemét az összetételt, az arányokat, a sorrendet és a körforgást csak más fontos tényezők figyelembevételével együtt alkalmazhatjuk. A vetésváltás azt jelenti, hogy a sorrend kialakításakor olyan növények követik egymást, amelyek botanikailag más családba tartoznak és agrotechnikai igényük is eltérő. A talaj jelentős mértékben meghatározza a vetésforgó kialakítását. Minél jobb a talaj, annál színesebb vetésforgó alakítható ki.